Megéri Orbán Viktornak kockáztatnia egy miniszterelnök-jelölti vitával?

Orbán Balázst, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét és államtitkárát nemrégiben többek között arról kérdeztük az Index nagyinterjújában, hogy a kormányfő politikai igazgatójaként javasolni fogja-e Orbán Viktornak a miniszterelnök-jelölti vitát Márki-Zay Péterrel.

„Jelen pillanatban ez nem aktuális kérdés” – válaszolta Orbán Balázs, aki szerint még nincs vitahelyzet és választásikampány-szituáció sem.

Amikor 2006-ban Gyurcsány Ferenccel zajlott a vita, az a gátlástalan hazudozásokról szólt, mint utólag a történelem bebizonyította. Óvatosan kell eljárni ebben az ügyben, mert míg a mi oldalunkon van igazmondási kötelezettség, addig a túloldalon ilyen jól láthatóan nincs

– mondta a miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek.

Számít a támogatottság

Kovács János politikai elemző, Az elemző szemével blog és Facebook-oldal szerzője szerint egy vita mindig kétesélyes, még remek debattőri képességekkel rendelkező politikusok számára is.

Például 2002-ben Medgyessy Péter szerényebb retorikai képességei ellenére meglepően jól helyt tudott állni a nála karizmatikusabb, jobban kommunikáló Orbán Viktorral szemben. A 2006-os miniszterelnök-jelölti vitában pedig nem annyira a képességek, a felkészültség, sokkal inkább a jelöltek kommunikációs stratégiájának hatása alapján vonhatott mérleget a néző

– fogalmazott a politikai elemző az Indexnek.

Úgy véli, a hivatalban lévő miniszterelnök számára akkor érné meg vállalni a vitát, ha a belső közvélemény-kutatások az ellenfelének, illetve a mögötte álló pártoknak az előnyét, vagy trendszerű erősödését mutatnák.

Amennyiben Orbán Viktor népszerűsége stabilan magasabb az ellenfelénél, a Fidesz mérhető, listás támogatottsága pedig nem jelez számottevő hátrányt az összefogás listájához képest, és a társadalomban sem alakul ki olyan véleményklíma, ami kikényszerítené a vitát, akkor a miniszterelnöknek nem éri meg kockáztatnia

– fejtette ki a politikai elemző.

A Fidesznek arra is ügyelnie kell szerinte, hogy mivel 2006 nyomán idáig részben morális okokkal indokolta a vita elutasítását, így annak vállalása ne erősítse az ellenzék megújulásának narratíváját.

Az átgondolatlanság kétélű kard lehet

A kihívó szerepében bizonyos értelemben testhezállóbb a vita vállalása, hiszen neki a „folytatjuk” ígérete helyett a kontrasztot, az alternatívát kell megjelenítenie, egy magasságba kell kerülnie a regnáló miniszterelnökkel – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Márki-Zay Péter nehezebben találna legitim érveket a vita kerülésére, mint Orbán Viktor, hiszen az ellenzék ciklusok óta követeli a miniszterelnök-jelölti vitát, és legalább szavakban elkötelezett abban, hogy azt a magyar politikai kultúra szerves részévé tegye.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének küldetés- és kiválasztottság-tudatából is fakad, hogy pástra lépne a kormányfővel szemben. Tehát itt nemcsak objektív körülményekről és külső elvárásokról van szó

– emelte ki Kovács János politikai elemző.

Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének tehát inkább érdekében áll a vita kezdeményezése és vállalása.

Márki-Zay Péter számára azonban veszélyes lehet, hogy impulzív, támadó, de gyakran nem elég öntudatos kommunikátor, kevésbé átgondolt mondatai időnként kétélű kardként jelennek meg a nyilvánosság előtt

– állapította meg a szakértő. Hozzátette: Orbán Viktor nem könnyű ellenfél, és egy kötetlen vitában, ahol nincsenek néhány perces megszólalási időkeretek, ahol a vitapartnerek nem a hallgatósághoz intéznek szólamokat, hanem egymással kerülnek közvetlen interakcióba, kifejezetten elemében érzi magát.

A politikai elemző szerint Márki-Zay Péter is magabiztosan – igaz, „terjengősen, kevésbé fókuszáltan” – kommunikál, amit erős üzenetekkel igyekszik kompenzálni.

Márki-Zay már azt is sikerként tudná felmutatni, hogy 16 év után ő az első politikus, aki miniszterelnök-jelölti vitára tudja szorítani Orbánt. Ez a vezérszerep megjelenítése szempontjából is fontos, hiszen »külsősként« mögötte nincs egy erős pártformáció, az összefogás pártjai pedig jórészt továbbra is saját vezető politikusaik közösségi imázsát építik

– mutatott rá a szakértő.

Ugyanakkor leszögezte: Magyarországon nem vált megkerülhetetlen közjogi hagyománnyá a választások előtti jelölti vita, vagyis annak nem vállalása nem jelent „megfutamodást” a nyilvánosság előtt – főleg, ha az ellenfelet eleve gyenge képességűnek állítják be. Ettől függetlenül kialakulhat olyan társadalmi klíma, amelyben választói elvárásként jelenik meg a vita.

A miniszterelnök-jelölti vitáról korábban – még az ellenzéki előválasztás eredménye előtt – Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnökét is kérdeztük.

(Borítókép: Orbán Viktor és Márki-Zay Péter. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI / Bodnár Patrícia / Index)