Zacher Gábor: Annyian haltak meg Magyarországon, mintha naponta 30 buszbaleset lett volna

A hatvani kórház főorvosát a járványhelyzetről, oltások kombinálásáról, a közelgő, nagyszabású rendezvényekről, tanévkezdésről és a vasárnap hajnali tömegszerencsétlenségről kérdeztük.

Az, hogy Európa oltás tekintetében itt-ott jól áll, nem jelent semmit. Az jelent valamit, hogy Afrika, Ázsia egyes országai nagyon cudarul állnak, és onnan jöhetnek az új mutánsok, amelyek már akár a delta utáni görög ábécét is kimerítik. Ezért kellene az elmaradott vagy kevésbé fejlett országok oltására is nagyon koncentrálni nekünk, a fejlett vagy fejlettebb országoknak. De vegyük górcső alá hazánkat, azon belül is a kisebb városokat. Nem olyan rég beszéltem egy 2500 fős település polgármesterével, aki azt mondta, hogy igazándiból azon kívül, hogy “Marika néni, legyem szíves, oltassa be magát”, más muníciójuk nincsen. Mást nem tudnak felhozni, okokat elmondani. A miértekre a háziorvosok sem feltétlenül kaptak elég információt, és tőlük pláne nem lehet elvárni, hogy körbejárják a körzetükben azokat, akiket még nem oltottak be, de szeretnének – na, ez így nem működik

– véli a doktor. Meglátása szerint a gyermekek oltását nem az utolsó két napra kellett volna hagyni, és sok az ezzel kapcsolatos megválaszolatlan kérdés.

Noha a kormányzati tájékoztató oldal kedd délelőtt tette közzé, hogy a 12–17 éves korosztályban eddig közel 200 ezren regisztráltak oltásra. Az iskolákban augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 2-án és 3-án lesz oltási akció, az iskolaorvosok és a háziorvosok bevonásával. A szülők az iskolától kapnak tájékoztatást, és augusztus 25-ig jelezniük kell, hogy kérik-e gyermekeik a vakcinát.

Itt vagyunk augusztus közepén; az oltás az ünnep alatt megszűnik, mindent kártya nélkül lehet látogatni, ki-ki mehet oda, ahova akar. Aggasztó, hogy ettől a pillanattól újabb napok telnek oltás nélkül, pedig az ősz gyorsan itt van. Éppen ezért az sem biztos, hogy az iskolás oltását augusztus két utolsó napjára kellett volna hagyni, már hamarabb, például a táborokban el lehetett volna kezdeni. Két nap alatt ki fogja őket beoltani? Melyik háziorvos, iskolaorvos, esetleg védőnő? Az iskola mellett oltópontokra is kell egyes diákokat vezényelni? Sok minden lóg a levegőben

– mondta Zacher Gábor.

Felkészül az egészségügy

A főorvos, mentősorvos külön véleményezte az augusztus 20-ai ünnepet is. Szerinte ilyenkor Budapest kiürül, vidék meg feljön a fővárosba. A mentősök készülnek, 60 autónál is több lesz a városban. 

Arról nem nyilatkozom, hogy ez mennyit tesz hozzá a fokozódó járványhelyzethez, itt inkább az iskolakezdés, ami többek szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a negyedik hullám berobbanjon – teszem hozzá, ezt két-három hétre jósolják. Nő a szűréseknek a száma, noha a napi gyakorlatban egyelőre még nem találkozunk az eddiginél több koronavírusos beteggel, és a kórházakban is csak egy-egy koronavírus-teszt mutat pozitív eredményt. Most még béke van. Most még a rendszer tök jól bírja, de hogy meddig lesz így, nem lehet tudni

– tette hozzá a főorvos.

Részletezte, hogy a covid-osztályokat viszonylag hamar létre lehet hozni, hiszen a gyakorlat tulajdonképpen már megvan. Szerinte inkább a személyzet a kérdés, illetve az, hogy mi lesz a szakrendelésekkel, tervezett műtétekkel. 

Nálunk, Hatvanban túl nagy lehetőség nincs, nem vagyunk sokan. Ha szar lesz a palacsintában, akkor jön megint a 48-72 vagy a 96 órázás

– fűzte hozzá. Arra a hírre, hogy a Honvédkórház Róbert Károly körúti telephelyén a sürgősségi betegellátás a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején leáll, úgy reagált: az eseményre külön terv kell, hiszen egymilliónál is több embert várnak, ami mellett egy normál osztályos forgalmat nem lehet csinálni. 

