Papp László: Nemzeti érdek, hogy legyen Budapesten kívül is erőközpont

A járványidőszakban az idei Campus volt az első igazán nagy fesztivál, 87 ezer látogatóval. Elégedett ezzel a számmal?

Igen, teljes mértékben. Korlátozásokkal, veszélyhelyzetben nagy bátorság volt belevágni a szervezésbe, és némi kockázattűrő képességet is igényelt, de bíztunk abban, hogy meg lehet rendezni.

Debrecen életében a kulturális vagy a gazdasági jelentősége erősebb a Campusnak?

A szervezők szempontjából nem mindegy, hogy gazdaságilag megáll-e a lábán, de a város szempontjából kulturális jelentősége van. Részünkről a hangsúly azon van, hogy olyan embereket láthattunk nagy számban Debrecenben, akik felszabadultak voltak, és jól érezték magukat. Közel másfél éves bezártság után ez talán még többet is ért, mint korábban. Debrecent örökifjú városnak tartom, a rengeteg egyetemista és diák frissen tartja a várost, ezért szükség van azokra a programokra, ahol a fiatalok meg tudják élni a fiatalságukat.

Milyen állapotban találkozott Debrecen a koronavírussal 2020 elején?

Felívelő szakaszban voltunk, a pandémia dübörgő debreceni gazdaságot „látogatott meg”. 2014-ben, amikor polgármester lettem, világosan elmondtam a kampányban is, hogy a városvezetésem első öt éve – akkor még nem tudtam, hogy lesz-e több ciklusom – a gazdaságfejlesztésről fog szólni. Egy város stabilitása szempontjából ez az alap. 1998 óta vagyok tagja a közgyűlésnek. Sokáig elsősorban a városépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére koncentráltunk. Az egyedüli gyenge láncszemnek a gazdaság erősítését tartottam, ezért gondoltam úgy, hogy 2014 után erre helyezem a hangsúlyt. Ez helyes döntés volt. Amikor megérkezett a világjárvány, rengeteg eldöntött és folyamatban lévő beruházásunk volt, olyanok, amelyek munkahelyeket teremtettek, és az építőipart a megrendelésekkel a felszínen tartották. A város gazdasága a pandémia alatt sem igazán zsugorodott, viszont a növekedés dinamikája lassult.

Hogyan néz ki számokban ez a lassulás?

Debrecen önkormányzatának 2020-as költségvetésből nagyjából ötmilliárd forint esett ki. Ennek több összetevője volt: szerepet játszott benne a gépjárműadó-elvonás, a vagyonkezelő – amely több olyan ágazatot működtet például a turizmusban, ami bevételkiesést generált – teljesítményének csökkenése. A közlekedési vállalatunknak 70 százalékkal csökkent a jegyértékesítése. Egy város működésénél viszont nem lehet visszaszabályozni a rendszereket arra a szintre, ami éppen a szolgáltatások igénybevételi szintjének megfelelő. Körülbelül 30 százalékkal tudtuk csökkenteni a tömegközlekedés intenzitását, ennél jobban nem lehetett, mert az embereknek az ipari parkokba, a munkahelyekre, a kereskedelmi központokba el kell jutniuk, a város működőképességét fenn kell tartani. Év közben végrehajtottunk egy konszolidációt, és 1,4 milliárd forintos hitelfelvételről döntöttünk. A beruházásokat nem akartunk leállítani – megkötött szerződések mellett erre nincs is lehetőség. Sok olyan projektünk van, amely nemcsak uniós vagy kormányzati forrásból finanszírozott, hanem a város saját erőt is tesz bele. Az 1,4 milliárdos hitellel és 5 milliárdos konszolidációval kiegyensúlyoztuk a rendszert, ezért 2021-et extrém magas beruházási ráta mellett már úgy kezdtük, hogy hitelfelvétellel jelen állás szerint nem kell számolnunk.

Mihez kellett hozzányúlni a konszolidáció érdekében?

