A divat pusztítóbb, mint gondolnánk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
Mindez azért van, mert az elmúlt három évtizedben jelentősen átalakult a divatipar működése – mondta az Indexnek Mengyán Eszter, a fenntarthatodivat.hu alapítója. Korábban a tömeggyártás idején is volt már egy nagy felfutás, de az úgynevezett fast fashion gyártási modellben működő márkák megjelenésével a ruházati cikkek termelése a korábbinak csaknem kétszeresére nőtt, és évente több mint 100 milliárd tonnát tesz ki világszerte, miközben a textil jelentős részét olyan távol-keleti országokban készítik, ahol olcsó a munkaerő, illetve ahol nem igazán ügyelnek az ökológiai szempontokra.
A fast fashion
A fast fashion szó szerinti fordításban gyors divatot jelent, részleteiben pedig egy rendkívül jövedelmező, gyorsan és olcsón új ruhákat forgalmazó ruhaboltok működési elvét. A modell lényege, hogy olcsó alapanyagokból, olcsó munkaerővel lemásolják és legyártják a híres divattervezők kreációit, és ezeket villámgyorsan piacra dobják. A fast fashion üzletek árukészlete gyakran cserélődik, akár havonta új kollekcióval jelennek meg, illetve szezonon belül is vannak leértékeléseik, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak az előző árukészlettől, és helyet adjanak az új modelleknek.
A fast fashion iparág legfőbb hátránya, hogy az ilyen ruhák nem minőségi anyagokból és nem minőségi munkával készülnek, vagyis kevésbé tartósak, továbbá ezek a cégek távol-keleti vagy afrikai gyárakban, minimális fizetésért, gyakran embertelen munkakörülmények között dolgoztatják alkalmazottaikat.
Magyarországon jól ismert fast fashion üzlet például a Bershka, a C&A, a Camaïeu, a Deichmann, a H&M, a Mango, a New Yorker, a Next, továbbá a legtöbb olyan cég, amely a tömegeket vonzó bevásárlóközpontokban tartja fenn üzlethelyiségeit.
A fast fashion modell térhódítása egy úgyszintén nemkívánatos jelenséget is magával hozott, miszerint gyakran a nagy divatmárkák termékei sem képviselik már a korábban megszokott minőséget és tartósságot
– magyarázza Mengyán Eszter, és a férfi olvasók kedvéért az egyik legrégebbi és legnépszerűbb farmermárka minőségromlását hozza példaként.
Önkorlátozás
Mindeközben a közelmúltban több neves divatmárka képviselői aláírták azt az éghajlatváltozásról szóló divatipari chartát, amely arra tesz ígéretet, hogy a szövetség tagjai 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a kibocsátásukat. Mengyán Eszter szerint ez nem egyszerűen az önfegyelemről szól, a jelenség inkább a vásárlói nyomás érvényesüléseként értelmezhető, tudniillik a vevők között megjelent egy olyan réteg, amely tudatosan keresi az alternatív divatmegoldásokat.
A fast fashion ugyanis nem más, mint egy lufi, amit nem lehet a végtelenségig fújni, és előbb-utóbb remélhetően ki fog pukkadni
– teszi hozzá a fenntarthatodivat.hu alapítója, akit az interneten olykor divatforradalmárként emlegetnek. A lufi közeljövőben várható durranásnak azonban ellentmond, hogy a fast fashion divatmárkák egyelőre kívánatos választ kínálnak a fogyasztói igényekre, vagyis könnyen megszerezhetők és olcsók.
Egyéni lehetőségek
Tény, hogy a divatnak jelentős szerepe van a mindennapokban, és akik ennek tudatában alternatív megoldásokat keresnek, nincsenek olyan komfortos helyzetben, mint a fast fashion hívei. Mengyán Eszter nekik azt javasolja, hogy
vásároljanak kevesebbet, törekedjenek inkább a már meglévő ruhatáruk átalakítására, és a ruhaválasztásnál az egyediséget és a kényelmet tekintsék fő szempontnak.
Az Indexnek nyilatkozó szakértő ehhez hozzáteszi, hogy ő maga, ha vásárol, használtruhaboltokat és másodkézből árult ruhák eladásával foglalkozó internetes oldalakat keres fel, hiszen manapság rengeteg lehetőség van használt ruhát venni online és offline egyaránt.
Tudatosságot könnyítő címkék
Tudatos vásárlóként néhány olyan tanúsítványt is érdemes figyelni, amelyek a ruhák megfelelőségéről tesznek tanúbizonyságot.
Egyik ilyen például az OEKO-TEX, amely a textil- és bőripari termékek és az azokon alkalmazott kellékek (cérnák, gombok, cipzárak, tépőzárak, címkék) számára kidolgozott, humánökológiai szempontok szerint összeállított vizsgálati és tanúsítási rendszer. Az OEKO-TEX megkülönböztető jelzéssel ellátott termékek nem ártalmasak az egészségre.
A másik fontos eligazító tanúsítvány a GOTS, amely „Global Organic Textile Standard” kifejezésből származik. A 2006-ban létrejött nemzetközi szabvány elsősorban a fonalakra, a szövetekre és a ruhákra vonatkozik, illetve kiterjed valamennyi természetes rosttermék előállítására, feldolgozására, gyártására, címkézésére, csomagolására és forgalmazására is. Az ilyen emblémával ellátott termék garantáltan organikus anyagokból készült, mindenféle káros anyagtól, vegyszertől mentes, és antiallergén.
(Borítókép: Egy ruhaüzlet Londonban. Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
