Gansperger Gyula és Bajnai Gordon ma is kapcsolatban állhatnak

Gansperger Gyulát a kilencvenes években még a Fidesz delegálta az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába, majd 1998 és 2001 nyara között az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója is volt – olvasható a Magyar Nemzetben megjelent portréban. Az akkor még a jobboldalhoz köthető Simicska Lajossal volt jó kapcsolatban az üzletember. Gansperger Gyula azonban később eltávolodott Simicskától, amelyben annak is szerepe lehetett, hogy 2001-ben, jóval mandátuma várható kitöltése előtt látványosan távozott az ÁPV Rt. éléről, és a hagyományosan balliberális kötődésű Wallis Zrt.-hez került.

Balra át

Gansperger előbb a Wallis Ingatlannál helyezkedett el 2002-ben, majd 2005 novemberében a Wallis Zrt.-nél lett vezérigazgató. A vezetői posztról a Magyar nemzet neve elhallgatását kérő forrása szerint később azért mondhatott le, mert a legerősebb vállalati kapcsolata, Bajnai Gordon 2006 tavaszától a politikába távozott.

Gansperger balra tolódását jelzi a Heti Válasz által 2007. február 22-én Szervezett felvilág címmel közölt, a Wallis-birodalomról szóló cikk kapcsán kipattant ügy is. A cikk több állításával összefüggésben a cégcsoport nevében ugyanis maga Gansperger Gyula kért helyreigazítást.

Miután Bajnai Gordon miniszter lett, az ekkor még Gansperger Gyula vezette Wallis kiváló pozícióba került az állammal való üzletelésben. Erről tanúskodik a Magyar Nemzet 2006. november 30-i írása is, amely szerint

a Kincstári Vagyoni Igazgatóság múlt héten jelentette be, hogy a Wallis-csoporthoz kerülhet a korábban állami tulajdonban lévő Millennium Média Kft. Ez a cég kapott megbízást az új tévészékház megépítésére, felszerelésére és üzemeltetésére. Azzal, hogy a Wallis-csoport birtokába került a Millennium Média Kft., a tévészékház-beruházást is elnyerte. A Wallis-csoport szoros szocialista kötődésekkel rendelkezik. Korábban vezetője volt Bajnai Gordon, de Wallis-érdekeltségbe tartozott Kóka János több cége is. Gansperger Gyula, a Wallis Zrt. vezérigazgatója egy múlt heti sajtóbeszélgetésen – még mielőtt kiderült volna, hogy az általa vezetett cég építheti fel a tévészékházat – úgy nyilatkozott: »Figyelemmel követjük Bajnai Gordon politikai pályafutását, időszakonként magánemberként találkozunk is vele, de személye nem jelent előnyt kormányzati megrendelések elnyerésénél, amire jelenleg nem is nagyon van példa cégünk tevékenységében.«

Az új tévészékházat végül valóban a Wallis-kör építhette meg, és az ügyet 2009 decemberében támadta a Fidesz, mivel – Balsai István egy akkori nyilatkozata szerint – a köztelevízió székházának felépítése eredetileg körülbelül 20-23 milliárd forintba került volna, de ezzel szemben 90 milliárd forint körüli volt az az összeg, amelyet a húsz évre bebiztosított bérleti díjként fizettek volna ki később. Balsai arról beszélt, hogy a Fidesz számításai szerint mintegy 70 milliárd forintos értékben követtek el hűtlen kezelést.

Nem az MTV székház beruházása volt az egyetlen wallisos PPP-projekt, mert a Corvinus Egyetem új épületénél is rájuk esett az akkori kormány választása.

Hajdú-Bét-ügy

A részben a Bajnai személye miatt is elhíresült Hajdú-Bét-ügyben is érintett volt Gansperger Gyula. Csődbűntett elkövetésével gyanúsították meg, egészen konkrétan azzal, hogy mikor 2003-ban a Hajdú-Bét Zrt. igazgatósági tagja volt, főrészvényes, azaz a Wallis-csoport alkalmazottjaként, Nagy Györggyel közösen megszegte az észszerű gazdálkodás követelményeit.

A gyanú arra is kiterjedt, hogy Ganspergerék a hitelező Raiffeisen banknak kedvezve nagyságrendileg 2,2 milliárd forinttal csökkentették a csőd szélére került baromfifeldolgozó vállalat, a Hajdú-Bét vagyonát – hívták föl rá a figyelmet a Magyar Nemzetben megjelent cikkben, majd a Népszabadság 2015. október 7-i számát idézték:

a Hajdú-Bét ki nem fizetett beszállítói a cég 2004. januári székhelyáthelyezését tartják kijátszásuk eszközének. A baromfifeldolgozó vállalat székhelye Debrecenben volt, amikor világossá vált, hogy összecsapnak fölötte a hullámok. Ekkor Bajnai Gordon és Gansperger Gyula a tulajdonos Wallis Rt. nevében javasolta a közgyűlésnek, hogy helyezzék át a cég székhelyét Kecskemétre. Így másik felszámoló kezébe kerülhetett a Hajdú-Bét felszámolása. A Bács-Kiskun megyei cégbíróság által kijelölt felszámoló tevékenysége alatt a Hajdú-Bét megmaradt vagyonának számottevő része eltűnt. A meglévő értékeket ugyanis közraktárjegybe forgatták be, ami nem tartozott a felszámolás által érintett vagyon körébe.” Végül az ügyészség mindkettőjükkel szemben megszüntette az eljárást.

Az anyagban idézett forrás szerint ma is kapcsolatban állhat Gansperger Gyula és Bajnai Gordon. Kettejük pályája 2007 után is érintette egymást, hiszen kormánybiztosként, majd miniszterként Bajnai Gordon indította el azt a Jeremie nevű vállalkozásfejlesztési programot, amelyen a Gansperger Gyula által vezetett Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is sikeresen szerepet, és 6,5 milliárd forint vállalati kihelyezésére kapott lehetőséget.

(Borítókép: Bajnai Gordon és Gansperger Gyula. Fotó: Ajpek Orsi / Index / Soós Lajos / MTI)