A volt paksi kormánybiztos nem árulja el, hogy miért különbözött össze Süli Jánossal
További Belföld cikkek
-
Egy korszak vége: megszűnt az egyik ellenzéki párt frakciója
- Évek óta ólomszennyezett a váci gimnázium ivóvize, mégsem tett senki semmit
- Változások jönnek Ferihegyen, hamarabb érdemes kiérni a reptérre
- Elkezdett befagyni a Balaton, újabb szezonrekord született
- Nem kapott pénzt, ezért halálra késelte alvó nagymamáját egy hajdúszoboszlói férfi
Aszódi Attila, aki a 2014-től 2019-ig volt a paksi atomerőmű bővítésének kormánybiztosa, jelenleg pedig a Budapesti Műegyetem Természettudományi Karának dékánja úgy látja, hogy a mostani energiaárak igazolhatják korábbi állítását, miszerint a paksi beruházás meg fog térülni.
Kormányzati politikust, a paksi bővítési ex-államtitkárt is megfigyelhették a Pegasusszal
Aszódi Attila 2019-ben távozott.
Mint azt korábban megírtuk, Aszódi Attila száma is szerepel azon a kiszivárgott listán, amely sajtóértékesülések szerint az izraeli NSO cég Pegasus nevű kémprogramjának lehetséges célpontjait tartalmazza.
Úgy tudni, Aszódi Attila 2018 végén vált célponttá. Ekkor még tagja volt a negyedik Orbán-kormánynak, azonban egyre több konfliktusa adódott a felettesével, Süli János tárca nélküli miniszterrel, mivel Aszódi műszaki okok miatt nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.
Hiánypótlást rendeltek el a Paks 2-beruházás ügyében
Az Országos Atomenergia Hivatal még nem bólintott rá az új blokkok építésére.
A listán a volt államtitkár hivatalos, kormányzati telefonszáma szerepelt, amelyen a munkájával kapcsolatos ügyeket intézte.
Arra a kérdésre, hogy pontosan mi volt a konfliktusának lényege Süli Jánossal, a dékán kitérő választ adott a HVG 365-ön megjelent interjújában. Ahogy elmondta,
a lehallgatási ügyről én magam is csak annyit tudok, ami a sajtóban megjelent: az egykori hivatali mobilszámom szerepelt a Pegasus kémszoftverrel megfigyeltek listáján. A telefon több mint két és fél éve nincs a birtokomban, hiszen az államtitkári megbízatásom végén leadtam, így nem tudom ellenőriztetni sem. Ami pedig az atomerőművet illeti, műszaki és projektmenedzsment szempontból nem változott az álláspontom: egy ilyen nagy projektet csak fegyelmezetten, a műszaki, törvényi és szerződéses követelmények maximális figyelembevétele mellett lehet sikeresen végrehajtani.
Arról, hogy valószínűleg Paks II. első blokkja a tervezettnél jóval drágábban épülhet meg, és leghamarabb a hiteltörlesztés megkezdése, vagyis 2031 után kezdhet áramot termelni, Aszódi elmondta, hogy a szerződés fix áras, a műszaki feltételeket és követelményeket is rögzítették benne.
Hozzátette:
Akik akkoriban élesen támadtak bennünket, azt állítva, hogy a jövőben nem fog emelkedni az áram piaci ára, sőt – szerintük – tovább csökken, azok most mind hallgatnak vagy éppen arról beszélnek, hogy ők megmondták: a piaci árak felfelé fognak menni. Hát én másként emlékszem.
Megszólalt az elnök, Szerbia be akar szállni Paks 2-be
Egymilliárd eurót sem sajnálnának, hogy áramot kapjanak cserébe.
Mint elmondta, nem aggódik sem Paks I., sem Paks II. áramának eladhatósága miatt, ugyanis a legtöbb ország elsősorban a nap- és a szélenergia-termelés fejlesztésére készül, számításaik szerint ez azonban olyan villamosenergia-rendszert eredményez, amely nem képes biztosítani a folyamatos és stabil áramellátást.
Ahogy fogalmazott,
a számítások azt mutatják, hogy az időjárásfüggő nap- és szélerőművek miatt éppen olyankor kényszerülhetünk importra, amikor amúgy is ellátási zavar lép fel. Ez pedig veszélyezteti az ország stabil működését.