- Belföld
- pegasus-botrány
- lehallgatás
- pedofiltörvény
- helyreállítási alap
- európai unió
- népszavazás 2021
- népszavazás
Nem volt a témák között a kormányülésen a Pegasus-botrány
További Belföld cikkek
- Napsütéses, de szeles idő lesz karácsony másnapján
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy az elmúlt hetek eseményeit nehéz másként értékelni, mint hogy Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt. A népszavazást alkalmasnak tartják arra, hogy megerősítsék Magyarország pozícióit, és egyébként is ez a legdemokratikusabb megoldás.
A referendumot még idén év végén vagy legkésőbb 2022 elején, januárban, esetleg februárban bonyolíthatják le.
A miniszter újságírói kérdésre adott válaszában elárulta: készül egy összefoglaló arról, hogy mely civil szervezetek milyen felvilágosító tevékenységet végeznek.
Azt a felvetést, hogy a népszavazás meghirdetésének köze lehet a Pegasus-botrány kirobbanásához, azzal cáfolta, hogy a referendum szándéka már két héttel ezelőtt felmerült.
Korábban beszámoltunk róla, hogy az Európai Bizottság addig nem hagyja jóvá a magyar kormány helyreállítási tervét, amíg a kabinet nem hajt végre igazságügyi reformot. Az ehhez kapcsolódó pályázatokat viszont így is kiírják és a kormány biztosítja az előfinanszírozást. Gulyás Gergely szerint kizárólag a bizottságtól függ, hogy mikor sikerül megállapodni.
Nem beszéltek a lehallgatásról
A tárcavezető közölte, hogy nem esett szó a kormányülésen a Pegasus-botrányról, mert nem annyira fajsúlyos az ügy, és egy olyan hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik abba a nemzetközi környezetbe, amivel a kormány az elmúlt időszakban szembesült.
Gulyás Gergely leszögezte: az, hogy milyen eszközöket használ titkos információgyűjtésre a magyar állam, nem nyilvános adat. Úgy gondolja, hogy jelentős nemzetközi segédlettel egy hisztéria kialakítható, de azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az információgyűjtés törvényi kereteken belül történik-e.
Politikai állásfoglalás miatt senkit nem hallgatnak le, ahogy azért sem, mert az adott személy politikus vagy újságíró. A hivatástól függetlenül vannak olyan körülmények, amelyek okot adhatnak erre. Pintér Sándorra is hivatkozott, a belügyminiszter világossá tette, hogy nem folytattak és nem is folytatnak illegális megfigyelést.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarországon szigorú törvényi szabályok alapján lehet információgyűjtést kezdeményezni, függetlenül attól, hogy azt milyen eszközzel végzik.