Íme az okos osztályterem, ahol a diákoknak és a tanároknak is élmény az oktatás

A High-Tech Suli program tavaly novemberben indult el. A koronavírus alatt bevezetett digitális oktatás adta az ötletet?

A digitális eszközökkel támogatott oktatás már a járvány előtt is felfutóban volt, mert egyre nyilvánvalóbban nélkülözhetetlen a digitális technológia a mindennapokban és így az oktatásban is. Ugyanakkor a pandémia alatt még inkább világossá vált, hogy a modern technológia nagyban segíti a diákok tanulását, így biztossá vált, hogy megéri ebbe időt, pénzt és energiát fektetni. Öt iskolában már idén tavasszal egy olyan közegbe térhettek vissza a tanulók a karantén után, amelyet nemzetközi szinten is sokan megirigyelnének.

Pontosan hogy néz ki egy ilyen okos osztályterem?

A tanárok és a diákok laptopokat kaptak, így az órák alatt maguk is kereshetnek, megoszthatnak információkat, valamint az új ismereteik felhasználásával új, kreatív megoldásokat hoznak létre, hasonlóan a munka világához. Mozgatható interaktív paneleket helyeztünk el a tantermekben, ahova a tanulók is kivetíthetik a munkájukat, megosztva a többiekkel. Amellett, hogy így nagyobb élmény tanulni, az óra holtidejét csökkenti, hogy nem kell kimenni a táblához, és ott szemléltetni a tudnivalókat. Az osztályközösségek emellett robotokat is kaptak, ami azért fontos, mert ezek az eszközök az élet több területén is egyre inkább körülvesznek bennünket. Segítségükkel a diákok meséket animálhatnak, de matek-, fizika- és történelemórán is hasznát vehetik az eszközöknek a szimulációban, demonstrálásban, megismerve közben az algoritmizálás és programozás alapjait is.

Köztudott, hogy rengeteg diák nemcsak a szünetekben, de az órák alatt is a telefonját nyomkodja. Nem tartanak attól, hogy az egyéb okoskütyük még inkább elvonják a figyelmüket?

Alapvetően egy okostelefont is lehet jó dolgokra használni, a járvány alatt bevezetett digitális oktatás ezt be is bizonyította. Azt azonban, hogyan lehet a digitális eszközöket hasznosan alkalmazni és a puszta szórakozás helyett valamilyen probléma megoldására felhasználni, előbb meg kell tanulni. Éppen ezért igyekszünk minél több olyan eszközt adni a gyerekek kezébe, amelyek segítségével elsajátíthatják, hogyan kereshetnek célzottan információt, hogyan ellenőrizhetik az igazságtartalmát és hogyan alkalmazhatják problémák megoldására. Az internet előtti, papíralapú világban a pedagógusok és a tankönyvek feladata az ismeretek feldolgozható formában való átadása volt, hiszen a legtöbb ember számára a tankönyvek voltak a tudás és az ismeretek egyetlen forrásai.

Mivel az interneten található ismeretek hitelessége sok esetben megkérdőjelezhető, a mai világban kulcsfontosságú, hogy ki tudjuk választani, melyek azok a megbízható források, amelyekre lehet építeni. Ez azonban új feladat az iskola számára, hogy megtanítsa a tanulóknak, hogyan kell kiválasztani a túl sok információ közül az értékeset. Szintén fontos, hogy a diákok megtapasztalják, milyen érzés a semmiből létrehozni valamit, pusztán a gondolataik, a kreativitásuk segítségével megalkotni egy tárgyat vagy eszközt. Erre szolgál a termekben szintén megtalálható 3D-s nyomtató és lézervágó, amelyekkel a digitális világ valóságossá varázsolható.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a termekben kiemelt szerepet kap az alkotó pedagógia? Miben járulhat hozzá a tanulók életre való felkészítéséhez?

Az alkotó pedagógia a High-Tech Suli (HTS) program keretében kialakított tanulási környezetben kulcsszerepet kap. A tanulók nemcsak új tudást alakítanak ki egymással együttműködve, felhasználva a csoportmunka és a projektpedagógia módszereit, hanem az új tudás segítségével létrehoznak valamilyen tárgyat, eszközt, működő berendezést.

Az, hogy megtapasztalhatják, hogy egy bonyolultnak tűnő csigaház, toboz vagy brokkoli makettjét könnyen elkészíthetik matematikai fraktálok felhasználásával, vagy hogy egy robotversenyen a gyakorlatban élhetik meg, hogy a megtett távolság, az idő és a sebesség között mi az összefüggés, jelentősen megkönnyíti az elsajátított tudás előhívását és felhasználását a későbbiek során. Az alkotó pedagógia szó szerint kézzelfogható, használható tudást ad.