Hozzá kellett nyúlni az intézményrendszeren belüli kiadásokhoz, fel kellett térképezni a tartalékokat, ha szükséges, zárolni azokat, és átütemezni azokat a kiadásokat, amelyeket lehetséges. Volt olyan beruházás, amit 2020-ról 2021-re toltunk, s a közterület-fenntartás kevésbé fontos szegmenseinél is próbáltunk megtakarítani. Bármennyire is népszerűtlenek, ezeket a döntéseket a szükséges időben meg kell hozni.

Az iparűzési adó megfelezése mekkora lyukat ütött a büdzsén?

Debrecen a megyei jogú városok közül az egyik legnagyobb kiesést realizálta 3,7 milliárd forinttal, de kaptunk 2,9 milliárd forint kompenzációt a kormánytól. Ezzel körülbelül 800 millió forint esett ki, de a másik oldalról nézve ezt nem sajnálom. Végig azt az álláspontot képviseltem, hogy nemcsak a kormányzat, hanem az önkormányzat feladata is segíteni a vállalkozásokat. Debrecen ezzel a 800 millió forinttal vállalt részt a kkv-szektor támogatásában.

A kormány szokott előzetesen egyeztetni az önkormányzatokkal egy ilyen, a városok költségvetését érzékenyen érintő döntés előtt?

Konkrétan az iparűzési adóval kapcsolatban is volt előzetes megbeszélés, ahova a pécsi ellenzéki polgármestert is meghívták. A miniszterelnök úrral egyeztettünk, s már ott felmerültek a kompenzációs kérdések is. A miniszterelnök világossá tette, hogy nem hagyja magára az önkormányzatokat, de szükségesnek tartja, hogy az iparűzési adón keresztül támogassuk az egyik legsérülékenyebb szektort. Betartotta az ígéretet: ellenzéki városok is kaptak kompenzációt. Előállhat viszont olyan helyzet is, amikor előzetes egyeztetés nélkül szembesülünk egy kormányzati javaslattal. Ilyen volt a lakástörvény módosítása, ami semmilyen mértékben nem felelt meg az önkormányzati érdekeknek. Ezt én magam is elmondtam, és végül sikerült kezelni a kérdést.

Van együttműködés ellenzéki és kormánypárti városvezetők között?

Természetesen. Ennek formális platformja a Megyei Jogú Városok Szövetsége, de viszonylag jó kapcsolatot ápolok a miskolci Veres Pállal vagy az egri Mirkóczki Ádámmal is, hogy ne csak fideszes városvezetőket említsek. Az olyan kritikus kérdésekben, mint például a lakástörvény, könnyen egy véleményre jutunk.

Bár kompenzációt ellenzéki vezetésű városok is kaptak, de 2020 végén az önkormányzati feladatok ellátására adott támogatásról is döntöttek, ebben egyetlen kivétellel csak kormánypárti vezetésű települések részesültek. Mennyire fontos egy polgármester politikai hovatartozása, amikor lobbizni kell a kormánynál?

Én nem akarom azt állítani, hogy nem számítanak a politikai kapcsolatok. Ez így volt a szocialisták idején is: 2002 és 2010 között a városházán frakcióvezetőként láttam, hogyan születnek az országos döntések. Egy másik politikai kurzus időszakában is van annak jelentősége, hogy az azonos politikai közösséghez tartozók jobban meg tudják érteni egymást. Az a korrekt, ha elsősorban nem ez határozza meg a kormányzat-önkormányzat relációt. Az iparűzési adóval kapcsolatos döntésnek és a hiányzó kompenzációnak az egyik legnagyobb elszenvedője a kormánypárti vezetésű Székesfehérvár volt, miközben ellenzéki vezetésű városok is részesültek ellentételezésben.

Elégedett volt a Debrecennek ítélt 2,9 milliárd forinttal?

Igen. Az adóbevétellel és a lakosságaránnyal összefüggésben lefektetett elveknek megfelel az a megosztási arány, amit a városnak kellett az iparűzési adó csökkentésében vállalnia, és a kompenzáció mértéke, amit ezért kapott.

A közgyűlések szünetelése miatt a polgármesterek többletjogköröket kaptak, a békeidőkhöz képest ez mekkora változást jelentett?

