Kovács Zoltán az Indexnek: Azt hiszem, szarvasbőgésben annyira nem vagyok tehetséges

Szőke Gábor Miklós csepeli műhelyében vagyunk, ahonnan éjjel elindul a vadászati expó helyszínére a 16,5 méter magas, tíz tonna hullajtott agancsból készült bőgő szarvasbikafej, amely a világkiállítás főkapuja lesz. Méltónak tartja a rendezvényhez ezt a szobrot? Nem eltúlzott ilyesmire 240 millió forintot költeni?

Ilyen műalkotás nem készült még sem Magyarországon, sem máshol a világon, igazi világszenzáció. A hullajtott agancs szimbolizálja a természet örök körforgását, és mivel a szarvasok minden évben elhullajtják az agancsukat, ezért egyetlen álltnak sem kellett meghalnia a szobor elkészüléséért. Egy olyan totemállat kulturális lenyomatáról van szó, amely az eredetmondánktól végigkísér bennünket a XXI. századig. A szobor alapötlete ebben a méretben volt megvalósítható.

A világkiállítást a kultúra és a fenntarthatóság jegyében rendezzük, ez az installáció figyelemfelkeltő és méltó kapuja a világkiállításnak. Eleve úgy képzeltük el, hogy a kiállítás legtöbb eleme újrahasznosuljon az oktatásban, a művészetben. Világkiállítást úgy érdemes rendezni, hogy nem a fizikai mérete és a költségei okán, hanem a tartalmát nézve keltjük fel rá a figyelmet. Az expó ráfordítási költsége egyébként 17 milliárd forint lesz, nem pedig 77 meg százmilliárd, ahogy a baloldali pártok harsogják a hazugságaikat.

Az expó rendezéséről szóló 2017-es kormányhatározatban teljesen más összeg áll: 2017-ben 41,4 millió, 2018-ban 61 millió, 2019-ben 72,4 millió, 2020-ban 93,6 millió, 2021-ben pedig 119,1 millió forintot, összesen 387,5 millió forintot tervezett költeni rá a kormány…

Ez a szám egészen biztosan helytelen.

Ma néztem meg a 2017-es kormányhatározatban. Akik most hetvenmilliárd feletti költségvetésről írnak, az expó területének mintegy 55 milliárdos felújítását is beleszámítják. Tisztázzuk akkor: megcsúszott a büdzsé, vagy sem?

Mi most működési költségről beszélünk. Volt egy előkészítési fázisa az eseménynek, amelyet Károlyi József indított el miniszteri biztosként, amit ön mondott, az az ő munkájához kapcsolódó első előkészítési fázis költségeit takarja. Mindenki ebből a 387 milliós összegből indul ki, de természetesen ez nem lett volna elég a teljes rendezésre.

Azt hiszem, ez így megállja a helyét, hiszen egy olyan ügyről van szó, amiről kell beszélnünk a XXI. század elején. Minden egyes fillérrel el fogunk számolni.

Az előbb azt mondta, kell beszélnünk erről az ügyről. Az önhöz hasonlóan lelkes vadász hírében álló Lázár János ezek szerint másképp látja: tavaly októberben a Válasz Online-nak azt mondta, felkérték a szervezésre, de nem vállalta, mert „a zöld szempontok előtt a vadászatnak is meg kell hajtania magát”. Szerinte annak lenne értelme, ha a hangsúly a hazai ökológia bemutatásán lenne. Így lesz?

Így lesz. Lázár János jól beszélt, részben azért is, mert az előkészítésre a Miniszterelnökséget vezető miniszterként neki is volt ráhatása. Ösztönösen tudja, amit mi is, hiszen a zöld szempontoknak nem mond ellent a kiállítás. Ha vannak olyanok, akik minden egyes nap tesznek azért, hogy fenntartható módon működjön körülöttünk az emberek által belakott világ, azok pont a vadászattal foglalkozók közül kerülnek ki. A vadászatnak nem a vad elejtése a lényege, szól a vad gondozásáról, az állomány egészségének megőrzéséről, az élőhelyük biztosításáról; ezt biztosítják az erdőgazdaságokban dolgozó vadőrök, vadászok. Hatóságilag engedélyezett, fenntartható vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás.

Arra van tippje, hogy – habár, ahogy ön mondja, az expó a hazai ökológia bemutatására (is) törekszik, vagyis abban a szellemben rendezik, ahogy Lázár János is beszélt róla –  mégis miért tartja Lázár távol magát tőle?

Nincs, de nekem nem is kell ezzel foglalkoznom.

Alig két hét múlva kezdődik az expó, csúszásban vannak valamivel, vagy minden a tervek szerint halad?

Időben vagyunk, készen leszünk mindennel.

Ötezer–ötezer-ötszáz ember dolgozik majd a budapesti és a négy vidéki helyszínen. A foci-Eb budapesti meccsein ennek a fele dolgozott. Bár ilyen összehasonlításnak nincs feltétlenül értelme, de mondja el, milyen feladatok emésztik fel ennyi ember munkáját.

A vállalkozás méreteit is jelzi ez a szám: csak a központi rendezvényhelyszín 75 ezer négyzetméter. Ennek megépítése, karbantartása, majd bontása, a vidéki helyszínek szervezői, építői kiadják nagyjából ezt az ötezer–ötezer-ötszáz fős számot. Az augusztus 20-i ünnepségek három napja alatt a tizennyolc-tizenkilenc helyszínen ugyancsak több ezren dolgoztak a szervezésen. Ha vannak önkéntesek, rájuk is számítunk, például a soproni, a gödöllői vagy az agrártudományi egyetem diákjaira. Komoly szakmai tapasztatlatra tehetnek szert.

