Kapcsolattartás titkos csatornákon: a magyar papság és a Vatikán 1945 után

Ennek egyik előadása szinte krimibe illő módon mutatta be, hogy mennyire keserves volt a háború után bizalmas információkat Budapestre juttatni Rómából. A Vatikán, vagyis a Szentszék mindenkori diplomatáját nunciusnak nevezik. Ő az, akit kineveznek a különböző országokba, hogy ott egyfelől a Vatikánnal, másfelől a helyi katolikus egyházzal is tartsa a kapcsolatot. Magyarországon a II. világháború befejezésekor már nem volt nuncius, így kérdésessé vált, hogy miként és hogyan tudja a kapcsolatot tartani a Vatikán a magyar katolikus karral, miként tudja a Szentszék közvetíteni a kinevezéseket, a döntéseket és a bizalmas üzeneteket a hazai klérusnak nunciatúra hiányában. Az utolsó pápai nunciust, Angelo Rottát több más követtel együtt 1945. április 4-én kiutasították az országból, ezzel pedig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. 

Fejérdy András történész előadásából kiderült, hogy a háború végén olyan mérvű pusztítás jellemezte a korabeli kommunikációs infrastruktúrát Magyarországon, hogy például

De nem működött már a korábban megszokott rendszeres diplomáciai posta sem. 1945-ben még a határokon átjáró jezsuita szerzetesek közvetítettek üzeneteket a magyar klérus számára.

Jól mutatja a kapcsolat fenntartásának nehézségét, hogy például 1946 őszén már három hónapja várt egy küldemény, amelyet a Vatikán Mindszenty bíborosnak akart volna eljuttatni. Próbálkoztak a budapesti amerikai nagykövetségen, a prágai nunciatúrán keresztül is, de senki nem garantálta a küldemény felbontás nélküli kézbesítését. A távírókapcsolat csak 1946 végén állt helyre Olaszország és Magyarország között, de a Vatikán tisztában volt vele, hogy a levelezést már ellenőrizhetik a magyar hatóságok.

Gombos Károly kalocsai segédpüspök kinevezésének ügye

A kinevezésről még 1948 augusztusában döntöttek. A Vatikán a kinevezés közzétételét október végére szánta, de nem tudták, hogyan juttassák el ezt Mindszentyhez, Magyarország utolsó hercegprímásához. Ehhez akkoriban két titkos csatorna állt a Szentszék rendelkezésre, az egyik a bécsi nunciatúra segítségével csempészte volna be az országba az iratokat, vagy a budapesti olasz nagykövetség kapja meg a bizalmas iratokat diplomáciai postájával. Mivel ez is időbe telt, ezért Rómában halasztották a kinevezés közzétételét.

Viszont – ahogy az lenni szokott – különböző forrásokból bejelentéseket kapott az egyház, hogy Gombos magánélete finoman szólva sem feddhetetlen, ugyanis még a harmincas évek végén összejött az egyik helyi ügyvéd feleségével, ezért nem alkalmas segédpüspöknek. A Vatikán végül úgy döntött, hogy nem nevezi ki Gombost. Táviratoztak Mindszentynek, hogy állítsa le a kinevezési folyamatot, de mivel egy napon belül nem jön megerősítő válasz, ezért Grősz József kalocsai érseket is értesítetté, neki viszont csak az ügyirat számát táviratozták meg. Grősz óvatlan válaszában lelkesen írja, hogy leállítja a kinevezést.

A Szentszék vizsgálatot kért Mindszentytől a Gombos-ügyben, akit időközben letartóztattak, így az eljárás nem indult meg. Csak 1949 májusában érdeklődött Grősz az ügy hátteréről ismét. A titkos csatornákon küldött bizalmas információkkal tájékoztatták, képbe hozták, így végül Gombosból nem lett segédpüspök.

A történész szerint mindez jól mutatja, hogy a magyar állambiztonsági szervek milyen aprólékosan figyelték, ellenőrizték már a negyvenes évek legvégén is a katolikus vezetőket, és egyben rámutat a kommunikáció fenntartásának nehézkességére a Vatikánnal. Később maga XII. Piusz pápa kért vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy miként is küldik a postát Magyarországra, és miért ilyen komplikált a kapcsolattartás. Idővel aztán hagyományosan katolikus kultúrájú országok budapesti nagykövetségei is bekapcsolódnak (Franciaország, Belgium) a Vatikán és Magyarország közötti bizalmas iratok, információk biztonságos továbbításába.

A kétnapos konferencián több mint húsz történész tartott előadást a legkülönbözőbb témákról és területekről, kezdve a Szabad Európa Rádió tevékenységétől a háború utáni Külügyminisztériumban végrehajtott B-listázáson át egészen odáig, hogy milyen tanácsokat adott Sztálin közgazdásza, Varga Jenő Rákosi Mátyásnak. 

(Borítókép: Mindszenty József hercegprímás 1973. július 13-án, miután misét celebrált Londonban a Westminster-székesegyházban, Heenan bíborossal, westminsteri érsekkel beszélget. Fotó: NBK / MTI)