A Kúria elnöke szerint a bírák személyükben nem támadhatók

Mint arról beszámoltunk, a Kúria háromtagú tanácsa a Kétfarkú Kutya Párt felülvizsgálati kérelmére megtagadta a kormány által júliusban bejelentett gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdésének hitelesítését. A Kúria indoklása szerint a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemátalakító kezelések?” azért nem tehető fel népszavazási kérdésként, mert a

javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az „igen” és a „nem” szavazatok többsége esetén is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani. Ennek fényében a Kúria megállapította, hogy az adott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint.

A kormány tervei szerint ez az öt kérdés szerepelt volna a szavazólapon:

• Támogatja-e Ön, hogy köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek nemi átalakító kezelések?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Korábban is nemegyszer előfordult, hogy egy-egy népszavazási kérdés fennakadt a jogorvoslat hálóján.

A hétből azonban csak kettő (a vizitdíj és a tandíj visszavonására irányuló) jutott el a hitelesítésig, és ehhez a kettőhöz társult a kórházi napidíjat visszavonatni szándékozó kérdés.

Ezért is lepett meg sokakat az az indulat, amely Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának egyik Facebook-bejegyzéséből áradt. A kormányközeli intézet vezetője szerint ugyanis

a Kúria egyik, kormányellenes bírája beállt genderistának, és a nyílt társadalom hálózatával karöltve letiltotta az egyik kérdést a gyermekvédelmi népszavazás ügyében – arra hivatkozva, hogy a nemátalakító műtétek „hozzáférhetetlenné tétele” korlátozza a kiskorúak önrendelkezési jogát.

Szánthó bejegyzésében többek közt azt kifogásolta, hogy a tanács szerint a nemátalakító kezelések elérhetőségének tiltása a „kiskorú alapjoggyakorlását, önrendelkezési jogát és a testi integritáshoz való jogát korlátozná”, a „tiltás az önrendelkezési jog olyan mértékű korlátozását jelentené, amely az emberi méltóságból levezetett önrendelkezési jog lényegi magját vonná el”.

Az Alapjogokért Központ igazgatója ezt követően a bírói tanács elnökét vette célba:

Kovács András bíró egyébként nem ismeretlen a politikai jellegű döntések meghozatalában: szintén az általa vezetett tanács volt például még 2018-ban, mely érvénytelenített több ezer határon túli voksot az országgyűlési választásokon, egy mandátumtól éppen megfosztva a Fideszt, és odaadva azt a Jobbiknak.

Szánthó szerint Kovács volt az is, aki 2019-ben ezt követően egy szakmai konferencián azt mondta: „Magyarországon nincs jogállam.”

Nos, annak ellenére, hogy a támadott kúriai végzésnek nem is Kovács András, hanem Bögös Fruzsina volt az előadó bírója, azaz a határozat szövegének megfogalmazója, mindenképpen figyelmet keltő, hogy Szánthó két évvel ezelőtt, a jogegységi eljárás bevezetését is magában foglaló törvénytervezet kapcsán még harcosan kiállt a bírói függetlenség mellett:

Káros az a bírói aktivizmus, amely elszakad a jogszabályoktól, ugyanakkor a jogalkalmazás egységességére törekvés nem sértheti a bírói függetlenséget.

Ha már az Alapjogokért Központ és a bírói függetlenség is szóba került, hadd idézzük az Alkotmánybíróság egyik idevágó, a 4/2014. (I. 30.) AB-határozatának indoklását, amelyből kiderül, hogy 

nem is a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők érdekét szolgálja:

A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája. A független igazságszolgáltatás pedig a jogállami működés egyik fundamentuma. A bírói függetlenség nem alapjog, nem is a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők érdekét szolgálja.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke – Szánthó nevét nem említve – közleményben reagált a támadásra:

A Kúria elnöke ismételten emlékeztet arra, hogy a bírói tekintély tiszteletben tartása az alkotmányos működés, a jogállam csorbítást nem tűrő alapértéke. A bíróságok döntésének tiszteletben tartása nemcsak a pernyertes, hanem a pervesztes felet is kötelezi. A bírói döntés természetesen vitatható. Ha rendelkezésre állnak jogorvoslati eszközök a vélt hiba orvoslására, azok igénybe vehetők. Ennek keretében minden tárgyilagos ellenvélemény kifejthető. A bírák azonban személyükben nem támadhatók, mert ez aláássa a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat, sérti az alkotmányos működést. Tisztelettel kéri ennek figyelembevételét.

A legmagasabb bírói fórum vezetőjének közleménye összhangban áll azzal a véleménnyel is, amelyet megválasztása után az Indexnek adott interjúban már kifejtett. Akkor arra a kérdésre, hogy milyen helyzetben és kivel szemben fogja védelmezni a bíróság tekintélyét, autonómiáját és bírái függetlenségét, Varga Zs. András ezt felelte:

Minden helyzetben és mindenkivel szemben. Tenni fogom ezt tudva, hogy Magyarország Kúriája nem lehet függetlenebb, mint Magyarország. Tenni fogom ezt az Alaptörvény és a jogszabályok szoros megtartásával akkor is, ha mások részéről megértéssel találkozunk, és akkor is, ha meg nem értéssel. A bíró a véleménynyilvánítási vitában védtelen. Mégpedig azért, mert politikai támadásra nem válaszolhat politikai érvvel.

Megteszi ezt helyette a Kúria elnöke.

(Borítókép: Varga Zs. András 2021. január 14-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)