Pegasus-ügy: leszavazták a ténymegállapító vizsgálatot, 2050-ig titkosították az elhangzottakat

Végre eleget tettek képviselői kötelezettségüknek és négy kormánypárti képviselő eljött a mai ülésre – kezdte a Nemzetbiztonsági bizottság ülése utáni sajtótájékoztatót Stummer János. A résztvevők között volt Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár is.

Arra a napirendi pontra ami ezt a bizonyos ügyet tárgyalta, a maximális, 2050-ig tartó minősítést kérte a minisztérium. 2050. december 31-ig a bizottságban elhangzott információk minősített információk

– közölte a bizottság jobbikos elnöke a Pegasus-ügyre utalva. Azt is hozzátette, nem kaptak a választ arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés, és egyértelmű cáfolatot sem kaptak arra vonatkozóan, hogy az utóbbi években megfigyeltek-e politikusokat vagy újságírókat ezzel az eszközzel.

A bizottság ellenzéki tagjai ezen az ülésen egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, ami azonban nem kapott megfelelő támogatást.

A politikus szerint azért lett volna fontos ez az albizottság - ami javaslata alapján két ellenzéki és kormánypárti képviselővel jött volna létre - mert ennek a tagjai betekintést kaphattak volna a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, valamint meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna megjelenni és nyilatkozatot tenni.

Pintér Sándor arra viszont mutatott nyitottságot, hogy kihelyezett ülést tartsanak és ezen tájékozódhassanak a titkos információgyűjtés jelenleg alkalmazott gyakorlatáról a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál.

A szocialista Molnár Zsolt úgy látja, hogy ennek az ügynek a végére vagy egy korrekt ténymegállapító vizsgálat, vagy egy kormányváltás tehet pontot. Az LMP-s Ungár Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypárti nyilatkozatok a ködösítésről és az egymásra mutogatásról szólnak, valamint arról, hogy vannak olyan alkalmak, amikor a nemzet érdekében szükséges kémszoftvereket használni. Az ellenzéki képviselők arra is kíváncsiak, hogy hány esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével.

Egy a tízből

Egy nemzetközi együttműködés eredményeként derült ki, hogy tíz ország  – köztük Magyarország – kormányzata megvásárolta az NSO nevű izraeli cég Pegasus nevű kémprogramját. A megfigyelt személyek között szerepel

• egy ellenzéki városvezető, Gémesi György gödöllői polgármester,
• Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár,
• négy újságíró, köztük a Direkt36 két munkatársa,
• Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és kilenc másik magyar ügyvéd,
• egy fotós, aki együtt dolgozott egy amerikai újságíróval a Kreml-közeli orosz pénzintézet, a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti székhelyéről szóló cikken,
• a milliárdos vállalkozó, Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa,
• Chikán Attila közgazdászprofesszor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, aki Varga Zoltán vendége volt egy 2018-as vacsorán,
• a G-napig Orbán Viktor fő szövetségesének számító Simicska Lajos egykori Fidesz-pénztárnok fia,
• valamint a CEU egykori diákja, Adrien Beauduin, akit egy 2018-as kormányellenes tüntetésen vettek őrizetbe.

A Guardian korábban azt írta, hogy a Pegasus magyarországi használatáról Orbán Viktor magyar és Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök egyik 2017-es találkozóján születhetett megállapodás. Bár az NSO egyik korábbi alkalmazottja megerősítette, hogy Magyarország ügyfél, maga a cég azt is tagadja, hogy elfogad utasításokat az izraeli kormánytól. Az Orbán-kormányzat határozottan cáfolja, hogy Magyarországon törvénytelen adatgyűjtés folyt volna, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Pegasus-botrányt politikai hisztériának nevezte.