További Belföld cikkek
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
Mint arról korábban beszámoltunk, július 22-én kihirdették a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait. Noha több szakember is jelezte, hogy ősszel várhatóan érkezik a koronavírus negyedik hulláma, egyelőre nincs hír arról, hogy az egyetemek ismét digitális oktatást vezetnének be, így az elmúlt hetekben az egyetemre, főiskolára bejutó 76 ezer diák nagy része kezdett albérlet keresésbe országszerte.
„A tavalyi év ugyanezen szakaszában jelentősen elmaradt ez a kereslet, hiszen akkor már lehetett tudni, hogy a felsőoktatási intézmények távoktatásban kezdik meg a tanévet” – jelentette ki az Indexnek Kétszery Zsuzsanna, a Duna House ingatlankezeléssel és bérbeadással foglalkozó cége, a Home Management vezetője.
A nagy érdeklődés ellenére vannak, akik éppen a tavalyi év rossz tapasztalataiból kiindulva inkább biztosra mennek. Így tesz egyik olvasónk is, aki az egyetemi félév első pár hetében inkább bevállalja az ingázást, felkészülve arra, hogy talán ismét felfüggesztik a jelenléti oktatást.
Tavaly nyáron nagyon hamar találtam albérletet, és felköltöztem annak ellenére is, hogy tudtam, csak a gyakorlati órák lesznek rendesen megtartva. Végül a második hullám alatt teljesen áttértünk a digitális oktatásra, amit otthonról, a családi házunkból is tudtam volna csinálni. Ugyanakkor egy évre aláírtam a szerződést, ezért hónapokon át feleslegesen fizettem az albérletért 100 ezer forintot. Most is vidéken élek, és egyelőre nem kerestem albérletet, az első pár hétben inkább feljárok. Ha nem lesz ősszel negyedik hullám, akkor újra elkezdek majd nézelődni, de addig sajnos nincs értelme
– mesélte Nikolett.
Drágább, mint 2020-ban, olcsóbb, mint 2019-ben
A diákok mellett mindig is a külföldi turisták jelentették a budapesti belvárosi albérletpiac mozgatórugóját, ez a két csoport a bérlők körülbelül 80 százalékát tette ki az elmúlt években. Tavaly a turizmus szinte teljes leállásával a fővárosi piacon 20–30 százalékkal kínáltak több ingatlant hosszú távú bérlésre, ráadásul alkalmanként mindezt 15–30 százalékkal kedvezőbb áron, mint 2019-ben. Jelenleg Budapesten átlagosan havi 150-165 ezer forintos bérleti díjakkal kell számolni. A kisebb lakások ezzel szemben akár már havi 120 ezer forintért is kivehetők.
A Rentingo.com adatai szerint összességében egy emelkedő trendet láthatunk. Úgy vélik, most érkeztünk el a piacon egy olyan fordulóponthoz, amikor nemcsak hónapról hónapra emelkednek újra a bérleti díjak, hanem
szeptembertől már stabilan magasabbak lesznek az árak, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Abban a tekintetben nincs elmozdulás, hogy továbbra is Budapest a legdrágább, amit Veszprém és Győr követ.
Melyek a legnépszerűbb kerületek?
- Budapest belvárosában a VII., a VIII. és a IX. kerület az albérletkeresők elsődleges célpontja, ami természetesen az egyetemek elérhetőségének és a relatív kedvező bérleti díjaknak köszönhető.
- A jó közlekedési kapcsolat miatt szintén népszerű célpont a XI. és a XIII. kerület, ráadásul mindkét helyen jelentős számú és elég széles skálán mozgó bérlakás található a paneltől a klasszikus régi bérházon át a nagyszámú új építésű lakásokig.
- A XIV. kerület az élhetősége miatt népszerű, de a turizmus visszaesésével a VII. kerület is újra klasszikus albérleti célpont lett, a járvány előtt a kerület belső részéről szinte teljesen kiszorultak a hosszú távú bérlők.
A Duna House jelentése szerint a lokáció mellett manapság már a kényelmi szempontokról sem feledkeznek meg a fiatalok.
„Az egyetemistáknál azt tapasztaljuk, hogy a lokáció az elsődleges szempont – mind bérlés, mind lakásvásárlás esetében. Ugyanakkor a fiatalok rugalmasabbak, így ha kedvezőbb árú, jobb feltételeket biztosító ingatlant találnak a külvárosban, adott esetben messzebb az egyetemtől, akkor hajlandóak többet utazni. Mára viszont a kényelmi szempontok is előtérbe kerültek a lakásválasztásnál, mint például a klíma és a mosogatógép megléte” – mondta Kétszery Zsuzsanna.
Egyre kevésbé tesz be a járvány a piacnak
A Rentingo.com szerint míg a járvány első hulláma igazi piaci sokkot okozott, a második, majd a harmadik hullámnak a kilengése egyre kisebb lett. A küszöbön álló negyedik hullámtól a közösségi albérletkereső portál már nem vár visszaesést a bérleti díjakban, az már inkább csak stagnálást okozhat.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa is hasonló trendeket lát az albérletpiacon, kiemelte, hogy az első hullám okozta sokk az árakban is nagyon megmutatkozott.
A vírus előtt egy jó helyen lévő garzonlakásért akár havi 160 ezer forintot is elkértek. 2020 tavaszán ez a munkahelyek bizonytalansága miatt pár hónapra feleződött. A piac visszarendeződését követően a tulajdonosok, ahogy általában, úgy most is inkább a fizetőképes munkahellyel vagy biztos anyagi háttérrel rendelkező, hosszú távú bérlőket keresik
– mondta Gadanecz Zoltán.
A Rentingo.com rámutatott, hogy ezalól kivételt képeznek azoknak az airbnb-s lakásoknak a tulajdonosai, akik terveik szerint csak átmenetileg tértek át a klasszikus albérletpiacra. Ők továbbra is nyitottak a 3–6 havi szerződésekre is.
(Borítókép: Bődey János / Index)