Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják - „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
Világszerte számos országban megkérdőjelezhető az állami médiumok függetlensége – állítja egy új tanulmány, amelyet Marius Dragomir, a CEU Demokrácia Intézetéhez tartozó Média-, Adat- és Társadalomkutató Központ vezetője készített, és amelyet a héten mutat be a szerző.
A kutatás keretében 151 országban összesen 845 állami médiumot vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy
nyolcvan százalékuknál hiányzik a szerkesztői függetlenség.
Az elemzésben nemcsak az egyes államok közmédiáját vizsgálták meg, hanem minden olyan médiumot, amelynek működésére az államnak a finanszírozáson vagy a tulajdonosi viszonyokon keresztül befolyása van.
A vizsgálatban összesen hét különböző csoportba osztották be függetlenség szerint a médiumokat.
Mindössze 18 olyan közmédiumot találtak, amelyik teljesen független lenne, és ezek jelentős része (11 darab) is Nyugat-Európában van.
A tanulmányban megkülönböztették egymástól azokat a médiumokat, ahol a kormányzat közvetlen irányítást gyakorol (mint például Kínában vagy Oroszországban), és azokat, ahol csak közvetve, áttételesen gyakorol ellenőrzést (a tanulmány készítői szerint ebbe a kategóriába tartozik a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA is).
A kutatók szerint a világ „foglyul ejtett médiáinak” egyharmada Európában van. Azt is leszögezték, hogy
Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban a közmédia szoros állami ellenőrzés alatt áll, a média foglyul ejtése ezekben az országokban extrém magas szintet ért el – írták.
A tanulmány külön csoportba sorolja az állam által menedzselt, de anyagilag és tartalmilag független médiumokat. Ezek közé tartozik például az ausztrál ABC, amelynek vezetőit az állam választja ki ugyan, de szigorú kritériumok alapján.
Egy másik kategóriába tartozik például a Szabad Európa, ahol a tulajdonjog vagy az irányítás az állam kezében van, a finanszírozás is állami pénzből történik, de ennek ellenére szigorú előírások, törvények alapján biztosítva van a szerkesztői függetlenség.
(Via 24.hu)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
