- Belföld
- lmp
- schmuck erzsébet
- mszp
- molnár zsolt
- párbeszéd
- karácsony gergely
- ellenzék
- előválasztás
- választás 2022
Tényleg összeolvad az MSZP, a Párbeszéd és az LMP?

További Belföld cikkek
-
Meghalt Wachsler Tamás volt országgyűlési képviselő, a Kossuth tér megújításának irányítója
- Nem ért haza az iskolából egy 17 éves budafoki lány
- Törvényjavaslattal tiltaná ki a középületekről a szivárványos zászlókat Novák Előd
- Jókedvet és esernyőket bekészíteni, borongós-esős időjárással kell dacolnunk
- Lázár János utódja szerint Makón a libák őrzését sem bíznák Magyar Péterre
Legutóbb a hvg.hu írta azt, hogy Karácsony Gergelynek „a remélt (elő)választási győzelmet követően” szüksége lenne egy erős politikai hátországra, ezért szorgalmazza az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egyesülését. A lap úgy fogalmazott, „határidő már van, megoldás még nincs: legkésőbb az ellenzék tavaszi, vágyott választási győzelmére készen kell állnia a forgatókönyvnek, hogyan tud összefogni az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egy új, zöld–baloldali formáció keretei közt”.
A három párt egyesülése mellett érvelő felvetések között az is gyakran szerepel, hogy a Jobbik és a DK dominálja az ellenzéki összefogást, ezt pedig az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jobban tudná ellensúlyozni, ha egyfajta szövetséget hoznának létre.
A Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom esetében szintén nyitott kérdésnek számít, hogy milyen funkció várhat még rá az előválasztási kampányon túl. A sajtóban legtöbbször egy leendő ernyőszervezetként utalnak rá, amely kohója lehet egy létrejövő, új politikai formációnak Karácsony Gergely háttereként.
Több is lehet Karácsony Gergely mozgalmából, mint egy kampányfogás
Egy kilencpontos programmal, a 99 Mozgalom támogatásával az ország 99 százalékát szeretné képviselni.
Korábban a főpolgármester stábja az Index ezt firtató kérdésére azt válaszolta: a 99 Mozgalom nem kíván párttá válni, a kormányváltásban elsődlegesen a pártoknak van szerepük. Ugyanakkor a mozgalom jövőjével kapcsolatban azt is írták: még korai megmondani, „mi lesz a kormányváltás után”.
A mozgalom egyik alapítója, Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke az Indexnek arról beszélt: az, hogy a mozgalomból lehet-e az ellenzéki pártok egyfajta ernyőszervezete, függ attól is, hogy mi történik az előválasztásokon.
A közgazdász akkor úgy fogalmazott: bárki lesz is a közös miniszterelnök-jelölt, széles körű értékrendet kell képviselnie, és ehhez szükség lehet egy átfogó platformra. Azt is megjegyezte: el tudja képzelni, hogy ez a platform később a 99 Mozgalom legyen.
Egyáltalán nincs szó összeolvadásról
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az Indexnek azt mondta: nem tudja, hogy Karácsony Gergely szorgalmazza-e az MSZP, a Párbeszéd és az LMP fúzióját, ugyanakkor semmi ilyesmiről nem esett szó a három párt között, illetve az LMP-n belül sincs napirenden.
Hozzátette: a szorosabb együttműködés és az egyesülés kérdését külön kell választani, előbbit pont az eredményezi, hogy mind a három pártnak Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltje.
A kérdésre, hogy a szorosabb együttműködésnek lehet-e következő lépcsőfoka, Schmuck Erzsébet azt válaszolta: nem gondolja azt, hogy ennek egy fúzió lenne a folytatása.
Egyáltalán nincs szó az LMP-n belül arról, hogy szervezetileg össze akarnánk olvadni az MSZP-vel és a Párbeszéddel
– hangsúlyozta az LMP társelnöke. Azt is határozottan cáfolta, hogy arról egyeztetnek: a 2022-es választás után a három párt frakciószövetségre léphetne a parlamentben.

