Közel 100 fát kell kivágni Budapest legzöldebb kerületében

A Budapest legzöldebb részének kikiáltott XII. kerületben, a Zugligeti út alsó szakaszán zöld festékszóróval szinte az összes gesztenyefa törzsére pontszerű jelzést helyeztek el. A fák átmérője esetenként a 60 centimétert is eléri, ami arra utal, hogy legalább fél évszázada hozzátartoznak Virányos itteni utcaképéhez. Ez a helyzet azonban most megváltozik.

A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (a Főkert jogutóda) arról tájékoztatta lapunkat, hogy a társaság a héten kezdi meg a fakivágási és faápolási munkákat.

Összesen 99 fa kivágását tervezzük, melyek leromlott állapotuk miatt veszélyt jelentenek környezetükre, így a gyalogosforgalomra is. Leromlásukhoz életterük beszűkülése, a fák számára kedvezőtlen városi körülmények vezettek. Ez a folyamat a fa általános leromlása (pl. száradás) mellett kedvez a korhasztó gombák és más kórokozók, kártevők megtelepedésének is.

A kivágandó fák életkora 4 és 52 év közötti, átlagosan 27 év, pótlásukat a kivágástól számított egy éven belül tervezik, a pontos faj és fajta kiválasztása még folyamatban van, de az biztos, hogy a városképi környezethez illeszkedő és megfelelő várostűréssel rendelkező faj egyedeit ültetik majd el.

A fák élőlények, és a városi közeg minden szereplője – a FŐKERT-en és a kerületi zöldfelületi üzemeltetőkön kívül – nagyjából mindet elkövet azért, hogy ezek a fák lehetőleg ne maradjanak sokáig életben

– ezt a radikális álláspontot már Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze fogalmazta meg lapunknak. A szakember szerint ugyanis egy fának olyan a város, mint egy embernek a szigorított fegyház.

Leburkolják a gyökereit, ráparkolnak, megsértik a törzsét, ágaira ráaggatnak dolgokat, sóznak, kutyát pisiltetnek, cigarettacsikket pöckölnek, rálakatolnak biciklit, közműveket fektetnek alá, járdákat és utat újítanak körülötte, a magas gépjárművek miatt űrszelvénygallyaznak, elektromos vezetéket vezetnek át, és emiatt lombkoronát csonkolnak, térfigyelő és közvilágítás miatt metszenek le ágakat.

Ezek a fel sem tűnő sérülések élettér-beszűkülést, egészségi leromlást idéznek elő. A fák lassan halnak meg. A FŐKERT figyelemmel követi az ilyen esetek következményeit, és ahol a haldoklás átlépi a veszélyes zónát, ott beavatkoznak. A Zugligeti úton is ennek lehetnek tanúi az arra járók.

A főtájépítész biztos abban, hogy a kertészeti cég csak abban az esetben vág ki fát, ha más megoldás már nincs. A kivágott fákat pedig pótolja. 

A gesztenyefáknak ideális esetben akár 100–160 éves életútjuk is lehet, de a nagyváros nem ideális hely számukra. Nagyon nem az. A magyarországi, így a szóban forgó vadgesztenyéket is egy ideje támadja az aknázómoly, amely a klímaváltozás hatására Macedóniából terjedt el 1997-re az egész országban. Klasszikus gyengültségi kártevő, ami tovább gyengíti az egyébként is gyenge fákat. A FŐKERT ellenük injektálásos, egy ideje vegyszeres védelemmel próbálkozik. 

A kivágásra ítélt fákat lehetőség szerint őshonos fákkal igyekeznek pótolni, de a lehetőségeket beszűkíti az az adottság, hogy a faiskolákban egyáltalán mi az, ami elérhető. A hazai faiskolákban ugyanis óriási hiány alakult ki az elmúlt években. (A FŐKERT elsősorban Tahiból, a saját faiskolájából pótolja a fákat, de ha ez valamilyen okból lehetetlen, akkor más forrásból szerzi be őket.)

Mi lesz a kivágott fákkal és a fészkekkel?

A kivágott fákat a főváros kertészeti cége a helyszínen feldarabolja, és a Keresztúri úti komposztüzemébe szállítja, ahol fadarálék, mulcs és komposzt lesz belőlük, amelyet a közparkokban használnak fel, vagy értékesítenek a kereskedelemben komposztált trágyaként.

A fakivágásokat a FŐKERT igyekszik a költési időszakon kívüli időpontra időzíteni, az azonnali veszélyelhárítás esetei természetesen kivételt képeznek ezalól. Alapesetben egy ideje már zoológiai vizsgálat előz meg minden ilyen radikális beavatkozást.

(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)