A béremelés ellenére is vonzóbb a külföld az ápolók számára

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken jelentette be, hogy 2022. januártól 21 százalékkal emelkedik az ápolók bére. Mindez része annak a négylépcsős béremelési programnak, amely még 2019 júliusában indult el. 

A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátási intézményben vagy az alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a pénteki bejelentésre reagálva lapunknak elmondta: a 2018-ban megkötött béregyezség harmincszázalékos emelkedést tartalmaz, így elképzelhető, hogy vannak olyan szakdolgozók, akiknek ehhez képest a 21 százalék csalódást jelent.

„A félreértésnek az a magyarázata, hogy az Emmi a 2018-as bázisév illetményét vette az emelkedés alapjául. Ahhoz képes valóban harmincszázalékos a jövő évi növekedés mértéke. Ugyanakkor a jelenlegi bérbesoroláshoz képest 21 százalékos emelkedésről beszélhetünk.

Ennek oka, hogy a jövő évi garantált bérminimumhoz közeli kezdő szakdolgozói illetmény, azaz a bruttó 308 ezer forint továbbra sem vonzó ajánlat egy pályakezdő számára” – mondta az Indexnek Balogh Zoltán, hozzátéve, hogy a 25 év alattiak számára januártól a személyijövedelemadó-mentesség jelenthet kapaszkodót, de így akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy például egy, már 16–19 éves munkatapasztalattal rendelkező szakdolgozó kevesebbet keres majd, mint egy pályakezdő. A MESZK elnöke úgy véli, hogy ez a példa jól szemlélteti, hogy az évek óta tartó bérrendezés valójában mekkora ugrást jelent az egészségügyi szakdolgozóknak.

További problémaként említette, hogy egyre nagyobb mértékben nyílik az olló az orvosi és az ápolói bérek között, utóbbi aránytalanul leszakad, noha a terhelés az ő esetükben is folyamatosan nő.

Jövőre a szakdolgozók már csak az egyötödét keresik majd annak, amennyit egy orvos keres. A jelenség hátterében az áll, hogy az orvosi béremelés a következő években is jelentős mértékben folytatódik. Ezzel szemben nálunk a januári béremelésen túl sejteni sem lehet, hogy tervez-e egyéb intézkedést a kormány, pedig számos további más lépéssel is sokat lehetne javítani a jelenlegi helyzeten

– mondta Balogh Zoltán.

Rögtön az első kérés elbukott

A kamara nemrég egy öt pontból álló javaslatcsomagot készített, amelyet levélben is eljuttattak Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató számára. A kérések közül az első már múlt pénteken elbukott. A javaslatcsomag a következőképp néz ki:

1. Bérfejlesztés
   A 2022. januári 21 százalékos bérfejlesztés előrehozása 2021. november 1-jére.
   Ez a lépés a 2021-es költségvetést már nem terhelné jelentősen, ugyanakkor a szakdolgozók felé üzenetértékkel bírna, éreznék, hogy elismerik a munkájukat és a pandémia alatt nyújtott teljesítményüket. Azóta már tudni lehet, hogy a béremelést nem hozták előre, maradt az eredeti, jövő év eleji időpont.
2. Kiemelt pótlékrendszer bevezetése
   Az egészségügyi szakdolgozók körében is vezessék be a pályán eltöltött időt, a képzettség szintjét és a feladatkört is figyelembe vevő pótlékrendszert, amelyet a belügyminiszter irányítása alatt álló, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél tevékenykedő egészségügyi szakdolgozóknál már bevezettek.
3. Jubileumi elismerések, szolgálati idő elismerése
   A kamara javasolja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény átmeneti rendelkezéseit egészítsék ki oly módon, hogy rendezze azok szolgálati elismerésre jogosultságát, akiknek közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jén egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult, és akik a közalkalmazottak jogállásáról szóló jubileumi jutalomra jogosultságot 2021. február 28-ig nem szerezték meg.
4. Cafetériarendszer bevezetése (400 000 Ft/év)
   Az évi négyszázezer forintos cafetériarendszer a szakdolgozók kikapcsolódását, rekreációját, mentális feltöltődését támogatná és a családok közös programjainak anyagi hátterét biztosítaná.
5. Lakhatási segítség
   Kamatmentes lakásvásárlási hitel és állami kezességvállalás az egészségügyi szakdolgozók részére.

Balogh Zoltán szerint a fenti intézkedésekkel sokkal inkább elkerülhető lenne a kollégák más ágazatba vagy külföldre vándorlása, még úgy is, ha a fokozott szellemi, fizikai és érzelmi terhelés megmaradna. 

A nemzetközi statisztikákhoz és a magyar szakdolgozói életkori létszámadatokhoz is mérve jelenleg legalább 26 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből. Egész egyszerűen nincs annyi utánpótlás, mint ahányan éves szinten elmennek nyugdíjba, a külföldre elvándorlók, a pályát módosítók és a rendszert egyéb okokból elhagyók pedig még csak benne sincsenek ebben a számításban

– mutatott rá a MESZK elnöke, hozzátéve, hogy ráadásul tavasszal a szakdolgozók három százaléka nem írta alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, ami összesen háromezer embert vett ki a rendszerből. Emellett a kötelező oltás – amely végül szeptember közepén lépett életbe – szintén további több száz kolléga távozását jelentette.

Hosszú várólisták, sokáig halogatott kezelések

Nehéz időszakon vannak túl az orvosok és az ápolók, de az extra terhelés a tavaszi harmadik hullám után sem ért véget. Az elmúlt másfél évben – míg a koronavírusos betegek ellátása volt előtérben – a más típusú problémákkal küzdő páciensek háttérbe kerültek, a halasztható műtétek csúsztak.

Egyrészt lassan apadt a beteglétszám a Covid-osztályokon, először talán júniusban éreztük, hogy valamelyest felszabadultak a kórházak. Másrészt elindult a visszarendeződés, az ellátást újra a régi mederbe kellett terelni, ami hatalmas munka volt. Harmadrészt megindultak azok a páciensek, akiknél korábban a pandémia miatt halasztották el a szűréseket, kezeléseket, műtéteket

– mondta Balogh Zoltán.

Az említett okok miatt a szakdolgozók egy része máig nem tudta kivenni a szabadságát, sokaknak még tavalyról is több nap bent ragadt. Ráadásul az elmúlt hetekben ismét nőtt a koronavírusos betegek száma a kórházakban, így nem kizárt, hogy az egészségügyi dolgozók újabb kihívásokkal állnak szemben.

(Borítókép: Ápoló lát el egy beteget az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tüdőbelgyógyászati osztályán 2021. február 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)