Ez egy teljesen normális felkészülés. Itt a korosztály is vegyes lesz: míg a futball Európa-bajnokságon mondjuk a 80 éves korosztály nem nagyon jelent meg, itt biztosan lesznek idősek, akár betegek, akik szeretnék látni, hallani Ferenc pápát élőben. Ez az egészségügynek és az Országos Mentőszolgálatnak is komoly feladat lesz. Persze nem ez lesz az egyetlen nagyszabású megmozdulás, lesznek jó kis tömegrendezvények, meglátjuk. Nincs kristálygömb, amivel megtudjuk nézni tutira a jövőt – reméljük, nem lesz nagy szar. Ha szar lesz, akkor befogjuk a szánkat és melózunk. Egészen addig, amíg nem lesz meg a 80 százalékos átoltottság, mondjuk, 2047-ig

– kanyarodott vissza az oltási hajlandóság hiányához a főorvos. Az oltások kombinálásáról elmondta, egyértelműen szakmai kérdés, a háziorvosok látják, hogy az adott pácienst mivel kell oltani. 

Én megnézettem az ellenanyagszintemet, nekem nagyon magas. Januárban kaptam a második Pfizer-vakcinát, négy hét múlva újra ellenanyagot méretek, és ha kell, beoltatom magam a harmadik oltással, valószínűleg AstraZenecával vagy Janssennel

 – árulta el az orvos, aki ezután ismét kiemelte a gyerkek oltását is. Mint mondta, a Pfizer biztató kísérleteket mutat az öt év felettiek oltásában is, reményei szerint ez újra meghozhatja az oltási kedvet. Úgy ítéli, hogy korosztályonként 95 ezer gyermekkel kell számolni, és ha 10-20-30 százalék felvenné az oltást, győztesen kerülhetne ki az ország. 

A szülőknek még több információra lenne szükségük az iskolások oltásával kapcsolatban. Miért fontos? Mit okoz? Hogyan jelenik meg? A szakirodalomban is olvasható, hogy sok gyerek volt, van kórházban. Jó eséllyel nem fognak belehalni, de ez mégiscsak egy komoly vírusbetegség, ami a szervezetet nagyon letudja rombolni. Ráadásul a poszt-Covid a gyerekeknél is megjelenhet, erről pedig egy csomó mindent nem tudunk

– emlékeztet a toxikológus. 

Annyian haltak meg, mintha naponta 30 buszbaleset lett volna

A főorvos tapasztalatai is azt mutatják, hogy az oltottak valóban jobban viselik a fertőzést: szemgyulladás, levertség, fáradtság, kevésbé intenzívebb tünetek jelentkeznek, ha elkapják a koronavírust.

Mint mondta, volt olyan kollégájuk, akinél két oltás után kapta el a betegséget, de nem kellett őt befektetni kórházba, nem volt szüksége speciális víruselleni terápiára. A delta-variáns viszont itt van, és sajnos – más variánsokkal együtt – okozhat a korábbi járványhullámokhoz hasonló helyzetet. Ennek apropóján említette meg a vasárnap hajnalban történt buszbalesetet is. 

Ezek a balesetek szerencsére nem mindennaposak, de épp a koronavírus-járvánnyal állítottuk párhuzamba orvoskollégáimmal a tragédiát; hiszen sajnos sok olyan nap volt, amikor 200-300 haláleset volt a járvány miatt. Ez azt jelenti, hogy a korábbi járványhullámok tetőzésekor annyian haltak meg Magyarországon, mintha naponta 30 buszbaleset lett volna. Ez döbbenetes!

– mondta Zacher Gábor, aki a tömegszerencsétlenséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a helyszínen nagyon komoly mentőerők voltak. Mint mondta, egy ilyen szituációban a sérültelosztás, a reakciók megfelelően működnek, hiszem van kellő gyakorlat, illetve a tömeges balesetek ellátását oktatják is. 

A mentőszolgálat professzionális volt, dehát ez elvárható és szerencsére megszokott is 

– zárta a beszélgetést. 

(Borítókép: Zacher Gábor Fotó: Kaszás Tamás / Index)