Évente ezren vakulnak meg cukorbetegség miatt

GettyImages-1337944690
2021.11.14. 11:04 Módosítva: 2021.11.14. 11:04
A különböző betegségek kiszűrésében egyébként sem járunk az élen, a koronavírus idején pedig minden területen drámaian visszaesett a megelőző vizsgálatok száma. Nincs ez másképp a cukorbetegség esetében sem, az elmúlt másfél évben az érintettek sok esetben az utolsó pillanatban keresték fel az orvosukat, emiatt többen veszthették el a látásukat, de nem kizárt, hogy az amputációk száma is megemelkedett. A diabétesz világnapja alkalmából a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) elnökével, Füzesi Brigittával beszélgettünk.

Ma van a diabétesz világnapja. A dátum Frederick Grant Banting, az inzulin felfedezőjének születésnapjához köthető. Felfedezése nagyságát mutatja, hogy máig az inzulin az egyik, ha nem a leghatékonyabb terápia a cukorbetegek számára.

Hazánkban közel 800 ezren küzdenek diabétesszel, ezen belül is 96 százalékuknál a betegség 2-es típusát diagnosztizálták. A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy legalább ugyanennyire tehető azok száma, akiknél még nem fedezték fel a betegséget.

A cukorbetegség nem fáj, így a betegek sok esetben csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már láthatók a szövődmények. Ilyenkor általában fény derül arra, hogy a páciens szervezetében a betegség már öt éve jelen van, ami jelentősen megnehezíti a kezeléseket

– jelentette ki lapunknak Füzesi Brigitta.

A Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) elnöke rámutatott: az egyébként sem túl jó gyakorlat a Covid idején súlyosbodott, a betegutak megváltoztak, így az érintettek még később kapták meg a szakszerű ellátást.

„Az első és legalapvetőbb háziorvosi ellátás is megváltozott, a személyes találkozót felváltotta a telefonos egyeztetés, ahol az orvos számára nem láthatók azok a jelek, amelyek cukorbetegségre utalnak. Ilyen például a fekélyek, sebek megjelenése vagy a hirtelen felszedett túlsúly. Szinte nincs olyan beteg, aki ne hízott volna a pandémia alatt, a home office, a bezártság, a megnövekedett alkoholfogyasztás és az egészségtelen életmód mind hozzájárult az általános állapotromláshoz – mondta a CEOSZ elnöke, hozzátéve, hogy emellett a szakorvosokhoz is nehezebb volt bekerülni, és bár a súlyos, akut eseteket minden esetben ellátták, a szűrővizsgálatokra, valamint a Magyar Diabetes Társaság (MDT) által előírt vizsgálatokra már nem minden esetben volt kapacitás.

  • Emiatt nőtt a szövődmények kialakulásának kockázata, ami egyébként is jelentős:
  • Évente ezren vesztik el a látásukat cukorbetegség miatt.
  • Szintén a diabétesz miatt naponta 3–5 alsó végtagot amputálnak.
  • Emellett gyakori szövődmény a szív- és érrendszeri betegség, ami a halálesetek 75 százalékáért felel.
  • A cukorbetegek körében a veseelégtelenség kialakulásának esélye is 2–4-szeresére nő.

Mint az jól látszik, a diabétesz már önmagában is egy nagyon komoly betegség, nem beszélve arról, ha ehhez a Covid is társul. Mint arról korábban beszámoltunk, a koronavírus rájuk nézve a legveszélyesebb, a halálesetek harmada hozzájuk köthető.

„Ennek oka, hogy a diabétesz az egész testre kiható betegség, és általában – éppen a fent említett okok miatt – a vírus egy már eleve nagyon rossz állapotban lévő szervezetet támad meg. A beteg így hamar belekerül egy olyan negatív spirálba, amiből már képtelen kijönni. Emiatt egyre több szakember kéri, hogy a cukorbetegek a harmadik oltást is vegyék fel, ne csak az első kettőt” – mondta Füzesi Brigitta.

cukorbetegség.png

A vírusnak talán egyetlenegy pozitív hatása volt, mégpedig az, hogy reflektorfénybe helyezte a cukorbetegséget, és bebizonyosodott, hogy azt egyáltalán nem szabad félvállról venni. A megelőzésben kulcsfontosságú szerepet játszhat az egészséges életmód, noha a világ nagyon nem efelé tart. Talán ezzel magyarázhatók a fenti grafikon adatai is, melyek jelzik, hogy mindenütt nő a cukorbetegek száma.

A rákszűrések száma is visszaesett a járvány idején

Bár csak nagyon rövid ideig szünetelt, az elmúlt másfél évben jelentősen visszaesett az onkológiai szűrések száma hazánkban – erről korábban Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológus-főorvosa tájékoztatta lapunkat.

Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen szervezet alelnöke pedig arra világított rá, hogy a daganatos betegek számára is megváltoztak a betegutak, ami miatt sokan csak később kezdhették meg a terápiát.

„A diagnózis nem jelenti azt automatikusan, hogy a páciens már rajta is van a betegúton. Orvost kell választani, papírokat kell elintézni, ami egyébként sem egyszerű, de a járvány ezen még csavart egyet. Az információhiányból kifolyólag sokan elveszettnek érezték magukat, így elképzelhető, hogy valaki az átlagnál lassabban, nehezebben kapcsolódott be az ellátásba. Sajnos ez egy nemzetközi trend, más országokban is hasonlókat tapasztaltak” – mondta korábban Tóth Krisztina.

(Borítókép: Diabéteszes páciens látásvizsgálata. Fotó: Bsip / Getty Images Hungary)