Elképzelhető, hogy ez a fajta digitális oktatás hosszú távon átveszi a hagyományos oktatás szerepét?

Nem, a digitális eszközökkel támogatott oktatás kiegészíti, bizonyos esetekben hatékonyabbá teszi az oktatást, de nem váltja fel a tanuló és a tanár közötti személyes kapcsolatot. A digitális eszközök használatának egyik előnye, hogy szinte bármi látványosan bemutatható, szimulálható egy tanteremben is a kvantumok szubatomi szintjétől kezdve a galaxisok rendszeréig. A digitális eszközök másik előnye pedig éppen a tanuló-tanár kapcsolat erősítése, támogatása részben azáltal, hogy a rutinszerű feladatok, amelyek nem igénylik a tanár személyes jelenlétét – például gyakorlófeladatok, videók megnézése stb. –, kiszervezhetők a tanóráról, így több alkalma, ideje nyílik a tanárnak arra, hogy az egyes tanulókkal foglalkozzon és a nehezebben érthető részeket elmagyarázza.

A digitális eszközök mellett a csoportmunkára sokkal inkább alkalmas mobil, átalakítható bútorokra cserélték a hagyományos padokat. Miért fontos, hogy a diákok már az iskolában elsajátítsák a hatékony együttműködés alapjait?

A High-Tech Suli program tantermeiben a tanulók körben vagy kis csoportokban ülnek, és az osztályterem kialakítása könnyen változtatható akár a tanóra közben is, igazodva a pedagógiai szituációhoz. Így lehetővé válik, hogy a tanórákon – szemben a hagyományos pedagógiai megoldásokkal – minden tanuló különböző tevékenységet végezzen, így egymás munkáját kiegészítik és támogatják egymást, mint a való életben is.

Segíthet egy digitális tanterem a pályaválasztásban?

Egy digitális eszközökkel feleszerelt tanterem képes arra, hogy bemutassa, hogy a robotizáció, a digitális eszközök, szenzorok hogyan tehetik könnyebbé, hatékonyabbá a legkülönbözőbb munkafolyamatokat. Azok a tanulók, akik ilyen környezetben nőnek fel, és ezt megtapasztalják, már érteni fogják azokat az állásajánlatokat, amelyek rájuk várnak, és magabiztosabban léphetnek ki az életbe, tudva, hogy számukra ezek a technológiák, megoldások már ismerősek. Az álláskeresés során pedig, ha elmondják, hogy már az iskolában is használtak robotokat összetett problémák megoldására, és automatizáltan gyűjtöttek adatokat szenzorokkal a babcsírázásról, nyilvánvalóan előnyben részesülnek azokkal szemben, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk.

A nyár végén újabb tíz iskolában indul el az okostermek kiépítése. Mi alapján választották ki a győztes iskolákat?

A kiválasztáskor elsősorban azokra a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált a Mészáros-csoport, ahova főként olyan gyerekek járnak, akik számára jellemzően otthon nem érhetők el a fent említett modern eszközök, és így, a HTS segítségével ezt a hátrányt le tudják dolgozni. Az intézményi pályázatok fő eleme azonban elsősorban a pedagógiai innováció. Azok az intézmények pályáznak nagyobb eséllyel, amelyek komplex pedagógiai programot valósítanának meg a gyerekek jövőre való felkészítésének érdekében.

A tanárok egy féléves tréningen vehetnek részt, ahol tippeket és trükköket sajátíthatnak el, a tanultakat pedig ki is próbálhatják az órákon, majd a tapasztalataikat egy mentor segítségével át is beszélhetik. Iskolánként három tanár anyagi támogatást is kap bérkiegészítés formájában abban az esetben, ha részt vesz a féléves képzésen. Emellett szintén bónuszt jelent nekik, hogy ezekben a termekben sokkal könnyebb tanítani, a gyerekek ugyanis lelkesebbek, érdeklődőbbek, és a csapatmunka révén egymást is motiválni tudják, így a tanároknak kevesebbet kell fegyelmezniük. Jelenleg nagy általánosságban a tanárok nyolcvan százalékban, míg a diákok csak húsz százalékban aktívak az órákon, de az ehhez hasonló innovatív módszerek beépítésével sokat lehet javítani ezen az arányon, ami a jövőre nézve mindannyiunk közös érdeke.

(Borítókép: Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola)