Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMJóval kisebb béremelést kapnak az egészségügyi szakdolgozók, mint amilyenről a kormány beszélt
A beígért 30 százalékos béremelés helyett csak 21 százalékot kapnak meg az egészségügyi szakdolgozók.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán azt mondta, korábban a kormányzati kommunikáció azt hangsúlyozta, hogy 2022 januártól kezdve az egészségügyi szakdolgozók 30 százalékos béremelést kapnak
a napokban azonban a miniszterelnök már csak 21 százalékról beszélt.
Mindez úgy történhetett meg, hogy a kormány rendre a 2018-as bérekhez méri az emelés mértékét. Ebben az összefüggésben valóban 30 százalékról van szó, a legutóbbi bérhez képest azonban csak 21 százalékot tesz ki a növekedés – fejtette ki a MESZK elnöke.
Balogh Zoltán hozzátette: hiába kommunikálja a Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma azt, hogy jövőre egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett,
mert hogy ettől még a szakdolgozói bérek egyre jobban lemaradnak az orvosok fizetésétől.
Jelenleg egy tizenöt éve a pályán lévő diplomás mentőtiszt 384 ezer forint, egy mentőorvos pedig közel 1 millió forint alapilletmény besorolással végzi majdnem ugyanazt a feladatot – mondta Balogh Zoltán.
Ráadásul a kezdő ápolók fizetése még így is alig fogja meghaladni a bérminimumot, vagyis az emberek nem lesznek motiválva arra, hogy ezen a pályán helyezkedjenek el – mondta Balogh Zoltán. Kifejtette, a MESZK biztos abban, hogy így nem fogják tudni pályán tartani az embereket, nem várható, hogy növekvő érdeklődés legyen a főiskolai, egyetemi szakdolgozói képzésekre,
és ezáltal még több szakterület ellátása problémássá válhat.
A MESZK becslései szerint már jelenleg is 25-30 ezer szakdolgozó hiányozhat a rendszerből.
Vannak ápolók, akik a tíznapos ajándékszabadságot sem tudták kivenni
– fogalmazott Balogh Zoltán a létszámhiányra utalva. Ráadásul akik dolgoznak, azok közül sokan a nyugdíj előtt állnak vagy épp a pályaelhagyást fontolgatják. Ha ismét lehet majd külföldön munkát vállalni, akkor sokan úgy dönthetnek, hogy inkább kimennek dolgozni és ebből komoly bajok adódhatnak a hazai rendszerben – tette hozzá.
(24.hu)