Depresszió, öngyilkosság – az állami gondoskodásban élő gyermekeket fokozottan megviselte a Covid

Ma 23 ezer gyermek él a családjától elszakítva, és sajnos további 140 ezer fiatalkorút bármikor elvehetnek a szüleitől. Az SOS Gyermekfalvak alapítványa már régóta szeretett volna egy dedikált napot, amikor a családjuktól elszakított gyermekek a figyelem középpontjába kerülhetnek. A média-összefogás – amelyhez ötvenhat médium, köztük az Index is csatlakozott – azért is fontos, mert a veszélyben élő gyermekek száma az európai trendhez igazodva hazánkban is fokozatosan nő.

„A gyerekek többsége bántalmazás, elhanyagolás, a szülők szenvedélybetegsége, halála miatt kerül állami gondoskodásba, de már önmagában a szegénységnek is számos negatív következménye lehet. 

Fontos kiemelni, hogy ezek a gyerekek itt élnek köztünk, ők azok, akik anyák napján nem tudnak kinek verset mondani, akik az ünnepeket sem tudják vér szerinti szüleikkel együtt tölteni” – jelentette ki az Indexnek Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója.

Magyarországon a családból kiemelt fiataloknak csupán egy százaléka árva, 99 százalékuknak van családja, csak az adott pillanatban ez a család nem alkalmas arra, hogy gyermeket neveljen. A szétszakítás ugyanakkor mindenki számára komoly traumát jelent, így hosszú távon mindig az a cél, hogy a családok egyesülhessenek, még akkor is, ha ez csak kevés esetben valósulhat meg ténylegesen.

„Hazánkban a gyerekek átlagosan öt-hat évet töltenek állami gondoskodásban, de fontos, hogy ez idő alatt is a vér szerinti szülőkhöz közel, legfeljebb hatvan kilométerre legyenek. Ha csak lehet, a gyerekeket nevelőszülőknél helyezzük el, de erre sajnos nem mindig van lehetőség, így az intézményi ellátásra is nagy szükség van. 

Bár az elmúlt években javult a helyzet, a nevelőszülőknek még nagyobb megbecsültség kellene ahhoz, hogy minél többen kedvet kapjanak, és a kapacitásproblémák megoldódjanak” – mondta Romet-Balla Ágnes, aki kiemelte azt is, hogy bizony a koronavírus-járványt a gyermekvédelem is megsínylette.

• A biztonság és a stabilitás kiveszett a családok életéből, pedig a nevelőszülői hálózat biztosításához elengedhetetlen a nyugodt és kiszámítható környezet.

• A gyerekek a korlátozások miatt nehezen vagy egyáltalán nem találkozhattak vér szerinti szüleikkel. Mindez sokakat nagyon megviselt, számukra a múlthoz köthető egyetlen kapcsolódási pont veszett el ezzel.

• Az örökbefogadás akadozott, az ismerkedésre szánt találkozók ugyanis a szabályok miatt számtalanszor elmaradtak.
• A gyermekvédelmi intézményekre is kijárási tilalom vonatkozott, így a gyerekek nem mozdulhattak ki, a bezártság őket is megviselte.

„Az állami gondoskodásban élő gyermekek extraérzékenyek, nehezebben adaptálódnak a változásokhoz, így sajnos a járvány idején az ő körükben is nőtt a depresszióra és az öngyilkosságra való hajlam” – árulta el az adománygyűjtési és kommunikációs igazgató.

Fontos, hogy a testvérek együtt maradhassanak

Az SOS Gyermekfalvak alapítvány 37 éve segíti a magyar államot a gyermekvédelembe került gyerekek ellátásában. Az első gyermekfalu Battonyán jött létre, de jelenleg Orosházán, Kecskeméten és Kőszegen, illetve a települések hatvan kilométeres körzetében tartanak fenn nevelőszülői hálózatot, míg sok más településen ifjúsági házakat is működtetnek.

Elsődleges feladatuknak tekintik, hogy szerető, biztonságos családot nyújtsanak azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen okból nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. Az SOS-ben a gyerekek nevelőszülői családokban nőhetnek fel, az elhelyezéskor arra is törekednek, hogy a testvéreket ne szakítsák el egymástól, hiszen sokszor ez az egyetlen fennmaradó családi kapcsolatuk. Eddig körülbelül ezer gyermeket neveltek fel, egy gyermek átlagosan öt évet tölt náluk.

Az Index állami gondozott gyerekekről szóló képgalériáját ITT tekintheti meg. 

(Borítókép: Csorba Dániel / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!