Mutasd a papírjaid, megmondom, kire szavazol

A kutatás alapján a Fidesz–KDNP-szavazók eloszlása a legkiegyensúlyozottabb, nagyjából hasonló arányban van jelen minden korosztály a táborukban. A legfiatalabb (18–39 közöttiek) bázissal a Jobbik (54 százalék) és a Momentum (51 százalék) rendelkezik, a hatvan év felettieknél viszont csak 13, illetve 19 százalékra képesek.

A legidősebb szavazótábora az MSZP-nek (55 százalék) és a DK-nak (42 százalék) van, a szocialisták 12 százalékkal a legrosszabbul állnak a fiataloknál. A 40–59 év közöttiek aránya a Párbeszédnél a legmagasabb, 52 százalék.

Kire szavaznak a diplomások?

A legfeljebb nyolc általánost végzők aránya az MSZP-nél a legtöbb, második az LMP. A diplomások arányszámában a Momentum vezet 28 százalékkal, holtversenyben második az LMP és a DK 18-18 százalékkal.

A minimum érettségivel rendelkezők aránya a Párbeszéd szimpatizánsainál a legmagasabb (63 százalék), a Momentum követi őket 58 százalékkal. A legkisebb arányú érettségizett válaszadó a kormánypártoknál, az MSZP-nél és a DK-nál található.

Főváros–vidék-ellentét?

Elsősorban a Jobbik és a kormánypártok támaszkodnak a vidéki szavazókra, a Jobbik táborának 73 százalékát, a Fidesz–KDNP támogatóinak 68 százalékát teszik ki a vidéki városokban és községekben élők.

Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója, az elemzés készítője az Indexnek elmondta, hogy a Jobbik a vidéki városokra és községekre specializálódott, az ő feladatuk, hogy ezeket a szavazókat, illetve azokat a jobboldaliakat, akik változást szeretnének, mozgósítsák.

A Fidesz szavazói számára reális jobboldali alternatívát kínál a Jobbik, a baloldali szavazók számára pedig az összefogás egyéb pártjai jelentik az alternatívát. Mondhatjuk tehát, hogy fontos a Jobbik szerepe, azonban ahhoz, hogy a kormányváltásnak reális esélye legyen, nemcsak a Jobbik, hanem az ellenzéki összefogás minden pártja kulcsfontosságú.

Az LMP (34 százalék), a DK (27 százalék) és a Momentum (27 százalék) nevezhető a leginkább budapesti beágyazottságú pártnak, a Jobbiknál és a Fidesz–KDNP-nél alacsony, húsz százalék alatti a fővárosi szavazótábor.

A Momentum nem áll túl erősen a legkisebb községekben (14 százalék), viszont a választóik majdnem fele, 44 százaléka vidéki városokban él.

A településtípus szerinti értékelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a társadalom többsége Budapesten kívül él. A Republikon elemzése alapján az adatokból így is kiolvasható, hogy nem illeszthető rá az ellenzék–kormánypárt-feszültség a főváros–vidék-viszonylatra.

Az előválasztásra nézve nehéz következtetést levonni a párttámogatók településalapú megoszlásából, mert lehet, hogy Karácsony Gergely vagy Dobrev Klára a nagyobb részvételi hajlandóságot mutató nagyvárosi lakosok körében népszerűbb, mint Jakab Péter, ha az egyéni körzetek esetében a Jobbiknak kedvezőbb a helyzete. Schlanger Márton úgy gondolja, hogy az ellentétes erők nagyjából kiegyenlítik egymást.

Meglepetés a világnézetben

A Fidesz bázisában a jobboldali értékek dominálnak, a nemzeti érzés, a rend és stabilitás, valamint a konzervativizmus. Az MSZP és a DK támogatói a magukat leginkább szocialistának vallók. A Republikon a DK-t tipikus baloldali gyűjtőpártnak nevezi, míg az MSZP nevében is szocialista, és kommunikációja a baloldaliaknak szól, a szocialisták aránya kiugróan magas, 42 százalék a táborukban.

A zöld világnézet az LMP-nél és a Párbeszédnél jellemző, a Fidesz-szavazóknál a legkevésbé hangsúlyos, arányaiban mindössze hat százalék. A legnagyobb liberális tömb a Momentum mögött van, de a Párbeszédnél is 36 százalék. Az egyik különbség köztük, hogy a Momentumnál tíz százalék felett van a nemzeti érzelmű szimpatizánsok aránya is.

Az LMP és a Jobbik a két legheterogénebb bázissal rendelkező párt, mindkettőnél öt eltérő világnézet is eléri a tízszázalékos arányt.

