Elmúlt az előválasztás felhajtóereje, a Fidesz kissé erősítette a pozícióját

A 2021. október 26. és november 5. között készített adatfelvétel alapján az Idea Intézet megállapította, hogy elmúlt az előválasztás közvetlen, napirend- és így közvélemény-formáló hatása.

Október végén, november elején a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája a teljes választókorú népességen belül egy százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt: az ellenzék 39, a kormánypárt pedig 38 százalékon áll. Az elmúlt hónaphoz képest a Fidesz esetében semmilyen mozgás nem történt, míg az ellenzék esetében egy százalékponttal csökkent a támogatottság.

A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó, pártot választók rétegében ugyanakkor történt némi elmozdulás. Míg az előválasztás időszakában készített mérés esetében az ellenzék és a Fidesz–KDNP teljesen kiegyenlített támogatottsággal rendelkezett, október végére, november elejére visszaállt a korábbi rend.

A közvélemény-kutatás szerint a rendkívül aktív, már most jól mozgósított és elszánt fideszes szavazói tábor következtében újra a kormánypárt vezet három százalékponttal. Ez az eredmény úgy következett be, hogy a Fidesz-lista támogatottsága egy százalékponttal növekedett, miközben az ellenzéki listáé két százalékponttal csökkent.

Bár mindkét változás ebben a szűk választói tömbben hibahatáron belüli, a mozgás iránya azt jelzi, hogy elmúlt az előválasztás közvetlen napirend- és ily módon közvélemény-formáló hatása

– közölte az Idea Intézet.

A választáson biztosan részt vevő, preferenciával rendelkezők körében a parlamenten kívüli kisebb pártok együttes támogatottsága hat százalék, ami megegyezik az egy hónappal korábban mért értékkel, ugyanakkor van egyszázaléknyi szavazó, aki egyéb pártokra kíván szavazni.

A pártok támogatottsága 2021. október végén, november elején:

• A Fidesz–KDNP választottsága az előző hónaphoz képest egy százalékponttal nőtt, így jelenleg 34 százalékos.
• Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Jobbik is egy-egy százalékponttal növelni tudta a támogatottságát (hét, illetve kilenc százalék).
• Az MSZP, az LMP és a Párbeszéd választottsága egy-egy százalékponttal csökkent. Így az MSZP négy, az LMP és a Párbeszéd egy-egy százalékon áll a teljes választókorú népesség csoportjában.

Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott össztámogatottsága 34 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis pontosan megegyezik a Fidesz–KDNP-jével. A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt három-három százalékot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson. Az MKKP támogatottsága így egy százalékponttal emelkedett, míg a Mi Hazánké nem változott.

Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja, melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 26 százalék.

A biztos szavazó, pártot választók esetében a Fidesz–KDNP két százalékponttal tudta növelni a támogatottságát (48 százalék), így ebben a választói szegmensben is visszaállt az előválasztás előtti támogatottsági szint.

Az ellenzéki oldalon a biztos szavazó, pártot választók körében továbbra is a DK vezet, ebben a körben a választók 17 százaléka támogatja, a Jobbikot 12 százalék. Változatlan a Momentumon kívüli összes parlamenten belüli és kívüli párt támogatottsága is. Az ellenzéki oldalon elhanyagolható, egy-egy százalékpontos változások történtek.

Az Idea Intézet összegzése szerint az előválasztás elsődleges, az ellenzékre vonatkoztatott kedvező hatása eltűnt október végére, november elejére. A Fidesz magasan égő, jól mozgósítható szavazóinak aktivitása eredményeként újra a kormánypárt támogatói többlete figyelhető meg a listák versenyében. Az intézet azonban úgy véli, a különbség behozható, és a teljes népességben nem érvényesül.

A következő hónapokban különösen éles politikai verseny elé néz a magyar társadalom

– tette hozzá az Idea.

A Závecz Research októberi kutatásából még az derült ki, hogy az ellenzéki előválasztás kibillentette támogatottságuk egyensúlyi helyzetéből a két politikai tömböt.