Megvannak az első nevek az új afgán kormányból
További Belföld cikkek
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, Hamid Karzai korábbi államfő és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő, hírhedt hadúr is – közölte szerdán az Ariana News afgán televízió.
Miután a tálibok augusztus 15-én hatalmukba kerítették Kabult, a három politikus azonnal koordinációs tanácsot hozott létre a békés hatalomátadás lebonyolítására. Többször találkoztak a tálib mozgalom képviselőivel az új hatalmi intézmények, a többi között egy az afgán társadalom széles rétegeire támaszkodó kormány megalakítása érdekében – írja az MTI.
A Foreign Policy című amerikai lap azt írta hétfőn, a tálib vezetőkhöz közel álló forrásokra hivatkozva, hogy a mozgalom vezetői egy tizenkét fős tanácsot akarnak létrehozni az ország irányítására, s ennek munkájában részt vennének az eddigi afgán kormány egyes tagjai is. A testület három legbefolyásosabb tagja Abdul Gáni Baradar molla, Mohammad Jakub molla, valamint Sziradzsuddin Hakkáni katonai parancsnok lesz.
Baradar a tálib mozgalom társalapítója és politikai szárnyának vezetője, aki öt nappal Kabul eleste után érkezett Katarból az afgán fővárosba. Ő irányította tálib részről az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat. Jakub a mozgalom alapítójának és első vezetőjének, Mohammad Omar mollának a fia, és a tálib erők műveleti parancsnoka. Sziradzsuddin Hakkáni a hírhedt modzsahed-parancsnoknak, Dzsaláluddín Hakkáninak a fia. Ő vezeti a Hakkáni-hálózat nevű csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.
A Foreign Policy tudomása szerint a tálibok nem akarnak intézményesíteni egy elnöki vagy más, egyszemélyi hatalmat megtestesítő tisztséget.
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében. A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.