Az oltást ellenzőknél végső esetben szükség lehet a kötelező oltásra
További Belföld cikkek
- Lázár János: Lehet k. anyázni, meg neki lehet állni sz*rból várat építeni
- Jó hírt kaptak a gyermekotthonban élő fiatalok
- Bejelentést tett a MÁV, helyreállt a rend Kelenföldön
- Nagy erőkkel keresi a rendőrség a Budapesten eltűnt fiatal férfit
- Öt autó ütközött a Budaörsi úton Újbudán, a tűzoltók már a helyszínen vannak
A beszélgetésen Toroczkai László arról kérdezte Boldogkői Zsoltot, hogy egy amerikai tanulmány szerint ott terjed mostanában a leggyorsabban a járvány, ahol a legmagasabb az átoltottság. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke egy maguk szervezte orvoselemzői csoport felvetéseivel szembesítette a virológust, aki szerint viszont a valóságban a magas oltottságú államokban egyértelműen bizonyítható, hogy az oltottak közül feltűnően kevés a kórházba kerültek vagy elhunytak száma. Hozzátette még, hogy amennyiben Európában is elkezdik oltani a gyerekeket, meg fog növekedni az átoltottság, és ennek eredményeként idővel meg lehet állítani a vírust.
A beszélgetésen részt vevő momentumos képviselő az oltások kapcsán azt firtatta, hogy a termékfelelősség kérdése még nem tisztázott. A virológusprofesszor válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy
amikor végleges engedélyt kap egy vakcina, onnantól kezdve ez a gyártó felelőssége. Amíg a vakcina vészhelyzeti alkalmazásban van, addig ilyen termékfelelősség nem terheli a gyártót.
A fideszes Németh Ferenc szerint elképzelhető, hogy idővel kötelezővé teszik az oltást, és ha elrendeli, akkor a felelősség természetesen a kormányé lesz.
A munkáltatókra hárított kötelező oltás gyakorlatilag állami feladatot helyez át magánszervezetekre, ami példa nélküli a hazai jogrendben – vélte a Momentum képviselője, Borsik Viktor. Ez a dolgozókat hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza és ellentétes az emberi méltóság megőrzésének Alaptörvényben rögzített jogával. Rendeleti kormányzás idején ezek a jogok felfüggeszthetők szükséges és arányos mértékben, viszont ebben a rendeletben ez így nem áll fenn, mert jelenleg nem minden esetben a munkahely a fertőzés legvalószínűbb helyszíne.
Toroczkai László rákérdezett arra is, miért vakcinafejlesztésben gondolkodtak a járvány kitörése után, és miért nem gyógyszer kifejlesztésében. Tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy a legerősebb védettséget az jelenti, ha valaki átesett a fertőzésen. Boldogkői Zsolt szerint az immunitás három-négy hónap a természetes fertőzés után, míg az új típusú vakcinákkal oltottaknál ennél hosszabb idő, amelyet a harmadik oltás még inkább kitol.
Boldogkői Zsolt virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy járvány idején egy ember fertőző betegsége nem magán-, hanem társadalmi ügy. Szerinte járványügyben elegendő volt a kormánykommunikáció, viszont az oltás hatásosságáról már kevesebbet hallottunk. Viszont
van egy széles réteg, amely elvi alapon ellenzi az oltást, rájuk a tények nem hatnak. Az ő esetükben már nem ismeretterjesztésre van szükség, hanem állami kényszerre, vagyis kötelező oltásra.
A járvánnyal kapcsolatos kormánykommunikáció hiányosságait érintve a fideszes Németh Ferenc azt mondta, hogy az emberek alapvetően jól fogadták azt, amire a kormányzat kérte őket. Viszont szerinte továbbra is az a legfőbb feladat, hogy az oltatlanokat győzzék meg.