Mit fogunk csinálni a Trabanttal és az oroszokkal az űrben?

A Magyar Közlöny november 2-i számában jelent meg Orbán Viktor határozata Magyarország és Oroszország kormánya között

a világűr békés célú kutatása terén megvalósuló Csibisz–AI, Obsztanovka–2 és Trabant közös magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásáról.

A kormányfő a feladattal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízta meg.

Ferencz Orsolya, a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az Index kérdésére elmondta, hogy Magyarország és Oroszország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a világűr békés célú felhasználása, kutatása területén.

A két ország már 21 éve kormányközi szerződést kötött az űrkutatásról, és jelenleg is számos magyar–orosz tudományos célú együttműködés zajlik kutatóintézetek és egyetemek között. 2020-ban megkezdte munkáját a magyar–orosz vegyes bizottság, koordinálva az űrkutatási együttműködést.

A miniszteri biztos a Csibisz–AI, az Obsztanovka–2 és a Trabant programokról kifejtette, hogy

már évek óta futnak hazai egyetemek, kutatóintézetek és hazai űripari vállalkozások, valamint orosz partnerintézmények közötti kooperációban. A programok számára nagy előrelépés, hogy immáron a két ország hivatalos közös projektjeként folytatódhatnak tovább.

Mit fognak vizsgálni?

A Csibisz–AI közös orosz–magyar űrmisszió, amelynek fő célja a földi villámtevékenység és az atmoszféra elektromágneses aktivitásának megfigyelése és jobb megértése.

A Roszkoszmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség egy Föld körüli pályán keringő negyven-ötven kilogrammos űrszondát bocsát fel a kutatásokhoz – ez a Csibisz mikroműhold.

Az Obsztanovka–2 a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső burkolatára tervezett mérőrendszer, célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek (űridőjárási vizsgálatok) és az extrém nagy űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata. Az Obsztanovka–2-kísérletben az első fázisban kiépített mérőállomást kiegészítik három űrbójával, amelyek – kihasználva az űrállomás hatalmas méreteit – feltérképezik a külső környezetét, fogalmazott Ferencz Orsolya.

A Trabant céljáról – amelynek jelentése magyarul Kísérő – ismertette a miniszteri biztos, hogy az űridőjárási folyamatok és az egyenlítői ionoszféra dinamikájának vizsgálata két mikroműhold segítségével, amelyek folyamatos hullám- és részecskeméréseket végeznek egymástól száz méter–száz kilométer távolságban, ötszáz kilométer magas pályán keringve. A két mikroműhold együttes működése képes a dinamikai folyamatok térbeli és időbeli változásainak részletes feltérképezésére.

A tudományos eszközök a tervek szerint 2025-ig megkezdik működésüket a Föld körül

– mondta Ferencz Orsolya.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, elindult a Hungarian to Orbit (Hunor) program, már lehet jelentkezni magyar kutató űrhajósnak. Az űrrepülés várható időpontjáról és a leendő űrhajós Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett feladatairól itt írtunk.

(Borítókép: Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa beszédet mond a magyar űrhajós-kiválasztási folyamat elindításának alkalmából 2021. október 28-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)