Zsákfalvak a kihalás szélén: a települések ötödének nincs jövője

A magyar falvak egyötödét fenyegeti lassú kihalás, figyelmeztet a Gazdaságkutató Intézet. Ez a veszély azonban nem igaz azoknál a településeknél, ahol az állandó lakosság legalább negyedét 18 év alattiak teszik ki – tette hozzá a kutatást készítő Molnár László.

A települések egy része szegregálódik, és népességben akár fejlődik is, mert olcsón lehet ingatlanhoz jutni, ezért beköltöznek a nagyon szegények, akik jellemzően többgyerekesek

– magyarázta a változások okait Molnár László.

De mégsem ez a jellemző demográfiai és településszerkezeti változás zajlik évek óta Magyarországon. A GKI kutatója szerint a másik megfigyelhető folyamat a települések évek óta tartó elnéptelenedése. Molnár László emlékeztetett rá, hogy a kihalás szélén álló falvakban nincs munkahely, nincsenek szolgáltatások, ezért aki teheti, menekül ezekről a településekről, vagy külföldre, vagy nagyobb városba, ahol van munkalehetőség. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a lakosság számát tekintve nem túl biztatók. A hivatal felmérése szerint 2010 és 2020 között

• a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18 százalékról 17 százalékra csökkent,
• a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40–59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra,
• míg a 60 év felettiek aránya 22-ről 26 százalékra nőtt.

Zsákfalvak veszélyben

A felmérés szerint az elnéptelenedő települések legtöbbje Borsodban, Somogyban, Nógrádban és Zalában, hegy-, illetve dombvidéken bújik meg, amelyek földrajzilag és gazdaságilag is kiesnek. Az itt lakók negyven százaléka egyedül él, s akad olyan kis falu, ahol hosszú évek óta nem született gyerek.

Az elöregedés mellett a munkanélküliség a falvak legnagyobb problémája.

sorolja a falvak további problémáit a szakember. 

Ezeken a településeken egyre több az üres ház, van, amelyeken még kint lóg az ELADÓ tábla, más ingatlanokon csak a gazos terület jelzi, hogy évek óta nincs lakója. Hosszú ideje nincs iskola, posta, orvos vagy kocsma, a bezárt ábécé helyett mozgóboltban lehet élelmiszert vásárolni, illetve az utazás is nehézkes.

Nemcsak a lakosság elöregedése figyelhető meg, de az utak minősége is rendkívül rossz, szolgáltatások alig találhatók ezekben a falvakban, és a buszjáratok sem kedveznek az ott élőknek

– tette hozzá a GKI kutatója. 

A kutatás listájába meglepő módon nemcsak a gazdaságilag elmaradottabb térségek kerültek bele, de Nyugat-Dunántúl is felkerült a térképre. A nyugati határ mentén,

néhány évtizeden belül a térképről. A már amúgy is kis létszámú, kétszáz fő alatti falvakban nehéz megállítani a csökkenő lélekszámot. Borsod-Abaúj-Zemplén megye sincs jó helyzetben. A mindössze 7–12 lakosú minifalvak, mint például Tornakápona vagy Debréte munkahely hiányában a vidék természeti adottságait próbálja kihasználni, több település a falusi turizmus kialakításába kezdett.

Házak pár millió forintért 

Míg a fővárosban vannak olyan kerületek, ahol a négyzetméterárak a millió forintot is elérik, addig vannak települések, ahol a budapesti két-három négyzetméter árából lakható családi ház vásárolható – erről már Mester Nándor ingatlanpiaci szakértő beszélt.

– mondta ki az ítéletet a szakember. Véleménye szerint a két éve bevezetett falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) egyik célja a kistelepülések néptelenedésének megállítása, de a hatása még nem érezhető.

Viszonylag rövid idő telt el azóta, hogy bevezették, és mivel a hatás nem közvetlen, még nem érezhető. Sok évnek kell ahhoz eltelnie, hogy megnézzük a demográfiai változásokat, megnézzük az adott település képét, hogy mennyire korszerű, mennyire takarosak a házak, amiket felújítottak.

