Megkongatták a vészharangot a fogorvosok: borzasztó állapotban vannak a fogaink
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Bár a harmadik hullám enyhülését követően a többség bátrabban ment fogorvoshoz, most egy újabb megtorpanás látszik, aminek két oka lehet. Egyrészt sokan a negyedik hullámtól tartva még gyorsan kihasználják az utolsó heteket, amíg lehet utazni, nyaralni. Másrészt hiába alacsony nálunk a fertőzöttek száma, a járvány még mindig benne van a köztudatban, és sokak szerint ennyi indok éppen elég.
A társadalom egy jó része, ha csak lehet, messziről elkerüli a fogászatokat. A Covid egy tökéletes kifogás, sokan önmagukat is becsapják azzal, hogy óvatosságból nem mennek el orvoshoz, miközben más, személyes érintkezést igénylő programokra könnyen igent mondanak. A halogatásnak hosszútávon viszont meglesznek a következményei
– mondta Nagy Katalin, utalva arra, hogy a legtöbben csak akkor keresik fel a rendelőket, amikor a fog már az utolsó stádiumban van, elviselhetetlenül fáj, és már nem menthető, muszáj kihúzni.
A Szegedi Tudományegyetem szájsebészeti tanszékvezetője felhívta a figyelmet, hogy ha a járvány alatt kialakult rossz szokásainkkal nem szakítunk, az a
magyar populáció elfogatlanodásához vezethet.
A szakember mint mondja, nem kell fogorvosnak lenni ahhoz, hogy lássuk, milyen sok embernek hiányzik egy-egy vagy akár több foga, hazánkban ez a legszembetűnőbb fogászati probléma. A jelenség hátterében az áll, hogy a fogpótlás egyértelműen az egyik legdrágább beavatkozás, amit sokan nem engedhetnek meg maguknak, főként a pandémia alatt, amikor tízezrek vesztették el a munkájukat. Ezért fontos, hogy rendszeres ellenőrzéssel és kisebb beavatkozásokkal javítható legyen a fogazati állapot, anélkül, hogy bármely fogat el kelljen távolítani. A nagyobb értékű pótlások így ugyanis megelőzhetőek.
A fogmosás is van olyan fontos, mint a kézmosás
Bár hivatalos tudományos kutatás még nem készült arra vonatkozóan, hogy a maszkhasználat miként hat, hat-e a fogainkra, a szakemberek úgy látják, hogy a maszk önmagában nem káros.
Az viszont nem tesz jót, hogy az emberek egy része mellőzte a szájhigiénia megfelelő karbantartást arra hivatkozva, hogy úgysem érzik majd a leheletem, úgyse látszik, ha ott maradt egy kis ételmaradék. Magyarország a fogak szempontjából sosem volt előkelő helyen, sok európai, főként északi ország messze túlszárnyal bennünket, ez ha valamikor, most talán méginkább igaz. Az egyéni felelősségnek viszont sokkal nagyobb szerepe van ebben, mint a maszkhasználatnak vagy a rövid időre kiterjedő lezároknak
– mutatott rá Nagy Katalin, hozzátéve, hogy legalább évente egyszer mindenkinek ajánlatos ellenőriztetni a fogait, a prevencióval ugyanis a legtöbb költséges és kellemetlen beavatkozás megelőzhető.
Komoly bevételkiesés, változó árpolitika
Köztudott, hogy a szomszédos országokból, főként Ausztriából előszeretettel járnak át az állampolgárok magyar fogászatokra, ahol az ellátás olcsó, mégis magas színvonalú. Sopronban és Mosonmagyaróváron is elképesztő fejlődésen ment keresztül az iparág, az elmúlt másfél évet viszont ők sínylették meg a leginkább. Nyáron a lemaradást ugyanakkor elkezdték behozni, hiszen az oltásoknak köszönhetően könnyebbé vált az utazás.
„A járvány alatt számos olyan eszközt, szert kellett beszerezni, amely extra költséget jelentett. Volt ahol áremelkedéssel orvosolták a problémát, míg más fogászatokon egyáltalán nem emeltek, bízva abban, hogy legalább az árak nem riasztják el a pácienseket” – mondta Nagy Katalin. Olvasónk ugyanakkor jelezte, hogy volt olyan hely, ahol a járvány legkeményebb heteiben 5000 forintos Covid-díjat számítottak fel.
Egyedi elbírálás a fogászatokon is
Mint arról korábban beszámoltunk, egy nemrég hatályba lépett rendelet egyértelművé tette, hogy a halasztható kezelések esetében a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők közül kik azok, akiknek a kezelés előtti PCR-teszttért fizetni kell.
Ennek megfelelően az egészségügyi intézmény térítésmentesen köteles elvégezni a PCR-tesztet, ha
- a beteg a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
- a betegnél felmerül a fertőzés gyanúja
- vagy a beteg szakorvosi vélemény alapján Covid–19 elleni oltóanyaggal nem oltható be.
Az orvosok ugyanakkor egyedi elbírálás szerint is dönthetnek, ha úgy ítélik meg, hogy a beavatkozásnak járványügyi szempontból nincs kockázata, akkor a teszttől akár el is tekinthetnek. Az egyelőre nem világos, hogy melyek azok a beavatkozások – vagy egyáltalán léteznek-e olyan beavatkozások – amelyek járványügyi szempontból nem kockázatosak, különösen égető kérdés ez a fogászatokon, ahol az orrnyálkahártyával való érintkezés elkerülhetetlen.
„Nagyon valószínű, hogy ahol csak lehet, élni fogunk az egyedi elbírálás lehetőségével, hiszen a pácienseknek ez kedvez. Az más kérdés, hogy ezt a lehetőséget kihasználva járványügyi szempontból mi értelme a jogszabálynak – mondta korábban lapunknak egy felnőtteket és gyermekeket egyaránt fogadó budapesti fogászat.
(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)