Budipest, avagy a magyar főváros illemhelyzete

B RKL20191027048
2021.08.16. 11:48
Segít, amikor beüt a szükség – állítja magáról a Budipest közösségi illemhelykereső applikáció weboldala. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szükség szó helyén egy szókimondóbb, szintén sz betűvel kezdődő szócska szerepel. Az Index fővárosi nyilvánosvécé-körképe következik.

Mit nem adott volna egy ilyen applikációért az a tucatnyi holland szurkoló, aki falkában vizelte le egy belvárosi ház falát Budapesten a labdarúgó-Európa-bajnokság idején! Könnyen lehet, hogy semmit. Az esetről készült fénykép júniusban sokakban felháborodást keltve járta be a magyar sajtót.

Persze vannak helyzetek, amikor menni kell – fogalmaz a Budipest nyitólapja, hozzátéve, hogy ilyenkor segítséget nyújthat ez a hiánypótló alkalmazás, amely azonnal megmutatja a legközelebbi nyitva tartó illemhelyet, illetve a többi közeli vécéről is informálja a felhasználót.

Alternatív valóság

A tikkadt nyári hőségben Budapest utcáit róva azonban bizonyosak lehetünk abban, hogy sok embertársunk nem használja még a Budipestet, pontosabban budinak használja Budapestet. Az erjedő vizelet és egyéb végtermékek szaga gyomorforgató bűzzel csap az orrunkba az elhagyatottabb aluljárókban és parkokban. Sokak számára a bokrok, házfalak, transzformátorszekrények takarása jelenti az ingyenes és rapid megoldást.

Mennyi az annyi?

Az Index utánajárt, hány közvécé áll a fővárosban a járókelők rendelkezésére. 

Nos, a Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint Budapesten a legtöbb nyilvános illemhelyet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemelteti, de a vállalaton kívül a kerületi önkormányzatok és más vállalkozások is működtetnek vécéket, ezért a tényleges számot nem tudják megmondani.

Annyi biztos, hogy az FCSM hatvannégy illemhelyet tart számon, amelyből harmincnégy kezelőszemélyzettel működik, harminc pedig automata berendezés. A csatornázási művek vécéi elsősorban a főbb tömegközlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességek környékén találhatók.

Az illemhelyek kerületi megoszlásáról pontos kimutatást kaptunk: 

Margitsziget: hét darab, I. kerület: tíz darab, II. kerület: hat darab, III. kerület: egy darab, IV. kerület: négy darab, V. kerület: öt darab, VI. kerület: egy darab, VII. kerület: két darab, VIII. kerület: három darab, IX. kerület: négy darab, X. kerület: egy darab, XI. kerület: öt darab, XII. kerület: két darab, XIII. kerület: hat darab, XIV. kerület: öt darab, XXI. kerület: két darab. 

Ennél a hatvannégy illemhelynél azonban többről számolt be az Index mintegy fél éve, amikor A Város Mindenkié csoport lajstromát ismertette.

A civilek arra a megállapításra jutottak, hogy Budapesten mindösszesen kilencven közvécét használhat a város kétmilliós lakossága, valamint az összes, vidékről a városba érkező ingázó és turista.

És akkor jött a Budipest

De a cikkünk elején említett vécéapplikáció az eddig említett számoknál jóval nagyobbal rukkolt elő. Az alkalmazás ötletgazdája és megalkotója azt állítja, hogy nem kevesebb mint 251 alkalmi könnyítőhely van Budapesten.

Az Index megkereste Gergely Dánielt, aki még középiskolásként vágott bele a Budipest fejlesztésébe. A fiatalember Miskolcról érkezett a fővárosba, ahol elmondása szerint sokszor órákig kellett keringenie, mire rájött, hogy egyébként egy utcával arrébb volt tőle egy közvécé.

A Budipest-projekttel azt akarta elérni, hogy másoknak ezzel már ne kelljen szívnia, illetve rá akart világítani a lefedettség sötétebb foltjaira, hátha ezzel láthatóbbá teszi a problémát és ösztönzi az önkormányzatokat további mosdók telepítésére.

Úgy véli, ezt a célt részben el is érték, mert aktív társadalmi téma lett a közvécék helyzete.

Világos tehát, hogy a téma avatott szakértőjével van dolgunk, akitől azt tudakoltuk, véleménye szerint van-e elegendő nyilvános vécé a városban.

