Bernát, Felícia
EUR 384,16 Ft
USD 364,09 Ft
8 °C
30 °C

Helyes lépések és hiányosságok a magyar kormány zöldpolitikájában

D  US20210430001 (1)
2021.11.28. 16:14
2020 februárjában mutatta be a kormány a klímavédelmi akciótervet, de a koronavírus-járvány kirobbanása háttérbe szorította a témát. A már megvalósult programokról érdeklődtünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, valamint az Agrárminisztériumnál, de megkérdeztük a Greenpeace-t is a magyar zöldpolitikáról.

A magyar kormány néhány legfőbb vállalása a klímavédelem területén:

  • 2030-ra szén-dioxid-mentessé tenni a magyar áramtermelés kilencven százalékát.
  • A kormány hozzájárulását adta a 2030-as uniós kibocsátáscsökkentési klímacél megemeléséhez, a korábbi bruttó negyven százalékról legalább nettó 55 százalékra az 1990-es szinthez képest.
  • A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján 2050-re elérni a klímasemlegességet.

Településfásítás és Újszülöttek erdeje

Az ITM és az Agrárminisztérium közös programja az Újszülöttek erdeje; ebben 2030-ig minden újszülött után tíz facsemetét ültetnek, eddig 150 hektáron ültettek fát.

Magyarországnak a klímavédelmi rendszere tartópilléreként két és fél millió hektár erdőre van szüksége, egyúttal ugyanannyi energiát kell fordítania a meglévő erdők fenntartására, minőségük javítására, mint az újak telepítésére. A kormány 2030-ra a jelenlegi 24 százalékos erdősítési arány 27 százalékra növelését tűzte ki célul.

Az Agárminisztériumnál érdeklődtünk a fásítási projekt állásáról. Válaszukban kifejtették: a Vidékfejlesztési Programon belül az erdősítési támogatásra – amelyben magánszemélyek és önkormányzatok is részesülhetnek, valamint ipari célú fásításra is használható – 2014-től 2021. október 1-jéig 4078 kérelem érkezett be, ez közel negyvenezer hektár érintett területet tesz ki.

A 2019-es és 2020-as idényben az állami tulajdonú erdőgazdaságok saját forrásból erdőtelepítési programot hajtottak végre, az első kivitel (terület-előkészítés, ültetés) elkészült. Az ápolási munkálatok a következő években lesznek elvégezve, az összes terület 554 hektár. A program során csaknem kétmillió facsemetét ültettek el, emellett 85,5 tonna magot vetettek.

A 2020/2021-es szezonban a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer által biztosított támogatás felhasználásával 683 hektár erdő létesült az állami erdőgazdaságok területén. Az elvetett magokból kikelt csemetékkel együtt összesen több mint hárommillió facsemete került földbe, ebből megvalósul az Újszülöttek erdeje és a mintafásítás második üteme.

A program 2021–2022-ben is folytatódik, finanszírozására az ITM kétmilliárd forintot csoportosított át az agrártárca részére.

Ezek mellett zajlik a Településfásítási Program is, amely az agrártárca saját kezdeményezése. A programban az első tizenkét fát Nagy István agrárminiszter ültette még 2020 szeptemberében. A 2020–2021-es ültetési szezonban 471 településen történt faültetés jellemzően köztereken, temetőkben és oktatási intézmények területén. A második ütemben duplájára emelték az igényelhető keretet, 24 ezer sorfa áll rendelkezésre, több mint 880 település vesz részt benne. Az őszi ültetések már zajlanak, a tartós fagyok beálltáig folytatódnak is, 14 ezer sorfát terveznek elültetni.

Az Agrárminisztérium további programokra is felhívta a figyelmünket:

  • Futnak a nevelési és szemléletformálási programok, ilyen például az Országos Iskolakert-fejlesztési Program és a Zöld Óvoda Program.
  • Növelték a hazai jégkármérséklő rendszer hatékonyságát.
  • A nyílt meteorológiai adatpolitikával csökkentették az időjárás-érzékeny szektorok kockázatait.
  • A levegőtisztaság-védelem területén elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program.
  • Folyamatban van a mezőgazdasági fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszerének kiépítése, amely gyűjtőkonténerek kihelyezésével és magyar szabadalmat használó üzemek létesítésével valósul meg.
  • Hamarosan megkezdődik a barnamezős területek feltárása és a beavatkozási tervek elkészítése.
  • Tíz nemzeti park igazgatósága az elmúlt évtizedben kétszáz projekt segítségével, összesen nyolcvanmilliárd forint felhasználásával segítette közel 319 500 hektárnyi területen az élőhelyek javítását, valamint a természetvédelmi kezeléshez és őrzéshez szükséges infrastruktúrát.
  • A 2014–2020 között megvalósított fejlesztések közül 31 projekt 18,4 milliárd forint keretösszeggel irányult vizes élőhelyek helyreállítására. A vizes élőhelyek védelmében kiemelkedő eredménynek nevezik az ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum kihirdetését. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Az egyéb erdészeti, klímavédelmi vagy környezeti intézkedések között megemlítette az agrártárca a

