Pegasus-ügy: a kormány válaszolt is meg nem is
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el
– ez a sablonszöveg áll az összes válaszban, amelyeket a parlamenti képviselők által a Pegasus-üggyel kapcsolatban benyújtott kérdésekre adtak.
A Magyar Narancs emlékeztetett arra, hogy a napokban járt le több, az ellenzéki képviselők által benyújtott írásbeli kérdésnek a válaszadási határideje. Szél Bernadett azt kérdezte Varga Judit igazságügyi minisztertől július 19-én, hogy
- Ki és mikor vásárolta meg a magyar állam részéről az NSO nevű izraeli cég Pegasus elnevezésű kémprogramját, és kik vettek részt a tranzakcióban? Mennyibe került a szoftver?
- Ki mikor és milyen indokkal adott engedélyt magyar újságírók, üzletemberek, ügyvédek, ellenzéki politikusok megfigyelésére? Ön hivatalba lépése óta adott engedélyt ezekre a megfigyelésekre?
- Ki és milyen szempontok szerint választotta ki a megfigyelési célszemélyeket, és milyen jogszabályi hivatkozás alapján került sor a nem bűnüldözési és -megelőzési célú megfigyelésekre, lehallgatásokra?
- Mely nemzetbiztonsági/titkosszolgálati szerv és milyen időtartamban bonyolította a megfigyeléseket? Kik és mire használták, illetve hol tárolták a megszerzett információkat?
- Indul-e vizsgálat annak megállapítására, jogszerűek voltak-e a megfigyelések?
Varga Judit nevében augusztus 3-án Völner Pál államtitkár válaszolt, hozzá tartozik ugyanis a titkos megfigyelések engedélyezése. Az államtitkár a kérdésekre adott válaszában a fenti sablonszövegre szorítkozott, és csupán annyit tett hozzá, hogy „A Belügyminisztériumnak a témában adott nyilatkozatait megerősítve tájékoztatom, hogy Magyarországon 2010 óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak”.
Hasonló választ kapott Mesterházy Attila is, aki arról érdeklődött Szijjártó Péternél, hogy a külügy felügyelete alatt álló Információs Hivatal használta-e a kémszoftvert. Szijjártó nevében Sztáray Péter András államtitkár válaszolt, ő annyiban kiegészítette a fenti sablonszöveget, hogy az említett eszközök használatára feljogosított szerveket „kormányzati és kormányzattól független intézmények” rendszeresen ellenőrzik. Ezután ő is azt állítja, hogy a 2010 májusa óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést, és hogy ezt „A lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják”.
Eközben Pintér Sándor belügyminiszter Jakab Pétertől kapott számos kérdést a Pegasus-ügyben. Pintér személyesen adott választ Jakab kérdéseire, amelyben egyrészt megismételte a fentebb leírtakat, másrészt viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatgyűjtő eszközökre vonatkozó információk „minősített adatok”, amelyeket a magyar kormány – a világ más kormányaihoz hasonlóan – kiemelt védelemben részesít.
Feltett kérdéseire kizárólag az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésén van lehetőségem válaszolni
– írta a miniszter ennek nyomán, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy aki minősített adatokkal visszaél, az nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.