Távoltartás: a volt párunkra is ráhívhatjuk a rendőrt, ha zaklat

Nem meglepő, ha a távoltartás intézményét máig számos tévhit és félreértés övezi, miután a magyar jogrend egy viszonylag új, kevésbé bejáratott műfajáról beszélhetünk. Az első erről szóló törvény 2006-ban látott napvilágot, az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartást pedig 2009 óta alkalmazhatják a szakemberek. Távoltartásból itthon pillanatnyilag alapvetően két, egész pontosan kettő plusz egy műfaj létezik:

• a büntetőjogi távoltartás,
• a megelőző távoltartás,
• illetve az utóbbihoz tartozó, előtte opcionálisan elrendelhető ideiglenes megelőző távoltartás.

Ki, mikor és kitől kérheti az ideiglenes megelőző távoltartást?

A megelőző távoltartást minden esetben bíró rendeli, illetve rendelheti el, a bántalmazott vagy a jogi képviselője kérésére. Nem feltétele, hogy konkrét bűncselekmény, például testi sértés történjen, ahogy az sem, hogy büntetőjogi eljárás folyjon az ügyben.

Ha krízishelyzet alakult ki, az áldozat fél, retteg a partnerétől, az ő kérésére elindulhat a közigazgatási eljárás, amiből az ideiglenes megelőző távoltartás megszületik. Például azzal, hogy kihívja a rendőröket, esetleg ő maga megy be a rendőrségre, hogy bejelentést tegyen.

Ám a rendőrséget mind telefonon, mind személyesen ugyanúgy értesítheti szomszéd, barát vagy rokon is, aki hallja, tudja, hogy épp mi történik. (Elvileg ilyenkor mindannyian az úgynevezett jelzőrendszer tagjai vagyunk, amelyben jelzést adhatunk, ha a környezetünkben családon belüli erőszakra utaló gyanút érzékelünk.)

Fontos kitétel, hogy a rendőr az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozatot csak abban az esetben hozhatja meg, ha a felek között fennáll vagy korábban fennállt valamiféle jogviszony, családi kötelék, például szülő-gyerek viszonyról, házasságról vagy bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó.

Pontosan mi számít krízishelyzetnek, és az intézkedő rendőr ezt mi alapján ítéli meg?

Oláh-Paulon László szerint ez azért nagyon nehéz kérdés, mert minden eset egyedi. Az biztos, hogy ma már a rendőrök alapképzésének része, hogy tanulnak a családon belüli erőszak természetéről.

Ettől függetlenül nem minden rendőr hozhat ideiglenes megelőző távoltartásról határozatot az ilyen típusú ügyekben. Kizárólag azok, akiket többek között továbbképzések által erre speciálisan felkészítettek, és jogot kaptak. Ők tudják, hogy melyek az erőszak árulkodó jelei az áldozat viselkedésében, akárcsak a lakásban vagy a bántalmazás helyszínén, ahogy azzal is tisztában vannak, hogy a sértetteket hogyan, milyen speciális érzékenységgel kell kihallgatni. (Például nyugodt körülmények között, szigorúan a bántalmazó féltől elkülönített helyiségben.)

A rendőr alezredes hozzáteszi, a rendőrség munkatársai ilyenkor rendkívül alaposan mérlegelik a körülményeket, utólag pedig rendszeresen visszaellenőrzik a meghozott határozatokat, megvizsgálják, hogy az ügyben valóban fennálltak-e az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének feltételei.

Mi történik azután, hogy a rendőr meghozta az ideiglenes megelőző távoltartási határozatot?

Ilyenkor az intézkedő rendőr ott helyben megmondja az erőszakos, félelmet keltő félnek, hogy haladéktalanul távozzon a lakásból. Ahogy azt is közli vele, hogy egészen addig nem térhet vissza, amíg le nem jár a határozat határideje, vagy azt a bíró meg nem változtatja. A kihirdetéskor a rendőrnek kötelessége tájékoztatni a távoltartottat a lakhelyéhez közeli szálláslehetőségekről.

Hiába papíron ő az ingatlan akár százszázalékos tulajdonosa, a távoltartást ekkor is elrendelhetik a bántalmazóval szemben?

Igen. Hiába övé a ház, a lakás, ahol a párja, a családja lakik, a távoltartás elrendelésének pillanatától korlátozva lesz a joga az ingatlanhoz, vagyis a távoltartott nem mehet be.

Ha vannak közös gyerekek, a távol tartott partner ebben az időszakban őket sem láthatja?

Nem. Ekkor a távol tartott partner a gyerekeivel sem tarthatja a kapcsolat, mert a távoltartási határozat a szülői felügyeleti jogot is korlátozza. Amennyiben elvált szülőkről van szó, hiába vihetné el a gyerekeket, a határozat arra is ki fog térni, hogy erre az időszakra felfüggesztik a láthatási, kapcsolattartási jogát is.

