Orbánék politikai blöffje lehet a norvég EGT-szerződés megvétózása
További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, egy 2014-es konfliktus miatt Magyarország elveszítette a Norvég Alap által folyósított, 77 milliárd forintnak megfelelő összeget. A magyar kormány diktátumnak titulálta Norvégia döntését, később pedig a Magyar Közlönyben, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával határozatba foglalta, hogy
a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
A Népszava információ szerint a kormány most az EGT-szerződés megvétózására készülhet. A lap az ügyben megkereste a norvég külügyminisztériumot, a szaktárca szerint a két kormány „gyökeresen eltérő módon” értékeli a nemzetközi szerződést, melyet mind a két fél aláírt.
A norvég külügyminisztérium válaszában azt is leszögezi: az eredeti, 1994-ben kiadott EGT-szerződés semmilyen lejárati határidőt nem tartalmaz, így azt nem is kell meghosszabbítani jövőre.
Korábban még Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról a múlt heti Kormányinfón, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak 2022-ben meg kell újítani az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel
konszenzusos egyetértésre van szükség ehhez, végső esetben a magyar kormány megvétózhatja azt.
Az EGT-szerződés lényege, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein, melyek nem akartak csatlakozni az Európai Unióhoz, részei lettek az akkor 12 tagállamból álló belső piacnak, így részesülhettek az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásából származó előnyökből formális tagság nélkül is.
Három ország cserébe vállalta, hogy hétévente – az uniós költségvetési ciklusokhoz igazodva – meghatározott pénzösszeget bocsájtanak az unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott fejletlenebb tagállamok számára, ez az úgynevezett Norvég Alap.
Az EGT-szerződést később minden olyan állam ratifikálta, amely csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
