A kormánybiztos szerint roma és magyar jó szomszéd, csak ne szítsák a feszültséget

Sztojka Attila személyében új romaügyi kormánybiztost nevezett ki a miniszterelnök augusztus elején. A szakember ennek apropóján beszélt a Népszavának a magyar, cigány együttélés tapasztalatairól.

Elmondta, hogy már tíz éve foglalkozik kormányzati területen cigánypolitikával, amelyet nemzeti ügynek tekint. Sztojka Attila a lovárit anyanyelvi szinten beszéli, az oláh cigányok közösségéhez tartozik, de hangsúlyozta, hogy a muzsikus cigányok és a beások is számos értéket hoztak létre. Szerinte a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a romapolitika megteremtette a „nemzetstabilitás” megfelelő kereteit. A romák és nem romák viszonyát a „békés együttélésként” jellemezte, abban az esetben, ha nem gerjesztik a feszültséget köztük.

Úgy látja, hogy a kormányzat munkája nyomán kiszámíthatóvá vált a hátrányos helyzetű diákok számára létrehozott, a tanulást és szocializációt segítő tanodák finanszírozása, ma már 183 ilyen intézmény működik az országban. Tízezren kapnak tanulmányi ösztöndíjat, a támogatás mértéke a tanulmányi eredménytől függ. A Biztos Kezdet gyerekházak száma napjainkra elérte a 160-at, a 11 roma (keresztény) szakkollégium pedig az értelmiségi réteg erősítésében játszik meghatározó szerepet.

A gyöngyöspatai iskolában elkülönített romáknak megítélt kártérítés kapcsán – egy általa alapvetőnek tartott mondást idézve – azt mondta a lapnak, hogy: „pénz a munkáért jár”. Meg kell nézni, hogy az oktatási intézmények hogyan tudják a hátrányokat kezelni, vagy egyáltalán van-e ebben szerepük, és ha van, milyen. A cél az, hogy minden gyermek megkapja az élethez szükséges tudást és ismeretet. Ha ez elmarad, sokkal több pénzbe kerülhet a későbbiek kezelése.

A 2010 előtti állapotokhoz képest Sztojka Attila szerint 50 százalékkal nőtt a cigányok foglalkoztatottsága; épp ez a kormány összes esélyteremtési, oktatási vagy képzési programjának is a célja: a foglalkoztatottság növelése, és a munkajövedelemből származó megélhetés biztosítása.