Ne érjük be a hit külsőségeivel – üzente Ferenc pápa Budapestről

A kora reggeli órákban érkezett őszentsége Ferenc pápa Budapestre, első hivatalos látogatására, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjének pontifikálására. Katolikus egyházfő, Róma püspöke utoljára 1996-ban járt Magyarországon. II. János Pál pápa akkor a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezésére érkezett hazánkba.

A katolikus egyházfőt a Szépművészeti Múzeumban, zárt ajtók mögött fogadta Áder János köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen egyebek mellett szó esett a katolikus egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelemről és a családok védelmének kérdésköréről.

A pápa ezt követően a magyar püspöki kar tagjaival, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott. „Testvériségre kell nevelnünk az embereket” – mondta Ferenc pápa, hozzátéve, hogy a klérus képviselői arra kaptak meghívást,

hogy hagyjuk magunk mögött egymás múltbeli meg nem értését, a ragaszkodást a magunk igazához a másik rovására, és induljunk el a megígért béke irányába, mivel Isten tervei mindenkor a békéről szólnak, és sohasem a csapásokról. 

Úgy fogalmazott, magyarországi látogatása alkalmával Európa szívébe érkezett.

A zárómise helyszínét, a Hősök terét, illetve az oda vezető utakat lezárták, a közel 100 ezer zarándok a Dózsa György útról, illetve az Andrássy útról követhette Ferenc pápát, aki a pápamobilról (az 1981-es, pápa elleni római merényletkísérlet óta zárt járműről) osztott áldást az Andrássy úton végighaladva. Biztonságáról a jármű mögött haladó svájci gárdisták gondoskodtak.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az ünnepi liturgia előtti köszöntőjében kiemelte, a mai szentmise nagyon erős szimbólum, amely kifejezi egységünket Krisztus körül, Szent Péter utóda vezetésével, az egész világból ideérkezett püspökökkel, papokkal és valamennyi hívővel. 

Krisztus a mi szeretetszolgálatunk által akar eljutni a szegényekhez, betegekhez, üldözöttekhez, a nyelvük, etnikai vagy nemzeti hovatartozásuk miatt terhet hordozókhoz és minden olyan emberhez, akinek az élete a világ szemében nem értelmes és nem értékes, és aki kétségbeesetten keresi útját.

A helyszín kapcsán úgy fogalmazott: Budapest Magyarország és Európa szívében a hidak városa. Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok, a nemzetek között.

Ferenc pápa homíliájában megemlítette államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet mint a Jézussal való találkozás példaképeit.

Szavai szerint engedni kell, hogy

a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is. Csakúgy, mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él

– emelte ki a szentatya, hozzátéve, hogy a NEK most egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”. Azt üzente, a kereszt sohasem divatos: napjainkban sem, de régen sem volt az. Ugyanakkor benső gyógyulást hoz. (Ferenc pápa homíliája itt olvasható el teljes terjedelmében.)

A mindössze 7 órás budapesti látogatása a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróáldásával ért véget. Ferenc pápa közép-európai útját Szlovákiába továbbutazva folytatja.

(Borítókép: Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)