  • Vidékfejlesztési Programot, amelynek az új erdők telepítése mellett része a meglévő erdők állapotának megőrzése, javítása, hozzájárulva kétmillió hektáron a fenntartható, környezeti és társadalmi igényeknek megfelelő gazdálkodás folytatásához.
  • A Nyitott erdő programot: az erdőgazdasági társaságok 2010-től több mint húszmilliárd forintot fordítottak turisztikai és oktatási célú beruházásokra, például kerékpárutak, kisvasutak, kilátók, turistaszállások, erdei iskolák, erdei pihenők létesítésére.
  • Az állami tulajdonban levő erdészeti társaságok több kiemelt ökoturisztikai helyszínén tisztán elektromos hajtású terepjárókat állítanak üzembe.

Klímavédelmi akcióterv

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Index kérdésére úgy fogalmazott, hogy a klímavédelmi célokat illetően kedvező helyzetből indulunk, mert

2000 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, 2010 óta pedig egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság.

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében

  • megtiltották egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát. Ez alapján július 1-jétől tilos Magyarországon az egyszer használatos műanyag szívószálak, tányérok, evőeszközök, léggömbtartó pálcák, továbbá a 15–50 mikron vastagság közötti műanyag zacskók (kivéve a biológiailag lebomló műanyagból készültek) forgalomba hozatala. A tiltás alá nem kerülő műanyag zacskók környezetvédelmi termékdíja 57 Ft/kilogrammról 1900 Ft/kilogrammra nőtt.
  • Az akcióterv részeként zajlik a Tisztítsuk meg az Országot!-projekt, amelynek célja az erdőkben, a folyók, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen felhalmozódott hulladék felszámolása. Eddig az ország 1200 helyszínén több mint harmincezer köbméter hulladéktól tisztították meg a környezetet a hatóságok, a munkát segíti a HulladékRadar nevű alkalmazás, amellyel bárki bejelentheti, ha illegális hulladékot talál.
  • A hulladék újratermelődését az illegális lerakás szankcionálásával próbálják gátolni, az illegális szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük, a jelentős mennyiséget meghaladó hulladék elhelyezéséért három, veszélyes hulladék vagy különösen jelentős mennyiségű hulladék elhelyezéséért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Megújuló energiaforrások

Az elmúlt tíz év alatt a hazai naperőművek kapacitása 2600 MW-ra nőtt. Az akcióterv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ezt a számot 6000 MW-ra növeljük 2030-ig.

Ennek elősegítése érdekében negyedik alkalommal hirdették meg a METÁR-tendert, és 2022 augusztusáig további két tender meghirdetése várható. A Nemzeti Energiastratégiában kitűzött cél, hogy 2035-re kétszázezer háztartás rendelkezzen napelemekkel, az ITM szerint a házi kiserőművek száma már most több mint 116 ezer.

A minisztérium ismertette, hogy

  • a Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak című pályázat keretében közel 24 milliárd forint,
  • a Megújuló energia használatát, az energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatása című felhívás esetében több mint 55 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra.
  • 2021. január 1-jétől napelemes rendszerek telepítéséhez is igényelhető az otthonfelújítási támogatás. A legalább egy gyermeket nevelő háztartások esetében hárommillió forint vissza nem térítendő összeget lehet elszámolni.
  • A megújuló kapacitások bővítését szolgálja a nemrég meghirdetett, a lakosságnak szóló klímavédelmi pályázat, amely több mint kétszázmilliárd forintból támogatja a napelemes rendszerek és energiatakarékos, korszerű, elektromos fűtési rendszerek kialakítását. Várhatóan mintegy 36 ezer család vesz részt benne.

A dekarbonizációs tervek állomásai között van a Mátrai Erőmű és a közlekedés zöldítése is, az ITM szerint

a közlekedés zöldítése a Magyarország által 2050-re vállalt karbonsemlegesség elengedhetetlen feltétele, hiszen a magyarországi üvegházhatásúgáz-kibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel.

Ezért

  • 2016 óta húszmilliárd forinttal támogatták a tisztán elektromos hajtású járművek beszerzését.
  • Eddig több mint 5700 elektromos kerékpárhoz, több mint hatszáz robogóhoz és több mint hétezer új elektromos autó beszerzéséhez adtak támogatást.

A tömegközlekedésben 2020-tól állami források felhasználásával helyi viszonylatban csak elektromos autóbuszok beszerzésére van lehetőség, 2022-től a 25 ezer lakosnál nagyobb városokban csak elektromos buszok állíthatók forgalomba. A Zöld Busz Program tíz év alatt 36 milliárd forintot biztosít tiszta és csendes járművek forgalomba állításához a nagyvárosokban. A 2020 novemberében meghirdetett pályázat után 123 elektromos autóbusz és négy önjáró trolibusz beszerzése történhet meg a közeljövőben.