Békeidőben és azon kívül is rengeteget dolgozunk. A döntéselőkészítés ugyanazt az eljárásrendet követte, mintha a közgyűlés ülésezett volna, a végén viszont nekem kellett döntenem. Őszintén szólva utáltam ezt a helyzetet. Én jól érzem magam a közgyűlésben, szeretem a vitákat, általában jól érvelünk a javaslataink mellett. Kényelmetlen volt egyedül döntéseket hozni. Jó pár olyan ügyet tologattam magam előtt, amikről úgy gondoltam, hogy a közgyűlés nélkül nem lehet róluk határozni. Nem akartam saját hatáskörben például nagyobb értékű ingatlanértékesítésekről vagy a város kulturális életének átalakításával összefüggő stratégiai kérdésekről dönteni. Egyébként ebben az időszakban is előzetesen megküldtünk minden előterjesztést a képviselőknek véleményezésre.

Az elmúlt évek egyik legfontosabb, Debrecennel összefüggő bejelentése volt, hogy itt létesül a BMW magyarországi gyára. Hol tart a beruházás?

A BMW-vel kötött szerződésben foglaltakat túlnyomó részben teljesítettük. Nem kis feladat volt másfél év alatt egy nem ipari területből tulajdonszerzéssel, a belső ipari struktúra kialakításával 400 hektáros ipari területet összerakni. Büszke vagyok arra a közösségre, amely ezt a munkát segítette. Közben zajlanak a környező infrastruktúra-fejlesztések, az autópálya-csomópont építése, a vasútfejlesztés, a körútépítés. A BMW hozzákezdett a területen belüli, már az üzemtelepítéshez szükséges belső közmű-infrastruktúra kialakításához. A gyárépítés kezdésének kommunikációja viszont a BMW dolga.

Sikerült megállapodni a földterületek megvásárlásól valamennyi érintett tulajdonossal?

A gazdák több mint 93 százalékával megegyezésre jutottunk. A fennmaradó néhány százalékból egy-két ügy jutott el bírósági fázisba, ez minimális területrészt érint. A kulcs az volt, hogy összeállítottunk egy 300 hektáros cserealapot hasonló minőségű termőföldekből, ugyanezen a környéken. A tárgyalást a gazdákkal én azzal kezdtem, hogy senkit nem szeretnénk megakadályozni a gazdálkodás folytatásában, s ez fontos, emocionális kérdés volt.

Milyen folyamat vezet addig, hogy egy német autógyártónak Debrecenre essen a választása?

Magyarország az elmúlt időszakban sorra döntötte a rekordokat a befektetett tőkeösszeg tekintetében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium elképesztő gazdaságdiplomáciai tevékenységet végez. Ezt nemcsak a politikai elkötelezettség miatt mondom, hanem nap mint nap megélem. Jelen pillanatban több mint 60 külföldi befektetői tárgyalást viszünk. A megkeresések a külügyminisztérium mellett működő Nemzeti Befektetési Ügynökséghez futnak be, ott zajlanak az első tárgyalások. Vagy a külföldi befektetőnek van már koncepciója arról, hogy az ország melyik részét nézné meg, vagy teljesen nyitott a pálya, és az ügynökség tesz javaslatot.

Ennek sok szempontja van a befektetés típusától függően: hol van megfelelő infrastruktúra, oktatási háttér, és így tovább. A javaslatok nem politikai szempontokat követnek. Versenyzünk, s mindenkinek az az érdeke, hogy az ország a legjobb ajánlatot tegye, hogy nyerni tudjunk. A régióban Lengyelország, Szlovákia és Csehország erős versenytársak, de egyre többször bukkan fel Románia és Szerbia is. Debrecen gazdaságfejlesztési sikereit azon a szemüvegen keresztül érdemes nézni, hogy nemzetközi versenyeket sikerült megnyernünk. A Financial Times év eleji rangsora szerint Debrecen a világ tíz legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa között van. A BMW-nél egyébként versenyelőnyt jelentett a repülőtér megléte is. Amikor tárgyalni kezdtünk, heti öt Debrecen–München-járat volt. Ezért is szoktam mondani, hogy a reptér működtetése Kelet-Magyarországon nemzetstratégiai érdek.

