Századvég: a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéki tömb lát lehetőséget Márki-Zay Péterben

Az ellenzék „önkéntelenül is” újrateremti az egyszer már megbukott baloldali politikát, mert elmulasztotta a szembenézést a 2010 előtti Gyurcsány-korszak hibáival, mulasztásaival, nem élt a megújulás lehetőségével – olvasható a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében, amelyet az MTI ismertet. E szerint

szembenézés híján a kormányfőjelöltekkel történő taktikai, politikai játék vette át a valódi politikai újrakezdés, az ellenzéki oldal újradefiniálásának szerepét.

A politikus „karrierje előmozdításáért” szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal – Gyurcsány Ferenccel az élen –, akik hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának. Nyitnának a bevándorláspárti politika felé, felszámolnák a nemzeti kormány által megteremtett családtámogatások és otthonteremtés rendszerét, növelnék az embereket és vállalkozásokat érintő közterheket, a nemzeti érdekek érvényesítése helyett pedig „Brüsszel” elvárásainak igyekeznének megfelelni. Mindezek a konzervatívabb jobboldal és a mérsékelt, középen álló választók számára egyaránt elfogadhatatlanok – fogalmaztak.

A hódmezővásárhelyi polgármester rövid politikai karrierjét vizsgálva „gyorsan ellentmondásokba ütközünk”, ami politikai orientációját illeti. Márki-Zay 2018 februárjában formálisan független jelöltként indult ugyan a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, de valójában a baloldali-liberális erők, az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt és a Momentum támogatását élvezte.

Felidézik: 2020-ban úgy látta,

valamint meglátása szerint Gyurcsány Ferenc nem az oka volt a 2010 előtti baloldali világ korrupciójának, hanem küzdött ellene. Idén augusztusban Márki-Zay Péter a Gyurcsány-korszakot „lényegesen szabadabb” időszaknak ítélte a jogállam, demokrácia és a többi szempontjából, és korábban megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc tapasztalatai, vitathatatlan pártépítési sikerei segíthetnek Magyarországot Keletről Nyugatra átfordítani, a korrupciót végre közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni. 

A baloldali ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének politikai „átalakulása” abban csúcsosodott ki, hogy kifejtette: „Jézus Krisztus is baloldali ember volt”, a 2022-es országgyűlési választások után pedig szó sincs arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna Magyarországon – közölte a Századvég. Szintén „sokatmondó”, hogy Márki-Zay Péter majdnem egy éve Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével folytatott megbeszélésén azt mondta, azért dolgozik, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen. 

A Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéki tömb lehetőséget lát Márki-Zay Péterben – véli a Századvég. Ha Karácsony Gergelyt vagy Dobrev Klárát nem fogadja szívesen a közvélemény, mert szorosan kötődnek a 2010 előtti baloldalhoz,

talán szerencsésebbek lehetnek egy nehezen besorolható, ingadozó politikai identitású, kevésbé ismert jelölttel.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a Demokratikus Koalíció és baloldali szövetségesei – MSZP, Párbeszéd, Momentum, LMP – politikája ugyanaz. A frontvonal gyorsan cserélődik, ahogy cserélődött a 2018-as választásokat megelőzően is a politikai-ideológiai háttér, de a célrendszer változatlan.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)