Ellenzéki összefogás: Szégyen, hogy Magyarország ma páriának számít
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy 13 éves fiú egy III. kerületi gyermekotthon második emeletéről
- Emberekre is veszélyes fertőzéssel kell felvenniük a harcot a magyar gazdáknak
- Letartóztatásban marad az amerikai nő meggyilkolásával gyanúsított férfi
- Százharminc új járművel készül az ünnepekre a Magyar Posta
- Ironikus megjegyzéssel tesz eleget a brüsszeli elvárásnak a nemi esélyegyenlőségi törvény
A csütörtökön kiadott közös közlemény szerint az amerikai elnök azért nem hívta meg Magyarországot a demokráciacsúcsra, „mert a nemzetközi közösség nem partnert, hanem a demokráciát fenyegető veszélyt lát az Orbán-kormányban”.
Az ellenzék azt ígéri, hogy a választások után felálló Márki-Zay-kormány partner lesz a demokratikus intézményrendszer megerősítésében Magyarországon is.
Világszerte megrendült a demokráciába vetett hit, jobb- és baloldali szélsőséges pártok és vezetők csábítják az évtizedeken át a centrumpártokra szavazókat. Hangos és türelmetlen kisebbségek próbálják megfélemlíteni és lejáratni a velük egyet nem értőket. Egyre több az olyan ország, ahol ugyan megtartják a demokrácia külsőségeit, mégis szisztematikusan rombolják a jogállamiságot, korlátozzák az alapvető szabadságjogokat, köztük a sajtószabadságot. Ilyen ország Magyarország is. Ezért szégyenletes, mégis érthető, hogy Magyarország nem kapott meghívást arra a virtuális csúcstalálkozóra, amelyet Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hívott össze, hogy 111 ország vezetőjével tanácskozzanak a demokrácia megvédésének lehetőségeiről
– olvasható a csütörtöki közleményben.
Kitértek rá, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megvitatják a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni hatékony fellépésnek, az emberi jogok védelmének és a korrupció visszaszorításának eszközeit. Az ellenzék indokoltnak és időszerűnek tartja a demokráciacsúcsot. Álláspontjuk szerint a világ demokráciainak, illetve minden demokratának az a dolga, hogy „felvegye a kesztyűt, kiálljon a történelem során a legjobbnak bizonyult politikai rendszer, a demokrácia megőrzése és terjesztése mellett”.
Ugyanakkor elutasítják „azt a téveszmét, hogy a liberális demokrácia modellje túlhaladott, hogy a jövő az emberi jogokat semmibe vevő tekintélyuralmi rendszereké”.
A közös közleményben azt is írták, hogy a demokraták, illetve az ellenzék sokszínű közössége készen áll a demokráciákban ténylegesen jelentkező hibák kijavítására, és azért dolgozik, hogy helyreálljon az állampolgárok megrendült bizalma a demokráciában.
Nagyon erős üzenet az Orbán-kormány felé, hogy Biden elnök nem hívta meg Magyarország miniszterelnökét az eseményre. A felelősséget hazánk ilyen szintű leminősítéséért a jogállami normákat és a demokratikus elveket szisztematikusan megsértő Orbán-kormány viseli. A mellőzés szégyenét azzal moshatjuk le hazánkról, ha a magyar választók támogatásával 2022 tavaszán, Márki-Zay Péter vezetésével leváltjuk az Orbán-rezsimet, és visszafordulunk az útról, amely az antidemokratikus, illiberális állam megszilárdulásához vezet
– fogalmaztak.
Azt is hozzátették: tudják, hogy küzdelmükben számíthatnak a világ demokráciáinak támogatására, és „segíteni fogják azt az új magyar kormányt, amely helyreállítja hazánkban a demokratikus jogállamot”.
A kétnapos virtuális csúcstalálkozóra a világ mintegy kétszáz állama közül 110 kapott meghívót. Az Index összeállításában elolvashatja, milyen résztvevőkkel startol a csúcs.
November végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – miután szerb kollégáját, Nikola Selakovićot fogadta Budapesten – a Financial Times brit lap tudósítójának kérdésére elmondta: szerinte jól látható, hogy azokat az országokat nem hívták meg a demokráciacsúcsra, amelyeknek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző amerikai elnökkel, Donald Trumppal.
Nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségivizsga-jelleggel bírálgassa el a magyar demokrácia állapotát
– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint.
Szijjártó Péter azt is hozzátette: minden bizonnyal lesznek külső beavatkozási kísérletek a magyar választási kampányba, „egyes előkészületi fázisokat már sikerült is detektálni”. A magyar szolgálatok azonban teszik a dolgukat ezek elhárítása érdekében – jelentette ki.
Az egy héttel ezelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, reagálva arra, hogy Magyarországot nem hívták meg a csúcsra, azt mondta: Magyarországnak nincsenek olyan súlyos demokráciaproblémái, mint az Egyesült Államoknak. „Ha tudunk segíteni, és Amerika úgy gondolja, kérne tőlünk tanácsokat, állunk rendelkezésre” – tette hozzá a miniszter.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)