Az Airbus ajtót nyit Magyarországnak a légijármű-gyártási iparágba

Az Airbus stratégiai és gazdasági jelentőségét demonstrálja, hogy a vállalat részesedése 2020-ban a harci helikopterek piacán 14 százalékos, míg a civil helikopterek piacán 48 százalékos volt. Előbbi eredményével az élvonalhoz tartozik, utóbbival maga mögé utasítja a versenytársait.

A 2020. december 31-i adatok szerint az Airbusnak összesen 19 765 alkalmazottja van, közülük az Index által bejárt marignane-i üzemben közel nyolcezren (7838-an) dolgoznak a helikopter üzletág csaknem minden területén, a tervezéstől az összeszerelésen át az ügyfélszolgálatig.

A marignane-i üzemben egész sorát gyártják a különböző típusú helikoptereknek. Az Airbus katonai Super Puma/Cougar családjához tartozó 11 tonnás, H225M típusú helikoptert is.

Egyedileg gyártják az Airbusokat

Egy korábbi döntés értelmében a Magyar Honvédség a Zrínyi 2026 program keretében tizenhat darabot rendelt meg a közepes méretű katonai szállító helikopterből.

Az Airbus ajánlása szerint ez a típus már bebizonyította a megbízhatóságát válságövezetekben, illetve harci körülmények között is: így például Libanonban, Afganisztánban, Csádban, Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szomáliában, Maliban, továbbá NATO-vezetésű műveleteket támogatott Líbiában. Használják Franciaország, Brazília, Mexikó, Malajzia, Indonézia, Kuvait, Szingapúr és Thaiföld hadseregei is.

Valódi többfunkciós harcászati eszközként a H225M bárhol és bármikor bevethető. Hajóról és szárazföldről is indítható, bármilyen időjárási körülmények közt, éjjellátó rendszerének köszönhetően éjszaka is.

A magyar haderőfejlesztési program részeként volt már egy másik megrendelése hazánknak az Airbustól: 2018-ban húsz H145M típusú, könnyű szállító, kutató-mentő és támogató helikopterről született megállapodás.

Mint az a marignane-i üzemben kiderült, a helikoptergyártást egyáltalán nem klasszikus szalagmunkaként kell elképzelni. A legmodernebb eszközökkel ellátott munkacsoportok dolgoznak a precíz, többfázisú gyártáson.

A látogatás során megmutatták, hogy hogyan készül a H225M típusú helikopter, és az előállításnak milyen fázisai vannak, mikor és hogyan építik be a vázba a különböző támogatórendszereket.

Minden egyes gépet egyedileg gyártanak le az adott megrendelő igényei szerint. Maga a struktúra így legalább 6 hónapig készül, ezt követi egy 4-5 hónapos tesztfázis. A tervezéssel és a pontos összerakással együtt 3 évnyi munka szükséges, amíg eljutnak a komplett gépig. Összehasonlításképpen: egy felső kategóriás gépjárművet kétezer alkatrészből raknak össze, az Airbus ezen típusú helikopterét azonban tízezer alkatrészből állítják össze egy sokkal komplexebb munkafolyamat során.

2023-tól várhatóak az Airbus helikopterek

A helyszínen járt Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos is, aki megtekintette a Magyar Honvédség számára készülő helikopterek munkafolyamatát.

Az Index kérdésére elmondta: nem véletlenül esett a választásuk a megrendelt típusra, előzetesen már részletesen tájékozódtak a gyártási technológiáról.

A magyar megrendelés a második harmadánál tart, vagyis 85 százalékban vannak készen a helikopterek végleges tervei. Ez azt jelenti, hogy még több olyan elektronikai eszköz fog beépülni, amelynek a tervezése jelenleg is zajlik. Ha ezzel megvannak, akkor következhet egy berepülési tesztelési fázis a kész helikopterekkel. A kipróbált gépek leszállítását 2023-tól várják.

Kezdve a kutató-mentő feladatoktól – a különleges műveletiseknek szánt feladat-végrehajtásokon át – a szállítási kapacitásig, a magyar hadműveleti igényeknek megfelelően kívánják használni a H225M típusú helikoptereket.

Kevesen kapnak ilyen meghívást

A magyar haderőfejlesztés fontos eleme a Gyulán épülő Airbus-üzem is. Idén május elején számolt be a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos titkársága, hogy szűk körű bokrétaünnepséget tartottak Gyulán, az Airbus Helicopters Hungary helikopteralkatrész-gyár leendő üzemének építkezésén. A vegyesvállalatot az Airbus és a magyar állam hozta létre, utóbbi a cégben 30 százalékos kisebbségi tulajdonos.

A májusi esemény apropóját az adta, hogy elkészült a gyárcsarnok vasbeton szerkezete, és elérte legnagyobb magasságát. A tervek szerint 2022 végétől veheti kezdetét a termelés a létesítményben. Az ígéret szerint több mint kétszáz, magasan képzett dolgozónak adnak munkát.