A megelőző ideiglenes távoltartást a rendőr mennyi időre rendelheti el?

72 órára. A jogalkotói szándék szerint ez az idő praktikusan arra szolgál, hogy az áldozat egy kis levegőhöz, laufhoz jusson, kipihenje magát a krízishelyzet után. Továbbá valamelyest megnyugodhasson, és átgondolhassa a történteket, illetve megtervezhesse a következő lépést.

Mi a következő lépés? Mi történik, miután a 72 óra letelt?

Ezzel párhuzamosan ebben a 72 órában a rendőrség eljuttatja a határozatot a területileg illetékes bíróságra, ahol döntenek a továbbiakról. Ha a hétvégén áll elő a krízishelyzet, a bíróságokon ekkor is dolgozik olyan ügyeletes bíró, aki szakavatott az ilyen típusú ügyekben. Legyen hétköznap vagy hétvége, a bíró beidézi és meghallgatja a feleket, majd dönt arról, hogy az ideiglenes megelőző távoltartást átváltja-e megelőző távoltartásra, ami a jog szerint maximum hatvan napig tarthat.

Ekkor a bíró lényegében ugyanazt mérlegeli, mint a helyszínen intézkedő rendőr, hogy fennáll-e családban, a kapcsolatban olyan krízishelyzet, amely azonnali beavatkozást, megoldást igényel. A feleknek ekkor lehetőségük van bizonyítékokat bemutatni pró és kontra az eljárás során, olyanokat, amelyeket esetleg a krízis idején nem volt módja bemutatni az eljáró rendőrnek.

Ez a hatvan nap elvileg arra áll rendelkezésre, hogy a félelemben élő fél nyugalomban, függetlenedve az agresszortól akár praktikus lépéseket tegyen, és megszervezze a saját védelmét. Például felveheti a kapcsolatot ügyvéddel, beadhatja a válókeresetet, illetve fordulhat civil, egyházi vagy állami áldozatsegítő szervezethez. (A nagyobbak elérhetőségeit a cikk végi keretes írásunkban tüntettük fel.)

Közben ott van a távol tartott fél oldala is, akinek ebben az időszakban elvileg azon kellene gondolkodnia, hogy hol hibázott, min kellene változtatnia. Az persze más kérdés, hogy ezt a bántalmazó is így fogja-e fel.

A bántalmazót csak az otthontól vagy például az áldozat munkahelyétől vagy a közös gyerekek óvodájától, iskolájától is távol lehet tartani?

Igen. Valakit a munkahelytől, az óvodától és az iskolától is ugyanúgy távol lehet tartani, a bántalmazó nehogy azt mondja, ezek mind nyilvános helyek, így nyugodtan odamehet. Ilyenkor a távoltartásról szóló határozatba mind bele kell írni azokat a helyeket, ahová az áldozat rendszeresen jár, a munkahely mellett ugyanúgy akár még a templomot és az edzőtermet is. Persze itt is vannak határok, a bántalmazót például a bevásárlóközpontból már nem lehet kitiltani csak azért, mert a sértett fél oda „szokott” járni vásárolni.

Milyen retorziókra számíthat a bántalmazó, ha megszegi a vele szemben elrendelt távoltartás szabályait?

A rendőrség ekkor előállíthatja, valamint a távoltartott jelentős összegű pénzbírságra is számíthat, amit több kihágás esetén többször is kiszabhatnak, akár egy héten belül is. Ha ezt nem fizeti ki, a büntetését a bíróság elzárásra is módosíthatja, magyarul rács mögé kerül az illető.

Ehhez képest mikor alkalmazzák a büntetőjogi távoltartást?

Ebben a rendőrségnek már viszonylag kevés szerepe van. A büntetőjogi távoltartást a bíró jellemzően büntetőeljárás, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúsítottja ellen rendeli el. Tipikusan ilyen például egy testi sértés.

A büntetőjogi távoltartást legfeljebb mennyi időre rendelik el?

Első körben négy hónapig, amit a bíró újabb négy hónappal hosszabbíthat meg, azaz a büntetőjogi távoltartás összesen nyolc hónapig élhet.

Milyen lehetőségeim vannak, ha bánt a partnerem, aki nem a férjem, és nem is a bejegyzett élettársam?

Ha például odajön a volt párom a lakásomhoz, és félelmet keltően fenyegetőzik, zaklatásért és/vagy magánlaksértésért is feljelenthetem. És persze továbbra is hívhatunk rendőrt ezekben az esetekben is.

(Borítókép: Balogh Attila / Index)