Dobrev Klára: Aki nem Magyarországon él, ne szóljon bele a hazai oktatásba
További Belföld cikkek
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
Dobrev Klára: Aki nem Magyarországon él, ne szóljon bele a hazai oktatásba
Először a DK jelöltje szólalt meg, és arra kérdésre, hogy mi a különbség a két fél programja között, azt mondta: Márki-Zay Péter konzervatív világlátású és ez tükröződik a programjában is. Dobrev Klára szerint azonban most az országnak baloldali programra van szüksége.
Ha progresszív baloldali kormányprogrammal állunk elő, akkor az a közös kormányzást is efelé fogja majd terelni. A szavazók arra akarnak szavazni, aki elhozza nekik az igazságosságot.
Az adórendszer kérdésében Dobrev Klára utalt arra, hogy az nála kétkulcsos lesz, egymillió forint fölötti havi jövedelmekre vonatkozik a felső kulcs. Nem tudja, hogy Márki-Zay pontosan melyiket támogatja jelenleg ezek közül. Az alsó kulccsal pedig egyértelműen a kis keresetűeknek kell segíteni és csökkenteni kell az adójukat.
Aki nem él Magyarországon, az ne szóljon bele, hogy milyen legyen a hazai oktatás, egészségügy. A határontúli magyaroknak ahhoz kell, hogy joga legyen, hogy bele tudjanak szólni: miként támogassák őket, vagyis a határontúli szervezeteket Magyarországról.
Az euró bevezetésével kapcsolatban a DK miniszterelnök-jelöltje felhívta a figyelmet, hogy az euró bevezetésének kritériumai is változtak az elmúlt évek alatt. Ennek ellenére jelenleg a gazdaság nehéz helyzetben van.
A következő ciklus végéig, vagyis 2026-ig, meg kell teremteni annak feltételeit, hogy bevezethessük az eurót. Azok az országok, akik velünk egy időben csatlakoztak az unióhoz, nekik már majdnem mindenütt eurójuk van. A rezsiköltségeket sávossá kell tenni, és itt is a legszegényebbeket kell támogatni.
Dobrev Klára kérdésre válaszolva azt mondta, hogy elfogadja a miniszterelnök-jelölti szavazás végeredményét.
Márki-Zay Péter: Egyesíteni kell a szavazási lehetőségeket
A DK jelöltje után következett Márki-Zay Péter, aki szerint nem a programokban van jelentős különbség közte és Dobrev Klára között, és nem ezt kell hangsúlyozni, hanem azt, hogy a cél mindenképpen Orbán Viktor legyőzése. A stratégiai kérdés az, hogy kinek hiszik majd el a választók, hogy meg tudja nyerni a választást. Dobrev Klára szerint baloldali szellemiségre vágynak az emberek, ezt azonban nem osztja Márki-Zay Péter. Vélhetően a Fidesz azokkal a korábbi, 2010 előtt elhibázott lépésekkel riogatja majd az embereket, amelyeket az akkori baloldali kormányhoz lehet kötni.
Az MMM miniszterelnök-jelöltje azt mondja: semmiképpen nem lehet adóemelés, és elfogadja, hogy a legszegényebbek esetében csökkenteni kell az adót. Elfogadja a kétkulcsos szja-t is, szerinte egy kell a magas jövedelműeknek, a másikat pedig az alacsony jövedelműekre kell majd szabni.
Márki-Zay is azt mondja, hogy 2026-ig meg lehet teremteni az euró bevezetésének feltételeit, de nem tudni, hogy milyen tragikus állapotban fogja átvenni az ország gazdaságát győzelme esetén az ellenzék. Utána pedig csak felelős gazdálkodással lehet azt majd hosszú évek alatt rendbe tenni.
A határontúliak esetében a választójogra utalva azt mondta, hogy szerzett jogokat nem venne vissza. Példának hozta fel, hogy 2010 előtt a baloldal elvette a 13. havi nyugdíjat. A határontúli szavazójog esetében a problémát esetleg egy kompromisszummal lehetne átalakítani. Jakab Péter felvetésével ért egyet, hogy a határontúliaknak legyen néhány képviselője a magyar parlamentben, és csak azokra szavazhassanak.
Egységesíteni kell az országon kívül élő magyarok szavazási lehetőségeit, mert jelenleg másként szavaznak itt a Kárpát-medencében, és másként a nyugaton élő magyarok, akiknek gyakran nagyon megnehezítették, hogy eljussanak a magyar követségekig és leadják voksukat.
Márki-Zay az atomenergiáról úgy vélekedett, hogy még a Gyurcsány-kormány javasolta 2009-ben a paksi bővítést, amelyet aztán a Fidesz vitt tovább. Kérdésre azt erősítette meg a kormányfő-jelölt, hogy a klímavédelem szempontjából másként kell kezelnünk az atomenergiát, mint más alternatív energiát.
Márki-Zay Péter is megerősítette, hogy bármi is legyen a végeredménye az előválasztásnak, azt ő elfogadja.
Az előválasztás második fordulója szombaton este zárul, az eredményeket vasárnap közli az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB).
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)