A Jobbik szerint Orbán Viktor „megrészegedett” a hatalomtól

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

A Fidesz az ellenzéket is a határidő hosszabbítására kérte

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, „hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból”. A különleges jogrend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors.

KDNP: a rendkívüli jogrend már bizonyított

Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen ezzel tartható fenn az ország cselekvőképessége.

„Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani” – hangoztatta a képviselő, hozzátéve, hogy a javaslat célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat.

MSZP: már ma legyen vége a rendeleti kormányzásnak!

Ezzel szemben Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de „legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak”. Azt szerinte ugyanis „bunkósbotként” használta a kormány.

Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét, és bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt.

Ez a hatékony rendeleti kormányzás?

– firtatta.

Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi közük nem volt a pandémiához.

LMP: indokolatlan a hosszabbítás

Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba. A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani. Kijelentette azt is, hogy a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki. Emlékeztetett: az Országgyűlés az eddigi három hullám alatt is végig ülésezett. A hosszabbítást járványvédelmi szempontból is indokolatlannak ítélte.

Jobbik: Orbán veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot

Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és „megrészegedett” a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik.

Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért a rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazást?

– tette fel a kérdést. Közölte azt is, hogy a Jobbik biztosan nem szavazza meg a törvényjavaslatot.

DK: a kormány térjen vissza a normális parlamenti működéshez!

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg a döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincs a veszélyhelyzet meghosszabbításának.

Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre?

Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a „jogi ámokfutást”, és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.

Dúró Dóra és Varga-Damm Andrea se támogatja a meghosszabbítást

Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az „oltatlanok diszkriminációja ellen”, elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást. Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással.

„Olyan ügyekben is hoztak rendeleti kormányzás útján döntéseket, amelyek parlamenti hatáskörbe tartoznak" – tette hozzá.

Fidesz: nemzeti minimum kell az oltások mellett

Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit, aki fél bármelyik védőoltástól. Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-hárommillió felnőtt magyar, aki nem kapott vakcinát vagy csak egy adagot.

Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen

– hívta fel rá a figyelmet.

A vita lezárása után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett a járványhelyzet miatt időről időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani. Az államtitkár visszautasította az oltásellenes kijelentéseket, és hangsúlyozta, hogy nem jelent eltérést a korábbi jogi keretektől, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás.

Hangsúlyozta: nem tudható, hogy a járvány negyedik hulláma hogy alakul, jönnek-e újabb vírusvariánsok, ezért mindenképpen kell hogy legyen „fegyver a kezünkben”, amivel védekezni lehet.

(Borítókép: Képviselők a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosításának vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)