Zöldülő kötvények

Magyarország 2020-ban a Londoni Értékpapírtőzsdén 1,5 milliárd euró, a japán piacon húszmilliárd jen értékben bocsátott ki zöldkötvényeket. Az Államadósság Kezelő Központ 2021. április 22-én forintalapú zöldkötvényt bocsátott ki harmincmilliárd forint értékben.

A zöldkötvény bevételei támogatják Magyarország éghajlatváltozás elleni fellépését, a bevételeket a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, a földhasználat és az élő természeti erőforrások, a hulladék- és vízgazdálkodás, a tiszta közlekedés és az alkalmazkodás elősegítésére lehet fordítani.

A kormány online konzultációt is indított a klímavédelemről.

Lenne mihez nyúlni

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a magyar klímapolitikáról az Indexnek elmondta, hogy az utóbbi években legalább elkezdett beszélni a kormány arról, hogy van klímaváltozás, és megszületett a klímavédelmi akcióterv, ami alapvetően pozitív lépés.

Az eredmények közé sorolta a napenergia-felhasználás emelkedését, de rögtön hozzátette:

a klímavédelmi teljesítményünkről árulkodik, hogy 2013 óta a koronavírus-válság okozta döccenőig emelkedő trendet mutatott a károsanyag-kibocsátás Magyarországon.

Perger András szerint nem mutat rosszul az az adat, hogy az 1990-es szinthez képes körülbelül 32 százalékot csökkent a kibocsátásunk, uniós szinten jól állunk ebben a tekintetben, de ez jelentős részben a szocialista nehézipar összeomlásának köszönhető.

A környezetmérnök arról is beszélt, hogy 2030-ig a tervezett negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentés a napelem-telepítésekkel és a Mátrai Erőmű átalakításával viszonylag könnyen megugorható, de 2020-ban a kormány hozzájárulását adta az Európai Unió 55 százalékos klímacéljához is. Az még nem világos, hogy Magyarország hogy fog részt venni ennek teljesítésében, emelni fogja-e a kormány a nemzeti célértéket.

Perger András világossá tette, hogy jelentősebb ambíció esetén lenne hova nyúlni, a hiányzó elemek közül többek között az épületkorszerűsítést emelte ki.

Magyarország ingatlanállománya műszaki értelemben elavult. Rengeteg energiát elhasználunk, ontjuk ki a falakon keresztül a meleget, és közben fázunk, túlfűtjük az ingatlanokat, magasak a számlák. A kormány rezsicsökkentéssel reagál, az állam önti a pénzt az energiafelhasználásba, pedig a rezsit lehetne csökkenteni kevesebb energia felhasználásával, és még a komfortérzet is jobb lenne. Egy jól szigetelt épületben nem fogok fázni, és nem is kell olyan szinten felfűteni. Ezzel rengeteget lehetne spórolni.

A környezetmérnök ezt „alacsonyan csüngő gyümölcsnek” gondolja, mert relatíve gyorsan, viszonylag alacsony költségbefektetéssel sok kibocsátást meg lehetne spórolni, amit a lakosság a számlák fizetésekor is érzékelne, így a végén mindenki örülne.

Hiányzó szélenergia

Perger András a szélenergia kihasználatlanságát is a hibák közé sorolta. Magyarországon a szigorú szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné tette szélerőművek telepítését, korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk ezzel a témával.

Európában a szél- és napenergiát együtt használják, itthon de jure nincs betiltva új szélerőművek építése, de facto igen. Olyan feltételrendszert szabtak hozzá, hogy senkinek eszébe se jusson megpróbálkozni az engedélyeztetési folyamattal. Emellett semmilyen érv nem szól, egyszerűen butaság. Kibocsátásban és forintban mérhető negatív hatásai vannak.

Perger András azt is hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemben olyan ügyeket látunk, amelyek rombolják a kormány hitelességét, ilyen például a Fertő-tavi gigaprojekt.

A Greenpeace szakértője úgy foglalta össze a magyar zöldpolitika jelenlegi állását, hogy

teszünk lépéseket jó irányba, de történnek negatív dolgok is; az, hogy az éghajlat és ökológiai válság idején nincs önálló környezet- és természetvédelmi minisztérium, súlyos hiba; van faültetési program, de közben irtják az értékes öreg erdőket; finanszírozzuk a megújulókat, de támogatjuk a fossziliseket, elköteleztük magunkat a napenergia mellett, de nem támogatjuk a szelet és nincs átfogó programunk az épületek energiahatékony felújítására.

Néhány napja ért véget Glasgow-ban az ENSZ 26. klímakonferenciája, az eredményekről és hiányosságokról itt számoltunk be.

(Borítókép: Egyéves telepítésű akác- és nyárfaerdő Lajosmizse határában 2021. április 30-án. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.