A klímacsúcs értékelése: egy lépés a jó irányba

Ürge-Vorsatz Diána azzal kezdte a Másfél fok sajtóklubját, hogy vonattal utazott a glasgow-i klímacsúcsra, és bár nagyon kényelmes volt, de tapasztalatai alapján szükség van még az európai vasútközlekedés fejlesztésére, különösen a hosszabb távú utaknál. Az eredmények ismertetése előtt beszélt arról is, hogy a sajtóban nagy visszhangja volt a csúcsra különgépekkel érkező résztvevőknek, de szerinte ehelyett inkább azt kellene átgondolni, hogy

akarunk-e minden COP-n évente az utazás miatt nagy kibocsátással járó politikai csinnadrattát. Akár lehetne két-három évente nagyobb esemény, a köztesek pedig kisebb horderejűek.

A COP egyik legfőbb céljának nevezte, hogy ambiciózusabb vállalásokat tegyenek a résztvevők, mert a párizsi megállapodás politikai ambíciója és a tényleges vállalások között hatalmas rés tátong, amelyet csökkenteni kell. A megállapodásban lefektették, hogy ötévente kell erősebb vállalásokat tenni, ennek a határideje tavaly járt le.

A negatívumok

A COP26 után konkrét számok is előkerültek, hogy bizonyos forgatókönyvek esetén milyen szintű lesz az éghajlatváltozás az ipari forradalom előtti értékhez képest. Ürge-Vorsatz Diána hangsúlyozta, a sok bizonytalan tényező miatt bátor dolog tizedre pontos számokat adni, érdemesebb inkább a tendenciákat figyelni, de így festenek az értékek a Climate Action Tracker alapján:

• Ha a mai álláshoz képest semmit nem teszünk, az évszázad végéig elérjük a 2,7 Celsius-fokos felmelegedést.
• Ha betartjuk a 2030-as vállalásokat, akkor 2,4 Celsius-fokig,
• ha hozzáadjuk ezekhez a hosszú távú, nettó nullás célokat 2,1 Celsius-fokig,
• ha még azokat is hozzászámoljuk, amelyeket már bejelentettek, de még nincs róluk hivatalos dokumentum, 1,8 Celsius-fokig juthatunk.

A klímakutató úgy fogalmazott, hogy

ez még mindig messze van az 1,5 Celsius-foktól, de ha tartjuk a vállalásokat, jó a tendencia. Fontos, hogy az egész világ ebbe az irányba mozdul, akkor is, ha ezek alapján még nem biztos, hogy sikerül elérni a másfél fokot. A világ összkibocsátásának kilencven százalékára megtörtént az elköteleződés amellett, hogy az évszázad közepére nettó nulla lesz.

Szintén a negatívumok közé sorolható, hogy a szénalapú energiatermelés kivezetéséről szóló szövegrészt (ennek bekerülése egyébként mérföldkő) felpuhították, és a végső verzióban a „kivezetés” szó helyét a „csökkentés” vette át, ráadásul a kőolajról és földgázról szó sincs.

A klímakutató ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy a gazdag államok irányába részrehajló a kőolaj és a földgáz kihagyása, mert elsősorban a fejlődő országoknál okoz nehézséget a szén csökkentése

Egy további kiskapu szerepel a záródokumentumban, amelyben nem rögzítették egyértelműen, hogy beszüntetik a fosszilis energiatermelés támogatását, csak a „nem hatékony” szubvenciót vezetik ki fokozatosan.

A pozitívumok

Bár bizonyos pontokon felpuhították a szöveget,

ez az első olyan dokumentum, amelyben egyáltalán meg mertük említeni a fosszilis tüzelőanyagokat és azok szubvencióját. A világ percenként körülbelül 11 millió dollárral támogatja a fosszilis tüzelőanyagok égetését. Az utolsó pillanatban be tudtak erőszakolni a szövegbe néhány enyhébb kifejezést, de látszik, hogy az összakarat már a kivezetés irányába mutat

– fejtette ki Ürge-Vorsatz Diána.

A klímakutató az eredmények közül szóba hozta:

• Sikerült megegyezni a párizsi klímamegállapodás szabálykönyvéről. Évek óta zajlott a vita a karbonpiacokról.
• India vállalta, hogy 2070-re klímasemleges lesz.
• Több ország a szén-dioxidnál is károsabb metánkibocsátás harmincszázalékos csökkentését vállalta.
• Több anyagi forrást biztosítanak a fejlődő országoknak az alkalmazkodáshoz, összességében viszont kevés előrelépés történt a pénzügyi területen.
• Az elektromos közlekedés terjesztésére és az erdőirtások visszafogására is született vállalás.
• Jelentős vitatéma volt a zöldre festés kérdése, az erre lehetőséget adó kiskapukból párat már sikerült bezárni.

Összhangban az Európai Unióval

Ürge-Vorsatz Diána a magyar vállalásokról elmondta, hogy azok összhangban vannak az uniósokkal.

Egy ilyen csúcson Magyarország nem önmagát képviseli, hanem az Európai Unió részeként van jelen. A magyar vállalások kompatibilisek az uniós és a globális vállalásokkal. A legnagyobb cél, hogy 2050-re karbonsemlegesek legyünk.

Felemás mérleg

Ürge-Vorsatz Diána szerint még mindig léteznek olyan hangok, amelyek próbálják behúzni a féket, de kisebbségben vannak, és csak a COP26 utolsó pillanatában tudták néhány szóval felhígítani a záródokumentumot, de a tendencia a helyes irányba mutat, és sikerült például egy olyan mérföldkövet átugrani, mint a szénhasználat visszaszorítására tett ígéret.

A klímakutató arról is beszélt, hogy kicsit túl sokat vártunk az eseménytől, mert az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményével kapcsolatos éves fejleményeket és feladatokat a részes felek által megvitatni hivatott klímacsúcs önmagában nem tud mindent megoldani.

Talán ott mutatkozott a legnagyobb elmaradás, hogy nem sikerült minden országnak leadnia egy ambíciónövelt vállalást, és az is jó lett volna, ha még több kiskaput bezárunk a kibocsátással összefüggő elszámolásoknál.

Ürge-Vorsatz Diánát még a COP26 előtt kérdeztük a klímaváltozás elleni küzdelem jelenlegi állásáról, akkori cikkünkben többek között szó volt arról is, milyen következményekkel számolhatunk.

(Borítókép: ENSZ 26. klímakonferenciája 2021-ben Glasgow-ban. Fotó: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images)