A Jobbik a radikális jobboldalról az általuk néppártosodásnak hívott folyamattal igyekezett a politikai paletta közepének irányába. Bár 25 és 21 százalékkal még mindig az erős nemzeti érzelműek, valamint a rend és stabilitás hívei vannak többségben a táborukban, 19 százaléknyi liberális és tíz-tíz százaléknyi szocialista vagy zöld/környezetvédő is feltűnik a támogatóik között.

Ezzel a Jobbiknál a táborok arányait figyelembe véve több liberális, szabadgondolkodású szavazópolgár van, mint a DK-nál, az MSZP-nél vagy az LMP-nél.

Az LMP-nél a 22 százalék zöld/környezetvédő mellé jut 17-17 százaléknyi rend- és stabilitáshívő, illetve szocialista, de a liberálisok (14 százalék) és a szociáldemokraták (15 százalék) sem hiányoznak a bázisból.

Schlanger Márton a világnézetre vonatkozó adatokról kiemelte, hogy a válaszadók önbevallás alapján lettek besorolva, tehát az a liberális, aki annak vallja magát.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a liberalizmusnak nem csak egyféle meghatározása létezik, főleg ha szavazókat kérdezünk; és nem kizárólag baloldali liberalizmus létezik, bár tény, hogy ez a legelterjedtebb értelmezés. Amikor egy választó liberálisként gondol magára, az jelentheti, hogy elhivatott az emberi jogok széleskörű védelme mellett, vagy azt, hogy fontos számára a kisebbségek érdekképviselete; de jelentheti azt is, hogy csak nem akarja, hogy az állam beleszóljon a dolgaiba

– fejtette ki a kutató, azzal folytatva, hogy a Jobbik alapvetően jobboldali táborának egy bizonyos része évek óta tolódik középre vagy cserélődik, másfelől pedig a liberális értékrendnek számos olyan értelmezése létezik, amely kompatibilis azzal, amit a Jobbik képvisel, de a bázisuk továbbra is a hagyományos jobboldali értékekkel azonosul leginkább.

A Republikon azt a következtetést vonta le a világnézeti megoszlásból, hogy „az ellenzéki szavazók kevésbé érték és ideológia alapon választanak pártot, mint a kormánypártiak, hiszen bizonyos baloldali-liberális értékek több párt portfóliójában is megtalálhatók, és nagyobb szerepet kapnak döntésükben az egyéb tényezők, mint például a pártok programja vagy a jelöltek személye”.

A bizonytalanok

A kutatás szerint a pártot meg nem nevező bizonytalanok körében is a világnézetek széles skálája fedezhető fel, de a legtöbben (19 százalék) erre sem tudtak/akartak válaszolni. 18 százaléknyian a rend és stabilitás hívei, 14 százalék liberálisnak, 12 százalék zöldnek/környezetvédőnek vallja magát.

Nem véletlen, hogy éppen ezek a világnézeti preferenciák vannak jelen a bizonytalanok körében. A rend és stabilitás, valamint a környezetvédelem valamelyest oldalsemleges nézetek, így népszerű választás olyan válaszadók körében, akik pártfüggetlenek vagy nem akarják beismerni a pártpreferenciájukat a kérdezőbiztosnak

– mondta lapunknak Schlanger Márton.

Azt sem tartja meglepőnek, hogy a liberális látásmód ennyire jelen van a bizonytalanoknál. Ez élni és élni hagyni magatartásra utal, ami függetleníti magát a pártpolitikától és az állam ügyeitől, tehát valamennyire apolitikus.

A pártok is nagyon szeretnék ismerni a titkos receptet, amivel el lehet csalogatni a bizonytalanokat a szavazóurnákhoz, de nincs általános megoldás

– szögezi le, hozzátéve, hogy a világnézet nem feltétlenül befolyásolja a problémaérzékelést. Vannak olyan területek, amelyek akár politikai oldaltól függetlenül is fontosak a választóknak, Magyarországon többek között ilyen a megélhetés kérdése vagy az egészségügy, de az ígéretekben már kevésbé hisznek, ezért a kommunikációra helyeződik a hangsúly a kampányokban.

Médiaszereplések, akciók, megfélemlítés, ellenségképzés vagy egy pozitív jövőkép megteremtése – ezek jellemzik az országos politikai kampányolást.

Az egyéni körzetekben – amelyek a parlamenti mandátumok többségét adják – el kell döntenie a jelölteknek, hogy országos vagy helyi ügyekkel szeretnének kampányolni. A bizonytalanok megszólításában itt nagy szerepe van az ismertségnek, a fizikai jelenlétnek és a konkrét helyi problémáknak, ígéreteknek.

Schlanger Márton szerint a bizonytalanok jelentős része „racionálisan” úgy mérlegel, hogy nem éri meg voksolni, semmilyen előnye nem származik belőle, ezért nem megy el szavazni. A politikusoknak viszont az a feladatuk, hogy ezt megcáfolják.