Arra a felvetésre, hogy sajtóinformációk szerint az ellenzéki egyeztetéseket a DK és a Jobbik dominálja, ami ellensúlyozásra szorulhat az MSZP, a Párbeszéd és az LMP részéről, Schmuck Erzsébet azt mondta: nyilván eltérő támogatottságúak a különböző pártok, amelyek ennek megfelelően igyekeznek érvényesíteni az érdekeiket. A közös érdek: a kormányváltás és utána a közös kormányzás.
De azért mindegyik pártnak megvannak a maga szervezeti érdekei is
– tette hozzá a társelnök.
LMP-s forrásaink szintén azt erősítették meg, hogy a pártnál nincs az asztalon egy összeolvadás kérdése, a sajtóban megjelent felvetéseket vágyvezérelt spekulációknak, valamint finom nyomásgyakorlásnak nevezték.
Rossz következtetések a sajtóban
Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója az Indexnek azt mondta: igaz, hogy Karácsony Gergelynek erős hátországra van szüksége, de ez megvalósult azzal, hogy a szocialista párt, a Párbeszéd és az LMP a főpolgármestert nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének. Éppen ezért a három párt szorosan együttműködik, de arról, hogy összeolvadjanak, nincs egyeztetés, és nincs is napirenden a kérdés.
Molnár Zsolt ugyanakkor hozzátette: ha Karácsony Gergely közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt lesz, és a 2022-es választást is megnyeri, reális következtetés, hogy a jelenleginél szorosabb szövetségben zajlana a politizálás a három párt között. De nem úgy, hogy a három pártból egy lesz – ez politikailag is nehezen megvalósítható, illetve nem is tapasztal ilyen szándékot az MSZP pártigazgatója.

Az Index kérdésére azonban logikusnak nevezte, hogy a 2022-es választás után a három párt frakciószövetségre lépjen a parlamentben.
Az önkormányzati választások felé haladva a programalkotásban és a szövetségi politikában is el tud képzelni együttműködést, továbbá amennyiben Karácsony Gergelyből miniszterelnök lesz, Budapesten új főpolgármestert is választani kell, ebben is lehetnek közös érdekei a három a pártnak.
De ezek a kérdések még nincsenek napirenden, mert minden párt az előválasztási felkészüléssel és a miniszterelnök-jelölti kampánnyal van elfoglalva
– tette hozzá Molnár Zsolt.
Hangsúlyozta: most nem időszerű arról beszélni, hogy 2022 után milyen formája lehet a pártok együttműködésének. Az MSZP pártigazgatója szerint a tényekből részben rossz következtetéseket vontak le a szocialista párt, a Párbeszéd és az LMP jövőjét illetően a sajtóban, valójában ugyanis még egy kiforratlan folyamatról van szó.
Önálló identitással kampányolnak
Az Index kérdéseire válaszolva a Párbeszéd közölte: a három párt Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogatja, több helyen közös jelölteket indít, ezért magától értetődő, hogy rendszeres egyeztetések vannak, ám ezek nem a 99 Mozgalomról vagy a 2022 utáni lehetőségekről, hanem az előválasztási kampányról szólnak.
Mindegyik párt a maga szervezetével, önálló identitásával, jelöltjeivel vesz részt az előválasztási kampányban, erre fókuszálnak, nem másra
– fogalmaztak.
Az LMP és az MSZP után a Párbeszéd is megerősítette: nincs napirenden, hogy a három párt a 2022-es választás után a parlamentben frakciószövetségre lépjen, jelenleg az előválasztási felkészülés zajlik, amelyben szorosan együttműködnek.

Hogy a Karácsony Gergely alapította 99 Mozgalomnak lehet-e szerepe a három párt összefogásában, a Párbeszéd válaszában azt írta: a 99 Mozgalom a pártoktól független, Karácsony Gergelyt támogató szervezet, az alapítók elsősorban a Karácsony Gergely által meghirdetett programelemek kidolgozásában segítenek,
a mozgalom semmilyen módon nem vesz részt a három párt jövőjének a tervezésében.
A sajtóban megjelent felvetésre, hogy az MSZP, a Párbeszéd és az LMP erősebb érdekérvényesítő formával tudná ellensúlyozni a Jobbik és a DK dominálta ellenzéki tárgyalásokat, a Párbeszéd jelezte: egyenrangú felek alkotják az összefogást.
Egymással méltányos ellenzéki összefogásáról van szó, csak ez hozhat kormányváltást, majdan stabil kormányzást; valamiféle dominanciaszerep mindkettőt veszélyeztetné, ezért az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is ehhez tartja magát
– közölte a Párbeszéd.
(Borítókép: Veres Péter / Index)