Hozzátette, az ingatlanok állapotának javulása mellett az is fontos tényező, hogy a településen javul-e a szociális háló. Azonban véleménye szerint mindez csak limitált hatással bír, mivel ugyan az állam támogatja bizonyos falvakban az ingatlanok felújítását,

de ha a településen nincs munka, akkor nem fog odaköltözni az ember, hiába a fillérekért vett ház. Lehet, hogy ötven kilométert kell majd autózni azért, hogy munkát kapjon.

A szakember előrejelzése szerint a kisfalvak elnéptelenedése átalakítja a hazai településszerkezetet. A megyeszékhelyek környékén az urbanizáció felerősödik, az agglomerációk vonzerőként szívják fel a képzett, fiatal, többgyermekes családokat. Példaként említi Debrecent, illetve Győrt, ahol a környező településeken az ingatlanárak jelentős emelkedése már jól érzékelhető.

A természet mint mágnes 

Mester Nándor azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy jó néhány kis falunak az elnéptelenedés megállításában mentsvár lehet, ha kivételes természeti adottságokkal rendelkezik, és ehhez egy kis szerencse is társul.

Ha egy addig csöndesnek vélt faluban, ahol 1200-an laknak, hirtelen megjelenik, húsz-harminc vásárló, aki vesz magának régi parasztházat vagy más ingatlant, akkor ők ott már tömeget fognak alkotni, és vonzzák a különböző pótlólagos beruházásokat. Útjavítások indulnak el, vagy kis szupermarket jelenik meg. És ezután egy ilyen felfelé ívelő meredek spirál alakul ki, felkapottá válik a település. Ez történt például a Káli-medencében nagyon sok faluval

– emeli ki a szakember.

A példaként említett településeken sokat lendítettek nemcsak a balatoni turizmus addig közvetett hullámai, de a három évtizedes múlttal rendelkező Művészetek Völgye fesztivál is. A ma már felkapottá vált Káli-medence kincsei sokat segítettek a településeken kialakított éttermeknek, szállásoknak, helyi termelőknek.

A változáshoz megfelelő alapot biztosított az ingatlanpiaci szakember által már említett, 2019-ben induló falusi csok is, amely 2022 június végig igényelhető. A tanyákra is kiterjedő falusi csoknak köszönhetően

• az egygyermekes családok 600 ezer forint,
• a kétgyermekes családok 2 millió 600 ezer forint,
• a háromgyermekes családok pedig 10 millió forint

vissza nem térítendő támogatást kapnak használt lakás vásárlására vagy annak korszerűsítésére, bővítésére, tanyák esetében is.

A részletszabályok szerint a falusi csok-települések listájára 2486, hátrányosabb helyzetű, ötezer fős lélekszám alatti település került, ezen a listán vannak többek között a már említett Káli-medence települései is. 

Nem csak hazai probléma

Olaszország kistelepüléseit is évek óta a kihalás veszélye fenyegeti. Hasonló problémákkal küzdenek az ott élők; kevés munkalehetőség, a szolgáltatások hiánya és a ritka tömegközlekedés miatt évtizedek óta a fiatalok a nagyvárosokba menekülnek. Az elnéptelenedés megoldására kecsegtető ajánlattal álltak elő:

és máris egy olasz falucska ingatlantulajdonosaivá válhatnak, azzal a kötelezettséggel, hogy az értékesítéstől számított egy éven belül megkezdik a helyreállítást. A cél az, hogy új lakosokat vonzzanak azokba a falvakba, amelyek folyamatosan elnéptelenednek, és természetesen vissza akarják csalogatni a turistákat is. A kezdeményezéshez az évek alatt rengeteg település csatlakozott. 

Noha a szakemberek elmondása alapján az olasz modell nem jelent egyértelmű megoldást a hazai viszonyokra, talán helyi kezdeményezésekkel és állami támogatásokkal mégis érezhetők lesznek a változások, és  ismét élettel telnek meg a kihalás szélére sodródott falvak. 

(Borítókép: Üresen álló romos házak a Zala megyei Iborfián 2011. szeptember 22-én. Fotó: Varga György / MTI)