Márki-Zay Péter: Okosabbak vagyunk, és nem lopunk

Végérvényesen kettészakadt Magyarországon az önkormányzati rendszer kormányoldali és rebellis helyhatóságokra – legalábbis ezt tükrözte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett helyzetértékelő konferencia, amelyen Gyenesei Istvántól, a Gyurcsány-kormány önkormányzati miniszterétől Kuncze Gábor volt belügyminiszteren át Horváth Csaba zuglói polgármesterig számos önkormányzati szakember megjelent, miközben fideszes városvezető egy sem tette tiszteletét. 

Gémesi György, a MÖSZ elnöke megnyitó beszédének tükrében ez érthető, hisz a házigazda szerepét betöltő polgármester azzal adta meg az alaphangot, hogy

a mai magyar önkormányzatiság megy vissza a közép-kádári időszakba. Nem bölcs az a kormány, amely lemond arról a felhajtóerőről, amit a helyben megválasztott vezető és testület hozzá tud tenni az ország működéséhez. A mostani kormányzat mindent kontrollálni akar, és olyan hatásköröket is átvesz, amelyekkel veszélyezteti az önkormányzatok demokratikus alapberendezkedését.

Gémesi a polgármesterek nehéz helyzetét azzal világította meg, hogy központi forrást csak olyan fejlesztésekre remélhetnek, amely „egy másik gazdasági, üzleti érdek részeként van benne a rendszerben”, ez pedig nem mindig vág egybe a helyi érdekkel.

Életmentő beavatkozásra van szükség

Nem akarta „összekampányolni” a rendezvényt, ezért Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy most főpolgármesterként és a MÖSZ társelnökeként beszél. Aztán mégis kissé kampányízűen fejtette ki, milyen országban szeretne élni és hogy miért kell az országnak változás. Azért, hogy megerősítsék a társadalmi autonómiát, az elsők között az önkormányzatok autonómiáját. Szerinte

Bár a főpolgármester szerint a helyi vezetés tisztességesen helytállt a járvány elleni védekezés időszakában, cserébe nem csak hogy nem kezelte őket a kormányzat partnerként, az információkat is elzárta előlük, sőt még sokszorosan meg is sarcolta őket.

Ez így biztosan nem mehet tovább. A helyi igazgatás ugyanis nem egyik vagy másik párt, hanem az összetartó társadalom ügye. A demokrácia fenntartásához elengedhetetlen, hogy olyan viszonyokat teremtsen a vezetés, amely találkozik a benne élő emberek igazságérzetével. 

Karácsony jóvátételt követelt az önkormányzatoknak, szerinte vissza kell kapniuk mindazt, amit a járvány és a válság idején elvett tőlük a kormány. XII. Piusz pápát idézve úgy fogalmazott,

jogtalan átadni egy nagyobb és magasabb rendű közösségnek azt, amit a kisebb közösségek is el tudnak látni. Mindez a társadalom helyes rendjének felforgatása és súlyos megkárosítása.

Ennek alátámasztására azt mondta, sem a kórházak elvétele, sem az iskolák államosítása nem eredményezett színvonal-növekedést. Az elvett adóbevételeket sem használják fel jobban és igazságosabban. Úgy látja, hogy a főváros és a vidék között mesterségesen szítják az ellentéteket. Ez a hadiállapot bezárja a magyar közéletet, így pedig számos jó gondolat megy veszendőbe. Nem az új földesurak királysága, hanem társadalmi igazságosság, tisztes megélhetés és fenntarthatóság a jövő.

Márki-Zay kulcsszavai: függetlenség, hatékonyság

A magasztos gondolatok helyett nagyon is kézzelfogható esetekre fordította le Márki-Zay Péter, a MÖSZ elnökségi tagja, mit kifogásol a jelenlegi szisztémában. Neki nem célja a 2010 előtti rendszerhez való visszatérés, a megújulás két kulcsszava szerinte a függetlenség és a hatékonyság, ezt kell garantálnia az új magyar államnak. Utóbbival összefüggésben dicsérte a kormányablakok rendszerének bevezetését, hódmezővásárhelyi példákat idézve pedig emlékeztetett rá, hogy egy kétezer forintos városkártya kiváltása mellett sikerült ingyenessé tenni a helyi tömegközlekedést, méghozzá úgy, hogy a városnak 16 millió forinttal kevesebbe kerül évente a szolgáltatás, mint korábban. Megpályáztatták, és egy tisztes vállalkozó nyert a Volán busszal szemben. A szemétszállításon hetvenmilliót spóroltak egy új szoftvertámogatás bevezetésével. 