A közelmúltban többször felmerült, hogy az állam megvásárolhatja a debreceni repülőteret. Van ilyen szándék?

Van ilyen szándék, de nem konkrétan a repülőtérről – ingatlanként önkormányzati tulajdonban marad –, hanem a repülőteret üzemeltető gazdasági társaságról van szó. Azt a célt tűztük ki, hogy a körülbelül hárommilliós populációval rendelkező régiónak Debrecen adja a közlekedési csomópontját, s ennek a törekvésnek egyik kulcseleme a repülőtér. 2012-ben indítottuk az első menetrend szerinti járatot Debrecen és London között, s 2019-re elértük, hogy a miénk legyen a legnagyobb forgalom a három, régión belüli reptér közül. Sikerült Kassát is megelőzni. A járványügyi zárás idején is megtartottuk a kulcsembereket, ami az újraindulás szempontjából volt fontos.

A légi közlekedés talpra állását egyébként a kormány is segítette. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér több mint 300 millió forintot kapott járatfejlesztési támogatásként, ennek köszönhetően a Wizz Air újraindítja debreceni járatait Moszkvába és Tel-Avivba, valamint Brüsszel is ott lesz ismét a kínálatban. Két teljesen új úti cél is lesz, hiszen Kijevvel és Santorinivel még soha nem volt közvetlen összeköttetése a városnak. A közeljövőben pedig újabb bejelentések várhatók a további bővüléssel kapcsolatban. Azt viszont látjuk, hogy ha szeretnénk megtartani hosszú távon is a vezető pozíciót, akkor jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Ez egy szovjet katonai reptér volt. Az elmúlt tíz évben amit ki lehetett hozni belőle, azt kihoztuk. Ha azt mondjuk, hogy nem 600 ezer utas a fő cél, hanem 1,5-2 millió, akkor léptéket kell váltani: felújítani a kifutópályát, bővíteni a terminálépületet, frissíteni a navigációs rendszert. Ehhez komoly forrásra van szükség. Ezt egy Debrecen-méretű önkormányzat nem tudja finanszírozni, ez csak állami szerepvállalással lehetséges. Én azt az álláspontot képviselem, hogy ha a repülőtér fejlődésének az a feltétele, hogy az állam tulajdonos legyen az üzemeltető cégben, akkor legyen.

Mikor történhet meg a tulajdonosváltás?

Zajlanak a tárgyalások. A repülőtér átvilágítása még nem ért véget, az ősz folyamán történhet előrelépés.

Ellenzéki kritika, hogy a repülőtér veszteségfinanszírozásába a város a tulajdonrészénél nagyobb százalékot tett be. Ahogy az is, hogy ezt miért az önkormányzat fizeti, ha hamarosan állami tulajdonba kerül a cég.

75 százalékban az önkormányzat a cég tulajdonosa, 25 százalékban az a magánszereplő, amely előtte többségi tulajdonos volt. Korábban ez a magáncég finanszírozta a veszteséget. Nominálisan most mi vállaltuk a veszteségfinanszírozást, de azt a követelésállományt, amellyel a magáncég rendelkezik a korábbi veszteségfinanszírozás miatt az üzemeltetőcéggel szemben, csökkentettük azzal az összeggel, amennyivel többet az önkormányzat tett be. Ez megfelelően egyensúlyozott. A magyar állam pedig minden évben 400 millió forinttal támogatja az üzemeltetést.

2022-ben bár nem önkormányzati, de választás lesz. Mennyire fontos egy város életében a parlament összetétele?

Természetesen fontos, mert politikát csinálunk helyben is. Jelenleg egy politikai közösséghez tartozunk a kormányzó erőkkel. Polgármesterként is szem előtt tartom a Fidesz politikai közösségét, amellyel azonosulok, és egyetértek a döntéseivel. Debrecennek rengeteg sikert és fejlődést hozott az elmúlt időszak, jól éltünk a kínálkozó lehetőséggel és a kormányzati kapcsolatrendszerrel, s ebben a politikai összefüggésben szeretnénk folytatni a munkát.

