Több ezer rendvédelmis eshet ki a munkából, mert még nem oltatták be magukat

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője szerint az adminisztrációs területeken magasabb, az „élesben dolgozók” körében alacsonyabb a védőoltással rendelkezők száma. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is úgy számol, hogy a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem rendelkezik oltással, míg a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalóból legalább kétezren lehetnek ilyenek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy munkatársaik 30 százaléka oltatlan, de a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ennél rosszabb helyzetről számolt be

A rendőrök, a katasztrófavédők, a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel.  A legégetőbb, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó rendvédelmi alkalmazottak közül kinek és mikor kell megkapnia a koronavírus elleni védőoltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendeletben foglalt január végi határidőtől eltérő megoldásokra a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás megyei parancsnokainak november 30-ig kellett elkészíteniük a területükre vonatkozó javaslatokat. Ezeket az országos parancsnokok véleménye alapján vagy jóváhagyja Pintér Sándor, vagy nem, de azt nem tudni, hogy ez mikor történik meg. Ezzel kapcsolatban a tárca mindössze annyit közölt, hogy a miniszter betartja a jogszabályban rögzített határidőt, vagyis január 31. előtt ismerteti a döntését.

A szakszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy oltáspártiak, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Különösen, mert a kormány nem tisztázza, hogy  a központi költségvetés fizeti-e az illetmény nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű „fegyverpénznek” nevezett jutalomra vagy sem – írja a  Népszava .

(Borítókép: Tűzoltók oltják a tűzet Karancskeszi közelében 2021. március 11-én. Fotó: Komka Péter / MTI)