Bőrgyulladás, veseelégtelenség – ezek jöhetnek, ha nem fejezzük be a Balatonba vizelést

Mint arról korábban beszámoltunk, túl sok a vizelet a Balatonban. Mindez növeli a víz foszforterhelését, ami algásodáshoz vezet. A Balatoni Szövetség szerint a jelenség hátterében az áll, hogy nincs elég ingyenes toalett, amelyet a strandolók használhatnának.

Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja rámutatott, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet ürít, és ezzel egy gramm foszfor kerülhet a vízbe. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.

A lapunk által megkérdezett szakember szerint önmagában a vizelettel nincs nagy gond, amennyiben steril, 95 százalékban nem más, mint tiszta víz.

Probléma csak akkor van, ha a vizelet fertőzött, ez esetben az ártalmatlan szerves és szervetlen anyagok mellett baktériumokat, vírusokat, speciális nemi betegségeket is tartalmazhat, gondoljunk itt a klamídiára, az ureaplasmára vagy a gonorreára, közismertebb nevén kankóra, tripperre. Jó hír viszont, hogy a nemi betegségeket nem lehet vízben elkapni, azok csak szexuális úton képesek terjedni

– mondta az Indexnek Fábián Károly urológus.

A szakorvos ugyanakkor kiemelte, hogy a nagy mennyiségű vizelet nem veszélytelen, a szerves anyagok túlszaporodása ugyanis tökéletes táptalajt nyújt a gombáknak, baktériumoknak, amelyek viszont már mérgezők lehetnek.

Bőrgyulladás, szemfertőzés, hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, tüdőgyulladás, húgycsőfájdalom, hüvelyi fertőzés, veseelégtelenség is megjelenhet mint tünet. Régebben, amikor a melegebb élővizeket kevésbé ellenőrizték, nemegyszer előfordult, hogy a nyár második felére megszaporodtak az ilyen típusú problémákkal küzdő páciensek. A nagyobb kontrollnak köszönhetően mára ez sokat javult, de a túl sok vizelet ismét negatív folyamatokat indíthat el, ami a balatoni élővilágra is komoly veszélyt jelenthet

– mondta a szakorvos.

Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatásvezetője korábban az Indexnek elmondta, hogy a legutóbbi mintavétel nem mutat határérték feletti algamennyiséget, de ettől függetlenül egy hosszabb kánikulában bármikor elszaporodhatnak a toxikonokat termelő kékalgák.

Fábián Károly úgy véli, hogy a gyerekekre különösen oda kell figyelni, náluk ugyanis már kevesebb gomba, baktérium is allergiához, ekcémás fertőzéshez vezethet.

A kismamáknak különösebben nem kell aggódniuk, bár hüvelyi fertőzést ők is elkaphatnak – ami a szülés előtt nem szerencsés –, mivel ők rendszeresen járnak nőgyógyászati kontrollra; ha el is kapnak valamit, bizonyára időben észreveszik és kezelik. Fábián Károly azt javasolja, hogy mielőtt bemegyünk a vízbe, használjuk a toalettet, a fürdőzést követően pedig zuhanyozzunk le.

Szokott vízbe pisilni? Igen, de csak természetes vízbe

Az Index korábban szavazást indított, ahol arról kérdeztük olvasóinkat, szoktak-e fürdőzéskor, úszáskor vízbe pisilni. Az eredmény megdöbbentő, mutatjuk a sorrendet.

1. Igen, de csak természetes vízbe. Uszodában bunkóság lenne.
2. Micsoda kérdés ez? Szétbírságolnám és örökre kitiltanám azt, aki közénk ürít.
3. Naná. Bárhol, bármikor.
4. Igen, de csak otthon, a kádban.

A fent látható eredmény az ingyenes toalettek hiányával, valamint azzal az evolúciós ténnyel magyarázható, hogy a víz jelenléte, csobogása határozott vizelési ingert vált ki bennünk. Mindez persze nem mentség!

(Borítókép: Shutterstock)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!