Kétségbeesve várják a helyiek az Etele Városközpont felvásárlóját

Tétényi út 63., Etele Városközpont. Kiváló adottságú terület a XI. kerületben, a Bikás park zöldterülete mellett, közvetlenül az M4-es metró megállójánál. Nagyszerű lehetőség ingatlanfejlesztők számára, és most úgy látszik, a közeljövőben meg is nyílik előttük az út, mivel a területre értékesítési pályázatot írt ki közösen a XI. kerületi és a Fővárosi Önkormányzat, november 29-én pedig le is zárul.

A rendszerváltás előtti viszonyokat tükröző épületben már legalább ötven éve piac és kisebb üzletek működnek. A komplexum nyolcvan százalékban a fővárosé, húsz százalékát (a Burger King területét) Újbuda önkormányzata tulajdonolja. Arra már Suszter András, az Újbudai Civilek Közösségének képviselője hívja fel a figyelmet, hogy a terület nem osztatlan közös tulajdon, ezért nem érti, miért közösen pályáztatják. 

Ugyan ketten írták ki a pályázatot, de senki nem mondja ki, hogy semmilyen jogi garancia nincs arra, hogy például a főváros önállóan nem dönthet, ha az újbudai önkormányzat bármit is ellenezne.

Eddig százmillió forintos értékben fejlesztette belülről üzletét az a közel száz kisvállalkozó, akik abban a pillanatban veszítik el megélhetésüket, mihelyst megjelenik a pályázatot megnyerő új ingatlanbefektető. A jelenlegi formában működő kereskedelmi funkció ugyanis biztosan elvész, hiszen nem lehet kétséges, hogy ki fogják termeltetni a kétmilliárdos vételárat plusz a bontási-építési munkákat az átalakítás után. Bár a közelben nemrég nyílt Etele Plazának van egyfajta szívóereje, a környéken élő kisnyugdíjasoknak nem jelent alternatívát vásárlásaik során, ők lesznek tehát a bontás első számú vesztesei. 

A helyi civilek eddig már több mint hatezer aláírást gyűjtöttek, mert attól tartanak, hogy nyolc-kilenc emeletes építmény nőhet ki majd a földből a jelenlegi kis piac helyén. Ez egyébként reális félelem, hiszen csak egy ekkora irodaház vagy szolgáltatócentrum lehet rentábilis befektetés. Suszter András lakópark megépítésének rémképét is előrevetíti, és maga a pályázati kiírás is úgy fogalmaz:

az övezetben elhelyezhető lakórendeltetés, egyéb kizáró szabály hiányában igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociálisrendeltetések, irodarendeltetés, kereskedelmi, szolgáltatás-, szállásrendeltetés, kulturális, közösségiszórakoztató- és sportrendeltetések, hitéleti rendeltetés létesíthető.

Újbuda önkormányzata érdeklődésünkre jelezte, hogy toronyház, lakóház építéséhez nem járul hozzá. Érvelésük szerint kisebbségi tulajdonosként épp azért szálltak be a pályáztatásba, hogy amennyiben az itt élők érdekeivel ellentétes tartalmú koncepcióval nyerne egy aspiráns, az értékesítést megvétózhassa a fővárosnál. 

Újbuda megtelt

A Védegylet még november elején írt levelet László Imre DK-s polgármesternek, amelyben saját szavait visszaidézve azt írja:

Maximálisan egyetértünk és elfogadjuk T. Polgármester úr azon megállapításait, hogy „Újbuda megtelt!”, hogy „gátat kell szabni a túlépítésnek”, ezért minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy Önt segítve megállítsuk a káros, környezetpusztító, a várost élhetetlenné tevő beruházásokat. 

Jelenleg nyolc-kilenc nagyszabású kiemelt ingatlanfejlesztés zajlik a kerületben, amire a helyi önkormányzatnak semmilyen érdemi ráhatása nincs, mióta elvették hatásköréből az építési ügyeket. A környék lakói között az a hír terjed, hogy egy nagy diákszálló is helyet kaphat a fejlesztés részeként. Ha Újbuda valóban megtelt, és a kerület meg a főváros is ellenzéki vezetésű, akkor Suszter végképp nem érti, miért kell egy olyan ingatlant eladni, amelyre még nincs ráhatása a kormányzatnak. Szavai szerint

Ha László Imréék annyira biztosak a tavaszi ellenzéki győzelemben, ahogy mondják, miért nem a választások után pályáztatják meg eladásra a területet? – teszi fel a kérdést Suszter, hozzátéve, hogy ez a terület nem kétmilliárd forintot ér, hanem ennek a többszörösét. A sietség oka szerinte az, hogy „itt most valaki ebből pénzt akar csinálni, és nem keveset”.

Hétfőn délelőtt a civilek delegációját fogadta László Imre. A megbeszélésen a helyiek érdekeinek képviselői két garanciális elem érvényesítését kérték a kerület vezetőjétől:

1. Rendeljen el a területre Újbuda önkormányzata változtatási tilalmat,
2. és/vagy változtassák meg a szóban forgó helyszín övezeti besorolását

Egyik kérés teljesítését sem vállalta a polgármester, mondván, hogy ezzel a saját kezüket is megkötnék. A kerület lapunkkal annyit közölt: a terület építési szabályzata jelenleg felülvizsgálat alatt áll. 

Innen fúj a szél

„Akár beépítési tilalommal is megvédjük azokat a városi szélcsatornákat, ahol szeles idő esetén a szmog távozhat a városból.” Ezt maga a főpolgármester, Karácsony Gergely ígérte, a Védegylet pedig most ezt a vállalást kéri számon, amikor azt írja, az üzletközpont jelenleg egy olyan beépített terület, amely területmértékének, tömegének, befogadóképességének növelése már rövid távon beláthatatlan problémát okozna a levegőminőség, a hőszigethatás alakulásában, a forgalomnövekedésben és a parkolásban.

A közelmúltban átadott Etele Plaza miatt drasztikusan megnőtt a gépjárműforgalom a környéken.

A szabadtéri parkolóban és a bevásárlóközpontot szegélyező mesterséges burkolattal ellátott területeken a hőszigethatás már mérhető, 2021 júniusának végén 45 fokot mértünk a pláza bejáratánál az aszfaltburkolat felett 1,2 méter magasságban, árnyékban. Ezt mindenképpen itt el kell kerülni. 

Az Etele Városközpont már jelenlegi méretével is Budapest egyik szélcsatornájának szélén helyezkedik el, és fékezi a szabad légáramlást. A Védegylet szerint elfogadhatatlan lenne, ha itt sokemeletes épületkomplexum létesülne, mert tovább rontaná a ma is már részlegesen akadályozott légáramlás lehetőségét.

Kíváncsiak lettünk volna arra, egyáltalán mi indokolja a 150 millió forintos éves bevételt hozó komplexum eladását, de erre nem kaptunk választ a XI. kerületi önkormányzattól. A fejlesztésről várhatóan decemberben vagy januárban lakossági fórum keretében ad tájékoztatást a kerület.

(Borítókép: Közigazgatás.Újbuda.hu)