Már az első nap leállt az egyik tram-train, ma pedig már pótlóbuszok vitték az utasokat

Problémásan indult a tram-train első éles napja Hódmezővásárhely és Szeged között: hétfőn kettő óra után nem sokkal Algyő mellett furcsa hangokat adott ki az egyik szerelvény, majd az utasokkal a fedélzetén leállt. Mintegy 10 percet rostokoltak Algyő külterületén, mire a vasútvillamos újra elindult, majd pár perccel később ismét megállt. Végül több mint egy óra lett a 40 percesre ígért menetidőből.

Ma pedig reggeltől délelőtt 11 óráig pótlóbuszok vitték Rókus és Szeged vasútállomások között a tram-train utasait egy újabb járműhiba miatt – adta hírül a Mávinform. A pótlást a Szegedi Közlekedési Társaság saját járműveivel oldotta meg.

Kapott is hideget-meleget a projekt és annak gazdája, Lázár János a Facebookon lévő Civil kontroll csoportban. A posztolók többsége azt kifogásolta, hogy „100 milliárdért majd 10 órahosszat” bírta a szerelvény problémamentesen. Hogy ez a százmilliárd pontosan mennyi, arról elég eltérő számok láttak napvilágot. Legutóbb 72 milliárdról szólt a hivatalos becslés, de az induláskor a kormánybiztos már 80 milliárdról beszélt. 

Zajlik a számháború arról is, hány ember életét könnyíti meg igazándiból a tram-train. A két város között ingázók számát Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára 15 ezerre taksálta. Ennél kevesebbel számolt a Főmterv megvalósíthatósági tanulmánya, amely szerint a két település között egy átlagos munkanapon mintegy 8000 utazás történik. A KSH-tól kapott 2011-es népszámlálási adatok szerint a hódmezővásárhelyi ingázók közül a más településre dolgozni járó foglalkoztatottak száma 2725 fő.

Lázár János viszont úgy fogalmazott: az a cél, hogy a következő tíz évben a megyeszékhely és környéke egy 250-300 ezer fős agglomerációvá erősödjön.

Szeged így veheti vissza vezető szerepét a történelmi Alföldön, ahol az utóbbi időszakban Kecskemét és Temesvár is megelőzte a várost

– mondta az ország­gyűlési képviselő, aki arra is rámutatott, hogy nyugat-­európai kutatások szerint ha naponta egy óránál többet ingázik egy munkavállaló, akkor előbb-utóbb belefárad, és elköltözik abba a városba, ahol a munkahelye van. Ezért is jó a tram-train, ami rövidít ezeken a kényszerű utazásokon – tette hozzá.

Kérdés, hogy a vasútvillamos utasai a buszokról ülnek-e át az új közlekedési eszközre, vagy az autósok is nyitnak a közösségi közlekedés felé, ami valóban óriási nyereség lenne, mert akkor az utak zsúfoltsága és a károsanyag-kibocsátás is csökkenne. Ehhez viszont érdemben kell versenyképesnek lennie a tram-trainnek, pénzben és időben egyaránt. Márpedig a menetrend szempontjából már a próbafutások sem voltak túl biztatóak.

A mérések során a tapasztalataink inkább negatívak

– mondta Győr Sándor, mivel a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő menetrendi időket a próbák során egyszer sem tudták megfutni. A szakértő szerint ennek egyik oka, hogy Hódmezővásárhelyen a megengedettnél lassabban mehetnek csak a vasútvillamosok. Az ívekben 20–30 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek, hogy az utasok ne essenek el.

Mindenesetre Lázár János abszolút bizakodó. Palkovics László miniszteren keresztül üzente meg: jó dolgok nem csak Budapesten történhetnek.

Mi, vidékiek korábban kelünk, és több pénzt tudunk leszívni a kormánytól 

– hangzott el a tárcavezető és a kormánybiztos beszélgetésén az első vasútvillamos-járaton, amelyen szinte egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a zsúfoltság. Ez persze leginkább a sajtóérdeklődésnek volt köszönhető, a későbbi napok hajnali ingázói vélhetőleg nyugodtabb körülmények között tehetik meg az utat Szeged és Hódmezővásárhely között.

(via Átlátszó, Délmagyar, Promenad24)