Magyar katonákat küldene Afrikába a kormány
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Magyarország kész az eddiginél nagyobb szerepet vállalni az afrikai biztonság megteremtésében, a terrorfenyegetés mérséklése ugyanis csökkentené a migrációs nyomást is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután francia kollégáját, Jean-Yves Le Driant fogadta.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető a közös sajtótájékoztatón üdvözölte a látogatást, és rámutatott, hogy utoljára tizenkilenc éve járt francia külügyminiszter Budapesten. Majd arról számolt be, hogy bár az európai kérdésekben zajló vitákban nincs mindig azonos állásponton Magyarország és Franciaország, a felek együttműködésében számos sikeres terület van, sok meghatározó ügyben nagy az egyetértés.
Elsőként az európai emberek biztonságának szavatolását emelte ki, mondván, az afganisztáni nemzetközi beavatkozás kudarcát követően világszerte megnőtt a terrorfenyegetettség és a bevándorlási hullámok valószínűsége. Aláhúzta: meg kell akadályozni, hogy újabb illegális migrációs áradat érje el az Európai Uniót, a magyar kormány álláspontja szerint „minél távolabb húzzuk meg a védvonalakat, annál jobb”.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy a délről érkező nyomás egyik kiváltó oka a szubszaharai térségben fennálló terrorveszély, ezért Magyarország készen áll fokozni a hozzájárulását a régió biztonságának megteremtéséhez.
Jelenleg 20 magyar szolgál az EU mali kiképző missziójában, de Magyarország kész további katonákat küldeni a mali hadsereget támogató európai erőkhöz (Takuba) is, négyszeresére növelve az ottani magyar kontingens létszámát. Ehhez a kormány hamarosan a parlament felhatalmazását fogja kérni
– mondta a külügyminiszter.
Meglátása szerint a második terület az energiabiztonság, amelynek garantálásában mindkét országban fontos szerepet játszik a nukleáris energia, ezért a két kormány közösen lép fel minden európai fórumon az ezzel szembeni negatív diszkrimináció ellen. Megemlítette a vállalati szintű együttműködést is, mivel több francia cég fontos megbízásokat kapott a paksi bővítésben, és kiemelte, hogy atomenergia nélkül gyakorlatilag lehetetlen a klímacélok elérése.
Ezt követően a beruházásokról beszélt, leszögezve, hogy a francia vállalatok jelentik a negyedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Ezek közül tizenhárom a koronavírus-járvány miatti válság alatt is hétmilliárd forintnyi beruházást hajtott végre a kormány támogatási programjának köszönhetően, megvédve háromezer munkahelyet.
Végezetül pedig a védelmi ipari együttműködést nevezte meg, és emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédség 36 helikoptert vásárolt az Airbustól, és a vállalat jelenleg alkatrészgyárat épít Gyulán. Emellett közölte, hogy
megállapodtak a stratégiai együttműködés megindításáról az űriparban is.
Jean-Yves Le Drian üdvözölte a magyar részvételt a Takuba harccsoportban, és a terrorizmus elleni harcnak, az európai biztonság erősítésének, illetve az EU stratégiai autonómiájának fontosságát hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a másfél órás négyszemközti találkozón több témát érintettek, voltak köztük olyanok, amelyekben más álláspontot képviselnek, de őszinte vitát folytattak, amely kulcsfontosságú az előrelépéshez.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter sajtótájékoztatója a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. szeptember 10-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)