A válasz egyértelmű nem – mondja Gergely Dániel –, hiszen vannak, amelyek sok ember számára elérhetetlenek, ugyanis ha valakinél nincs apró, esetleg nem tud fizetni a vécézésért, elesett a könnyítés lehetőségétől, továbbá vannak évek óta felújítás vagy karbantartás miatt zárva tartó, netán alapból visszataszító állapotú helyiségek is. 

A Budiapp tulajdonosa szerint nem sok mosdóról mondható el, hogy kifogástalan állapotban üzemel, de amelyek igen, azok többnyire a Fővárosi Csatornázási Művek egységei. 

Pedig fontos lenne minél több közmosdót építeni – mondja Gergely Dániel –, hogy ne az éttermek jó fejségén múljon egy belvárosi turista folyó ügyeinek sorsa, valamint az is fontos lenne, hogy ezek 24 órában elérhetők legyenek, hogy éjszaka se okozzon gondot a turistáknak, bulizóknak a mosdókeresés. 

A Budipest appot eddig már tízezren töltötték le, elsősorban magyarok. Csupán a letöltők öt százaléka turista, ami valószínűleg azért van, mert még nincs nagy múltja az idén tavasszal megjelent alkalmazásnak, amikor a világjárvány miatt bevezetett korlátozások miatt ráadásul kevesen is jöttek az országba.

Bűn és bűnhődés

A terjengő szagokból és az egyértelműen azonosítható maradványokból mindenféle avatott szakértelem nélkül bárki megállapíthatja, hogy Budapesten sokan kreatívan értelmezik a nyilvános vécézést. Ezért a rendőrségtől azt kérdeztük, milyen büntetéssel sújtható az, aki nem nyilvános vécében, hanem az utcán, közterületen végzi a dolgát.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszából kiderült, hogy ha egy rendőr a szolgálati idejében közterületen szükségletét végző személyt lát vagy ilyenről kap bejelentést, akkor 

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazása alapján intézkedési kötelezettség terheli a közterületet, illetve a közterületen elhelyezett műtárgyakat beszennyező személlyel szemben.

Az intézkedő rendőr szabálysértés elkövetése miatt jár el, de ilyen esetben rajta kívül a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, illetve a mezőőr is kiszabhat helyszíni bírságot.

Ha a rendőr ilyen szabálysértést észlel, a szolgálati szabályzat értelmében feljelentést tesz vagy helyszíni bírságot szab ki, illetve helyszíni bírság kiszabása helyett szóbeli figyelmeztetést is alkalmazhat.

Azt is megtudtuk, hogy a rendőrség az utcán magukon könnyítő személyekkel szemben indított eljárásokról nem vezet külön statisztikát, de a közterületet szennyező cselekményt magába foglaló köztisztasági szabálysértés miatt 2020-ban 8301, 2021 első hét hónapjában 2802 esetben indult eljárás a rendőrség szabálysértési hatóságainál.

Undorító ürítés 

Cikkünk elején idéztük a Budipest hitvallását, miszerint vannak helyzetek, amikor nincs mese, menni kell, és arról is írtunk, hogy ilyenkor sokan valóban mennek, amerre látnak. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központnál arról érdeklődtünk, milyen közegészségügyi kockázata van a közterületeken hátrahagyott székletnek, vizeletnek. Válaszukból kiderül, hogy 

a közterületen elvégzett ürítés a többség, különösen a megfelelő higiénés szemlélettel rendelkező emberek számára undort keltő, illetve amellett hogy szennyezi a környezetet, megnehezíti a tiszta környezet kialakítását, fenntartását, és veszélyezteti a lakosság egészségét. Fontos tehát, hogy ez irányú szükségleteinket minden esetben az arra kijelölt szociális helyen végezzük.

Az NNK tájékoztatása szerint az utcán mindig rengeteg kórokozó található még akkor is, ha a környezet ránézésre tisztának tűnik. Éppen ezért szükséges az utcáról hazaérkezés után minden esetben alaposan kezet mosni, és minden alkalommal ételkészítés, étkezés előtt, valamint vécéhasználat után is. Ha ezt nem tesszük meg, megfertőződhetünk.

Az egyén egészsége, a közösség egészsége és környezetünk egészsége elválaszthatatlanok egymástól. A tiszta környezet alapvető fontosságú az emberi élet, egészség szempontjából. Mindezekért környezetünk védelme, tisztán tartása össztársadalmi érdekünk – fogalmaz a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

(Borítókép: Róka László / MTI)



  • Tippek
  • Hírek