A magyar betegeknek évekig kell várniuk a műtétre

Ahogy a koronavírus-járvány lecsengése után újraindultak a szakrendelések, a betegek, akik a járvány alatt nem fordultak orvoshoz a problémáikkal, ellepték a várótermeket. Tavaly nyárhoz képest nem ritkán a duplájára, triplájára nőtt várakozási idő, és január óta egyes műtétekre már kétszer annyian várnak, mint fél éve – derül ki a penzcentrum.hu összeállításából. 

Májusban még a Népszava tudósítása szerint egyidejűleg kellett fokozni az oltási tempót, fenntartani a kórházak koronavírusos részlegeit, szabadságra engedni az eddig leterhelt orvosokat és nővéreket, valamint újraindítani a lakossági ellátásokat. A Covid-osztályokon dolgozó nővérek és orvosok nem vehettek részt a nem koronavírusos betegek ellátásában, ráadásul nem egy szakrendelőben oltópont működik, ezzel is elvéve a helyet és a kapacitást a betegellátástól. Így nem csoda, ha a várakozók száma és a várakozási idő is jócskán megnőtt. 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a legtöbb műtétet tekintve nőtt a várakozási idő, leginkább a sérvműtétek esetében, amelyekre most már több mint egy évet kell várni. 

Varix- és pajzsmirigyműtétekre szintén több mint 100 nappal hosszabbadott meg a várakozási idő, de csípőprotézisre is 104, térdprotézisre pedig 97 nappal többet kell várni, mint fél éve. A laparoszkópiás epekőműtétre várakozók száma több mint a duplájára nőtt.  

Ezek pedig nem olyan műtétek, amelyeknek a halogatása ne járna az életminőség romlásával – mutat rá a portál. Egy csípő- vagy térdprotézisre váró beteg állapota egy év alatt sokat romolhat, epekővel együtt élni másfél-két évig, de már fél évig sem sétagalopp. Ha a görcsökkel rendszeresen ügyeletre kell járni, akkor az állandó fertőzésveszély miatt sem volna célszerű halogatni a műtétet.