Több jogot kapnak az elvált apák, de nem a bántalmazók

Az elvált, különélő szülőknek mindenképpen ismerős lehet, hogy Magyarország családjogi törvénye ma a bírónak nem engedi, hogy a szakítás után közös szülői felügyeletet ítéljen meg a gyermek, gyermekek felett. Más megfogalmazásban a válást vagy az élettársi kapcsolat felbomlását követően a szülői felügyeleti jogot kizárólag az anya vagy az apa kaphatta meg.

Hiába volt mindkét szülőnek rendezett egzisztenciája, hiába vették ki lelkiismeretesen a maguk részét mindketten a gyereknevelésből, a bíró a törvény alapján kénytelen volt egyiküknek odaadni a szülői felügyeleti jogot. Nemegyszer hallottam bírótól, hogy mindketten nagyszerű szülők, sajnálom, meg van kötve a kezem, nem tarthatom fönn a közös gyerekfelügyeletet

– mondta el az Indexnek Illés Blanka családjogi ügyvéd, aki rendkívül pozitív fordulatnak tartja, hogy hamarosan nem lesz hasonló kényszerhelyzetben a bíró, továbbra is fenntarthatja a gyerekek felett a közös szülői felügyeletet. Mindez azért is teremthet a jövőben egészen más erőviszonyokat, mert eddig 85 százalékban az anyák nyerték ezeket a gyermekelhelyezési pereket.

Illés Blanka szerint olyan optikával is nézhetjük az eddigi történetet, hogy a rendszer bizonyos értelemben gyakorlatilag büntette, hátrányos helyzetbe hozta a szülőt, aki elveszítette a gyermeke feletti jogokat. Mert a jog szerint ő hivatalosan többé nem mehetett például szülői értekezletre, ahogy abba sem szólhatott bele, mit sportoljon, milyen különórára járjon a gyereke.

Arról nem is beszélve, hogy a jog alapján arról sem lehetett véleménye, betegség esetén milyen gyógykezelést kapjon a gyermek. Valamint ezek a szülők abban az esetben is tehetetlenek voltak, ha a szülői felügyeleti jogokkal bíró ex úgy döntött, hogy Magyarország határain belül, de tőle akár két-háromszáz kilométerre költözik. Mondani sem kell, mit jelent ezt a gyermekkel való kapcsolattartásban.

Depressziós egyedülálló anyák, jogfosztott apák

Illés Blanka úgy látja, a kanyarban lévő jogszabály-módosítást elsősorban a megváltozott társadalmi igények, az átalakuló szülői, női, férfiszerepek kényszerítették ki. Ezen belül is Európa-szerte egyre erősebb tendencia, hogy az előző generációkhoz képest az apák ma már nagyságrendileg több időt töltenek a gyermekeikkel és érzik magukénak a gondoskodási feladatokat.

Aki eddig is úgy állt hozzá, hogy együtt vállaltuk és egyenlőségre törekedve együtt neveltük a gyermeket, annak az elválás után is legyen lehetősége a rendszeres kapcsolattartásra, és maradjon a közös felügyelet, senkitől se vonjanak el szülői jogokat

– hangsúlyozza Illés Blanka.

Szintén erős érv a családjogi törvény ráncfelvarrása mellett, hogy az EU tavaly előállt egy ajánlással, amely szerint a válás után egyszülős családmodellbe kényszerült nők helyzetén azzal segítsenek a tagállamok, hogy elrendelik a váltott gondoskodást. Vagyis az apák ne csupán tartásdíjat fizessenek, hanem fizikailag is neveljék, gondozzák a gyerekeket azonos vagy közel azonos időben.

Az unió legalább öt éve komolyan foglalkozik azzal, hogy az egyszülős családok – többségében a gyermeküket egyedül nevelő anyák – anyagilag is hátrányosabb helyzetben vannak, mert például két-három gyermek mellett sokan csak négy–hat órában tudnak munkát vállalni. Miközben az egészségi állapotuk is rosszabb, körükben például emelkedő tendenciát mutat a depresszió.

Az EU-tagállamok az utóbbi húsz évben sorra fogadták el a közös szülői felügyeleti jog fenntartását, valamint a váltott elhelyezést támogató jogszabályokat, így már igencsak érett, hogy mi is felzárkózzunk. Az átlagos uniós szabályozás azzal a logikával dolgozik, hogy automatikusan közös marad a felügyeleti jog, és a bíró csak probléma esetén helyezi ide vagy oda a gyereket

– említi a családjogi ügyvéd.

Nem a bántalmazókra szabják

Három jogvédő szervezet – a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – például teljesen kiakadt a hamarosan életbe lépő szabályozás miatt, mert szerintük a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait.

Illés Blanka mindenkit megnyugtat, aki attól tart, hogy mostantól ugyanúgy megítélik a közös felügyeletet a gyereknevelésre alkalmatlan, megbízhatatlan vagy egyenesen bántalmazó szülőnek. Az új jogszabály alapvetően azokra a családokra vonatkozik, amelyekben a szülők a szakítás után is fenn tudják tartani a kulturált párbeszédet a gyermek érdekében, és törekszenek az együttműködésre.

Ha korábban olyan döntés született, hogy az egyik szülő kevésbé alkalmas, mert bántalmazó, vagy egyszerűen nem volt megfelelő kapcsolata a gyermekkel, hiába kér a bíróságtól közös felügyeletet, nem fogja megnyerni a pert. Ugyanúgy a nulláról induló ügyekben, ha bebizonyosodik, hogy a volt párom bántotta a gyereket vagy engem, biztosan nem rendelnek el közös felügyeletet

– magyarázza a családjogi ügyvéd, aki szintén fontosnak tartja, hogy a jogszabály-módosításban szerepel, hogy kizárólag a gyermek érdekében lehet elrendelni a közös felügyeletet. Vagyis ahol a szülők közt végletekig elmérgesedett a helyzet, bántják, kölcsönösen feljelentgetik egymást, ott a bíróság megint csak nem fogja megítélni a közös felügyeletet. Hiszen egy gyereknek sem érdeke, hogy eszköz legyen a szülők háborújában.

(Borítókép: Varga Judit 2021. október 11-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)