És ha változik a politikai összefüggés?

Remélem, ez nem fog bekövetkezni, de ha mégis így alakulna, az befolyásolhatja a város életét. Nem vagyok benne biztos, hogy kormányváltás esetén a Debrecen 2030 program és ennek központi költségvetési forrással való támogatása olyan kiemelt szempont lenne, mint ma.

A Fidesz–KDNP kormány ma jobb szívvel biztosít forrásokat Debrecennek, mint a Karácsony Gergely vezette Budapestnek?

Amikor 2015-ben beszélgettem a miniszterelnökkel, világossá vált, hogy ugyanúgy gondolkodunk a város jövőjéről és regionális szerepéről. Sokan mondják, hogy a kormány Debrecen fejlesztésével akar revansot venni az ellenzéki vezetésű Budapesten. A Debrecen 2030 – „leánykori nevén” Debrecen 2050 – programról már 2016 februárjában is beszéltünk, amikor még bőven Tarlós István volt a főpolgármester, és abban bíztunk, hogy ez így is marad. Debrecen fejlesztési programja nincs összefüggésben Budapestével. Logikus, jól felfogott kormányzati és nemzeti érdek, hogy az országnak legyenek olyan, fővároson kívüli erőközpontjai, amelyek képesek az adott régiót integrálni gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési értelemben. Debrecennek jó adottságai vannak, de más térségekben is vannak, lehetnek ilyen erőközpontok.

Miről szól a Debrecen 2030?

Terveink szerint a 2016-ban elfogadott Új Főnix Tervet 2022-ig hajtjuk végre. Ez egy rövid távú gazdaságfejlesztési program, s mindent ehhez igazítottunk. Az újonnan betelepülő vállalatoknak köszönhetően közel hétezer új munkahely, a gazdaságnövekedésből fakadóan pedig több mint 10 ezer új munkahely jött létre az elmúlt 5-5,5 évben, több mint 700 száz hektárnyi új ipari parki területet hoztunk létre ebben az időszakban. A Debrecen 2030 esetében az a gondolat vezérelt, hogy egy városfejlesztés csak akkor egészséges, ha nincsenek anomáliák, nincsenek nagy eltérések a különböző területek fejlődése között. A lényeg, hogy kiegyensúlyozzuk a fejlesztési folyamatokat, és megteremtsük az összhangot.

Azt szoktam mondani, hogy a Debrecen 2030 egy városépítésre koncentráló fejlesztési program. Fontos a gazdaság erősítése, dolgozunk is rajta, de a fő szempont az, hogy az összes többi folyamat feljöjjön a gazdasági eredmények szintjére. Az oktatásban százmillió eurós fejlesztési program zajlik. Ez a szakképzésre és az egyetemi képzésre is koncentrál: kollégiumokat építünk, oktatási intézményeket bővítünk, s lesz német tanítási nyelvű iskolánk is. A kultúra területén zajlanak színházfejlesztések, s a célok között szerepel egy új koncertterem megépítése is. A közlekedés területén a projektek között van a várost elkerülő körgyűrűrendszer fejlesztése, a reptér- és vasútfejlesztés, valamint a közösségi közlekedés további fejlesztése új villamosvonalakkal. Bőven van tehát még feladat.

A járványnak viszont még nincs vége, hogyan készül a város a negyedik hullámra?

Szigorú gazdálkodással. Ez a költségvetés a pandémia árnyékában készült, nincs benne túlzás, a rendelkezésre álló forrásokat hasznosítjuk, nem térünk el a büdzsétől. Van bennem remény, hogy a negyedik hullám nem lesz olyan súlyos, mint a harmadik. Jelen állás szerint nem kell újabb konszolidációt végrehajtani. Nagyon magas a beruházási ráta, 80 milliárd forint feletti beruházási főösszeggel rendelkezünk, s ez több száz fejlesztési projektet jelent az egészen kicsitől a többmilliárdosig.

(Borítókép: Papp László: Fotó: Bodnár Patrícia / Index)