Az önkormányzatok működésének jelenlegi szabályozása azonban számára elfogadhatatlan: a város csak állami engedéllyel vehet fel hitelt, az indoklás szerint azért, hogy ne adósodhasson el. Amikor meghozták e szabályt, Hódmezővásárhely volt lakosságarányosan a legeladósodottabb magyarországi település. Amikor átvette a polgármesteri tisztséget – bár elődje tagadta –, tízmilliárdos hitel terhelte Hódmezővásárhely költségvetését. Ebből mára 5,5 milliárdot már lefaragtak,

mert okosabbak vagyunk, és nem lopunk.

Ennek megvilágítására Márki-Zay példával szolgált: Lázár János rokona végezte a térfigyelők üzemeltetését Vásárhelyen. Most is ő végzi, csak most tiszta versenyben nyerte el a lehetőséget, ezért harminc százalékkal olcsóbban teszi ugyanazt. Az új kamerák telepítésekor az előző városvezetés alatt 2,7 millió forintos kameránkénti árat szabtak, ugyanezt megversenyeztetve most hat kamerát telepítettek összesen 2,4 millió forintért.

A beruházási hitelfelvétel kormányengedélyhez kötését is az önkormányzati autonómia csökkentéseként értelmezi, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan, ha a szabad pénzeszközöket sem fektethetik államkötvénybe. 

Egy érdekes elvi vitáról is beszámolt Hódmezővásárhely polgármestere: vajon vállalkozhatnak-e az önkormányzatok? Szerinte igen, és ebben ellentétes állásponton van a baloldali városvezetőkkel. Jó példaként a fideszes vezetésű Mórahalom polgármesterét hozta fel. Nógrádi Zoltán 13 önkormányzati céget működtet a településén, és csupán egy nem nyereséges ezek közül.

Márki-Zay Péter miniszteri tárcát is vállalna

A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az Indexnek nyilatkozva azt mondta, jelenleg a kormány és az önkormányzatok közti konzultatív testület, az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa kiüresedett, mert nincsenek a benne részt vevő felek egyetértéséhez kötve olyan, önkormányzatokat érintő döntések, mint például a közelmúltban tapasztalt forráselvonások, hatáskör-leépítések, valamint az önkormányzati szolgáltatások díjainak emelési tilalma. Más javaihoz így hozzányúlni egy jogállamban elképzelhetetlen.

A kormányzat kedvező intézkedései között a kormányhivatalokat említette, mert ők vezették be a leghatékonyabb ügyfélszolgálati rendszert, ezért ezeket az államigazgatás legsikeresebb és legkorrektebb szervének tartja. 

A megyei önkormányzatokat politikai alapú kádertemetőnek nevezte, felhozva a Csongrád megyei példát, ahol a bukott szegvári polgármestert (aki szentesi polgármesterjelöltként is megbukott) nevezték ki a megyei közgyűlés élére. Bár szerepéről még viták vannak, Márki-Zay történelmi okokból mindenképpen megtartaná a megyéket és testületeiket. A hagyománytisztelet szempontján túl álláspontja szerint az oktatás-igazgatási, fekvőbeteg-ellátási, minőségbiztosítási, sürgősségi ellátási területek feladatait célszerű lehet megyei szinten szervezni.

Kormányra kerülve az első intézkedései között szerepelne (a decentralizáció jegyében) az alapfokú oktatás és a nem szakoktatásra vonatkozó középfokú oktatás, valamint a járóbeteg-szakellátás visszaadása önkormányzati hatáskörbe. Az adókivetési szabadságot is visszaállítaná.

Elkészült a forgatókönyv arra az esetre, ha el kell hagynia a polgármesteri széket; ebben az esetben három alkalmas emberrel számol, köztük az új alpolgármesterével, Szabó Jánossal. Arra a kérdésre, hogy vállalna-e egy új összetételű kabinetben miniszteri tárcát, azt felelte, hogy a romafelzárkóztatást és az oktatást érintő területen mindent megtenne bármilyen kormánynak. E két terület kiemelt fontosságú számára.

(Borítókép: Eszes Béla, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely a Magyar Önkormányzatok Szövetsége konferenciáján Gödöllőn 2021. szeptember 28-án. Fotó: Márki-Zay Péter / Facebook)