Siralmasak a közalkalmazotti fizetések

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke megerősítette azt hírt, amely egy közösségi posztban jelent meg, miszerint egy egyetemi adjunktus mindössze 190 ezer forintot kap kézhez havonta. 

192 506 Ft ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel

– írta a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa. 

Dráviczki Sándor, az FDSZ  elnöke  arról tájékoztatta az Indexet,  hogy egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, publikál és oktat, szintén nevetséges összeget keres, a 150 ezer forintot sem éri el a jövedelme, ami mindössze 883 forintos órabért jelent. 

Megalázóan siralmas ez az összeg, amellyel még hitelt sem tud felvenni.

Ugyanakkor az elvárások magasak az egyetemi tanársegédekkel szemben; doktori iskolába járnak, nyelvvizsgáznak, kutatniuk kell, publikálniuk, konferenciákon részt venni. 

Az FDSZ  elnöke hozzátette, a felsőoktatásban dolgozók számára a bértábla csak minimum összegeket határoz meg, vagyis az egyetemek ennél magasabb összeget is fizethetnek, de a gazdasági helyzetük nem engedi meg. Dráviczki példaként említette meg, a Nyíregyházi Egyetemet, ahol szintén csak a jogszabályi minimum összeget tudják biztosítani az oktatóknak.

A kormány az oktatók alacsony fizetésének okát az egyetemek gazdasági helyzetével indokolja, amelyre megoldást nyújthat a az állami intézmények alapítványi átalakítása. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón kijelentette: szeptemberben 15-én, és január elsején újabb 15 százalékos emelés lesz az állami finanszírozású egyetemeken, hozzátette, hogy az állami egyetemeken is.

Hivatás, akár ingyen is 

Vannak azonban még ennél is meglepőbb esetek a felsőoktatásban. Miskolcon és Pécsen több mint 100 egyetemi oktató mindenféle díjazás nélkül dolgozik. Az FDSZ szerint ez munkajogilag, és etikailag is aggályos kérdéseket vet fel. 

A Miskolci Egyetemen jelenleg 31-en oktatnak ellenérték nélkül, vagyis ingyen, megbízási jogviszony keretében – adta hírül az Átlátszó. Dr. Dabasi-Halász Zsuzsanna egyetemi docens, az FDSZ helyi vezetőjének is tudomása van a problémáról. Véleménye szerint ha a munkáltató bérezés nélkül várja el a feladatok ellátást, akkor nem várható el, hogy a munkavállaló magas színvonalon végezze el munkáját. 

A Miskolci Egyetem mellett az Átlátszó megkeresésére csak a Pécsi Tudományegyetem közölt információkat a az oktatók alkalmazási jogviszonyáról, és azok bérezéséről. A pécsi egyetem válaszában közölte, hogy jelenleg több mint 90 oktató van, aki díjazás nélkül, társadalmi szerepvállalásként látja el feladatát. 

Tanulás nélkül jobban megéri?

A munkavállalók másik csoportja ugyanakkor ennek az összegnek akár az ötszörösét is megkereshetik felsőfokú végzettség nélkül. Ahogy arról már beszámoltunk, a vendéglátóipar munkaerő-hiánnyal küzd. Minden ötödik állás betöltetlen, így akár havi nettó egymilliót is elkérhet egy magyar szakács, hogy elmenjen dolgozni a Balatonnál. 

Ezt erősíti a KSH legutóbbi felmérése is. Közleményük szerint meghaladta a 440 ezer forintot a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete áprilisban, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Számításaik alapján idén a január–áprilisi hónapokat tekintve a bruttó átlagkereset 425 ezer forintot, a nettó átlagkereset pedig csaknem 283 ezer forint volt, amely 9,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Nem egyedi eset 

A helyzet még ennél is siralmasabb - derül ki Boros Péterné szavaiból. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke szerint ez a helyzet nemcsak a felsőoktatásban van jelen, hanem

A szakszervezeti elnök véleménye szerint megközelítőleg 600 ezren dolgoznak ebben a szektorban, akiket az elhivatottság vezérel elsősorban s az életben, az elhivatottság nélküli munkavégzés lehetetlen ebben szférában. Kiemelte, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya itt a legmagasabb.

Ugyanakkor több mint egyharmada minimálbért kap, vagy garantált bérminimumot, akiknek csak vágyálmuk az, hogy stabil jövőt teremtsenek maguknak.

Több fizetési osztály alatta van a minimálbérnek, de ugyanakkor a munkakör betöltését diplomához köti a jogszabály. 

Véleménye szerint a közalkalmazotti tábla elértéktelenedett, s emellett átláthatatlan a jelenlegi bértáblák és pótlékok rendszere, mivel 28 féle illetményrendszer alapján bérezik a közszolgáltatásban dolgozókat.

Boros Péterné hozzátette az MKKSZ is javasolja a többi szakszervezethez hasonlóan, a diplomás bérminimum összegének megállapítását, és alkalmazását, ami húzóerő lehet.

(Borítókép: Emanuele Cremaschi / Getty Images)