Maruzsa Zoltán: Nem fér bele, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak
További Belföld cikkek
- Valószínűleg soha nem felejtjük el azt, ami a parlamentben történt
- Csernus Imre: Izzanak a segélyvonalak, a pszichiátriai osztályok dugig vannak
- Republikon: A DK és a Fidesz veszített a legtöbbet a Tisza Párt megjelenésével
- Gyurcsány Ferenc: Gyurcsány alatt jobb volt
- Élelmiszer-feldolgozó üzem létesítésével válaszol a főváros az élelmiszer-pazarlásra
A köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban elmondta: bízik abban, hogy az év végéig azok a pedagógusok is beoltatják magukat, akik ezt eddig nem tették meg, mindazonáltal nem fél attól, hogy összeomlana a rendszer a kiesésük esetén.
„Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban […] Vagy most sikeresen lezárjuk az iskolák megvédésének a folyamatát, és a következő félév is jelenléti oktatással működhet, vagy sokkal több zárásra kerülhet sor a következő hónapokban” – tette hozzá az államtitkár a kötelező oltást indokolva.
Az 5–11 év köztiek oltásáról beszélve Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott, hogy egyelőre a korosztályban lévő 600 ezer gyermek közül viszonylag keveset oltottak be, de nem meglepő, ha a szülők egy kicsit kivárnak. „A köznevelésben tanuló 12 évesnél idősebbek 55 százaléka van beoltva a legutóbbi statisztikák szerint, ez egy egész jó adat, de az alsóbb évfolyamokban ennél szerintem alacsonyabb lesz” – fejtette ki.
Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha az iskolaigazgatók dönthetnének a digitális oktatás elrendeléséről az operatív törzs helyett, Maruzsa Zoltán azt mondta: erre elvi kérdésként tekintenek, mivel a minisztérium szeretné látni, hogy mi történik az iskolában. Ráadásul „egy iskolaigazgató nem járványügyi szakember”, ezért szerinte célszerűbb ezt a döntést az operatív törzsre bízni helyettük.
Higgye el, nem döngeti nálam háromezer igazgató az ajtót, mert minden járványügyi döntést ők szeretnének meghozni
– fogalmazott az államtitkár.
Arról, hogy miért nem vezették be idehaza a tömeges tesztelést – ellentétben számos külföldi példával –, azt mondta: Romániában például nem vált be a lépés, mert ott azóta is azon vitatkoznak, hogy ki teszteljen. Szerinte a mintaként emlegetett osztrákoknál sem volt sikeres a lépés, mert „ez sem mentette meg őket”, csak nemrég oldották fel a háromhetes lezárást az országban.
Az interjúban az is szóba került, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkot hirdetett azután, hogy sikertelenül zárultak a kormánnyal a kötelező oltásról, illetve a béremelésről folytatott tárgyalásaik. A szakszervezetek szerint a kormány képviselői nem értették meg, hogy mekkora a baj a közoktatásban. Maruzsa Zoltán most azt mondta, hogy a pedagógusok követelései gyakran változnak, és korábban már kaptak átfogó béremelést, jövőre pedig a 10 százalékos pótlékemelésnél nem tudnak többet nyújtani.
További lépések következnek, most látjuk, meddig nyújtózkodhatunk, jelenleg egy 10 százalékos béremelésre van lehetőség, amire január 1-jétől sort is kerítünk. 2023-tól pedig jön egy nagyobb bérrendezés
– mondta erről, hozzátéve: szerinte az számít elsősorban, hogy január 1-étől kezdve is több pénzt tudnak utalni.
(via Népszava)
(Borítókép: Maruzsa Zoltán 2021. április 8-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)