Az Index akkori összefoglalójában azt írtuk: a gyulai üzem megteremti a lehetőségét, hogy Magyarország is részt vegyen az Európai Unió tavaly november 19-én bejelentett Next Generation of Medium Multi-Role helikopterprogramjában, vagyis a hadrendbe álló, következő generációs többfeladatú helikopterek fejlesztésében és gyártásában.

A marignane-i látogatáson az Index megkérdezte Maróth Gáspártól, hogy miért pont 30 százalékos részesedése van a magyar államnak a gyulai vegyesvállalatban, mennyire tekinthető ez szokványos konstrukciónak.

A kormánybiztos azt mondta: a 30 százalék úgy jött ki, hogy a magyar állam egy olyan részt kívánt magának, amivel befolyásolni tudja a folyamatokat, de miután nem értenek sem a helikoptergyártáshoz, se az ilyen típusú cégeknek az üzemeltetéséhez, ezért racionális szinten próbálták tartani az üzleti befolyás mértékét.

Maróth Gáspár kiemelte: az együttműködéssel Magyarország egy olyan meghívást kapott, amit csak kevesen Európában. A gyulai vegyesvállalat lehetőség arra, hogy hazánk be tudjon kapcsolódni azon nemzetek sorába, amelyek az Airbust a sajátjuknak tekintik.

Beszélt arról is, hogy a magyar állam több milliárd forintért fejleszti a szakképzést és az egyetemi hátteret a leendő helikopteralkatrész-gyár mögé. Az Airbus által kidolgozott szakképzési programot fogják adoptálni.

Tavaly tavasszal már bejelentették, hogy a szükséges munkaerő képzése szeptemberben indul a békéscsabai Repülőgépipari Akadémián. A mérnökök és műszaki szakemberek képzése pedig már most is zajlik Németországban és Franciaországban (éppen a marignane-i üzemben).

Erősítenék az ország regionális pozícióját

Maróth Gáspár arra a kérdésre, hogy bővülhet-e még az együttműködés az Airbus és a magyar állam között, vagy a helikoptervásárlások és a gyulai vegyesvállalat jelentik ennek a csúcspontját, elmondta: reményeik szerint bővülni fognak a kapcsolatok, a cél az lenne, hogy Magyarország regionálisan az egyik felújító-, javító-, karbantartóközpontját adja a H225M-es típusú gépek helikoptercsaládjának.

Ennek egyelőre a szakmai, befektetési hátterét próbálják összehozni, utána dőlhet el, hogy ez pontosan hol létesüljön. A kormánybiztos hozzátette: a gyulai üzemet is úgy tervezték meg, hogy bővíthető legyen. Erre is vannak tervek, de az első fázis, hogy megépüljön, és megalapozzák a bizalmat az Airbusszal. A további fejlesztésekkel négyszázra emelkedhet a dolgozók száma, valamint az üzembe állítástól eltelt 4-5 év után még 100-150 ember foglalkoztatását tervezik.

Az Airbus hosszú távra tervez Gyulán

Miért fektet be Magyarországon az Airbus? Damien Lamy regionális igazgató a marignane-i látogatáson ezt a vállalat ipari és gazdasági stratégiájával magyarázta, amelynek az a lényege, hogy minél inkább specializálják az üzemeiket. Sok országot feltérképeztek, de Magyarországon van a legjobb arányban a munkaerő minősége és a foglalkoztatás költsége.

Damien Lamy emellett megemlítette, hogy Magyarország kulturálisan is közel van Franciaországhoz, Németországhoz és Spanyolországhoz, azaz ahhoz a három fő országhoz, ahol Airbus helikoptereket gyárt.

Azt is mérlegelték, hogy közel legyenek-e az autóiparhoz (melynek jelentős szerepe van a magyar gazdaságban). Előnye, hogy kezdetben könnyebben találhatnak munkaerőt, de aztán el is veszíthetik (mivel magasabb szintre képzik őket). Damien Lamy ugyanakkor hangsúlyozta: nem akarják más területekről elszívni a munkaerőt, helyben akarnak toborozni, mindenképpen hosszú távra terveznek.

Az Airbus Helicopters Hungary vegyesvállalat létrehozásáról Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője írt alá tavaly júliusban szerződést. A hivatalos tájékoztatásban kiemelték: a társaságot arra hozták létre, hogy az európai repülőgépgyártó cég helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártson precíziós alkatrészeket.

Maróth Gáspár kormánybiztos az aláírás előtt azt mondta: a magyar repülőgépipari beruházások zászlóshajóját hozzák létre, amely egyben Békés megye ipari fejlesztésének megindítását is jelenti. Ez az első olyan beruházás, ahol a magyar állam nemcsak támogató, de tulajdonosi szerepet is vállal. Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója hangsúlyozta: ezzel megindulhat Magyarország légiiparának felvirágoztatása.

(Borítókép: Airbus H225M – Az Airbus marignane-i üzemében 16 db készül a Magyar Honvédség számára. Fotó: Airbus Helicopters)