Az 1971-es budapesti vadászati világkiállításra mintegy kétmillió ember jött el. Tavaly januárban ön azt mondta, egymillió főt várnak, idén áprilisban több százezerre csökkentette a várakozást a Világgazdaságnak adott interjújában. Most hogy látja?

A két szám nem mond ellent egymásnak, ugyanis a Hungexpo területén szerintem több százezer ember fog megfordulni, és összességében szeretnénk elérni az egymilliót.

Tisztázzuk: ezt most a vadászati világkiállításra érti, amely szeptember 25. és október 14. között zajlik?

Nem, a teljes rendezvénysorozatra, mindig is erről kommunikáltunk. Hadd mondjak pár számot: az elmúlt három-négy hónapban csak az online elérésünk nagyjából 64 millió egyedi elérést összesített az oldalon, az eddigi rendezvényeinken mintegy négyszázezren vettek részt. Azt szeretnénk demonstrálni, hogy a vadászathoz kötődő dolgok, például a vadhús feldolgozása, fogyasztása, a trófeaszemlék, az oktatási programok itt vannak az életünkben, csak nem beszélünk róluk mindennap. Muszáj beszélnünk róluk, mert e nélkül a vadgazdálkodás kérdései sem merülnek fel, amelyek nélkül, ahogy mondtam, nincs fenntartható természetgazdálkodás.

Úgy tudom, hogy a több tucat külföldi stand több mint fele visszamondta a meghívást. Igaz ez?

Nem igaz.

Mintegy ötven külföldi stand lesz, akik nem jönnek, ők a koronavírus miatt nem tudnak jönni. Sokaknak nem is az itt-tartózkodás, hanem a szigorítások miatt nehézkessé váló hazajutás okoz problémát.

Korlátozásmentes lesz a kiállítás?

Igen, így tervezzük, készül az ezzel kapcsolatos rendelet. Úgy gondolom, ahogy az Eucharisztikus Világkongresszuson is, olyan körülményeket tudunk teremteni, amely nemzetközi összevetésben is a lehető legnagyobb szabadságot adj a látogatóknak.

Már tavasszal lehetett látni, hogy ősszel lesz negyedik hullám, és láthatóan meredeken ível felfelé az új esetek, a megbetegedések száma. Gazdasági értelemben biztos botorság, de az egészségügyi szempontokat mérlegelve nem lett volna észszerű eltolni az expót?

Egy ilyen komplex rendezvénynek új időpontot találni nagyon nehéz. Magyarország a remek oltási programnak köszönhetően olyan állapotban várja a negyedik hullámot, hogy az expó biztonságban megrendezhető. Nem lenne ildomos azok mozgását korlátozni, akik beoltották magukat, csak azért, mert mások nem vették fel a vakcinát. (Időközben kijött a rendelet, amely mentesíti az eseményt a vészhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól – a szerk.)

Jogos és gyakran felmerülő kérdés, hogy kik keresik majd fel a világkiállítást. Odáig rendben van, hogy a természetbarátok, fiatalok megnézik az élőállat-bemutatót, a hazai szárazföldi és vizes élővilágot, óriásakváriumot, kipróbálják a VR vadászati játékot. Viszont az expó oldalán több ezer eurós csomagokban kínálják a vadászatokat, ami például egy laikus számára nem biztos hogy összeegyeztethető azzal, hogy a hazai természetvédelemről, a kutyafajtákról vagy a vad- és erdőgazdálkodásról is tanulhat.

Nem is szeretnénk senkit sem kényszeríteni, hogy vadászati csomagot vegyen. Egyszerre kellett megugranunk több mércét. Ki kellett elégítenünk a vadásztársadalom igényét arra, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen tartalommal mutassuk be Magyarország és az idelátogatók tudását. Hat nemzetközi konferencia lesz húsz nap alatt. Emellett viszont a kiállítás elemei nemcsak a vadászoknak és persze a horgászoknak lesz élvezhető, hanem a laikusoknak is, különös tekintettel a gyermekes családokra. Hogy mindez mekkora célközönséget jelent? Van Magyarországon hetvenezer hivatásos vadász, nekik vannak családtagjaik, akiket érdekelhet az expó. Van hatszázezer, sőt az én információim szerint hétszázezer horgász, aki horgászjeggyel rendelkezik, plusz számíthatjuk az ő családtagjaikat is. Ez összesen másfél-két millió embert tesz ki. Ne feledkezzünk el az iskolásokról, akik a Fátyol program keretében válthatnak jegyet, úgy tudom, 18 ezer diák már meg is tette.

Melyik programot várja a leginkább?

Nekem az a dolgom, hogy az egészet várjam.

Melyikre kíváncsi  leginkább ?

A szívem csücske a központi kiállítás és a vizesélőhely-bemutató két helyszíne.

Október 2–3-án szarvasbőgő Eb-t is rendezünk – 39 indulóval. Először azt hittem, ez a Hírcsárda híre, de aztán utánaolvastam.

Bizony, ráadásul épp most van a szarvasbőgés időszaka, s aki nézett, hallgatott már szarvasbőgést, vagy látott olyat, hogy valaki behívja pár méterre a szarvast, az tudja, miről beszélünk. Ez igazi művészet.

Ráadásul mi nem középiskolás fokon gyakoroljuk: 1999 óta létezik a verseny, 2016-ban Keszthelyen már rendeztünk ilyen eseményt, sőt, négyszeres Európa-bajnokok vagyunk. Elindulna, ha épp nem kormánybiztosként szervezné az expót?

Azt hiszem, én ebben annyira nem vagyok tehetséges.

(Borítókép: Szőke Gábor Miklós és Kovács Zoltán 2021. szeptember 11-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)